Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 29. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 231 következnék be: a pénztár a befizetett tagsági dijakat, az előzőén netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, a hátramaradt családnak kamat nélkül visszafizeti; 3. ha előbb még segélyt nem kapott, 65 éves korában a tag lüü koronát kap, azonban ha 65 éves korán túl munkaképtelenné válik, a havi 10 korona segélyt is megkapja, illetőleg ha baleset éri, a baleseti segélyeket s ha meghal, családja a halál esetére szóló segélyt is megkapja; 4. a pénztár központi igazgatósága különös méltánylást érdemlő esetekben háromszáz koronáig terjedő rendkívüli segélyt adhat annak az első csoportbeli rendes tagnak, akit tartós betegsége képtelenné tett ara, hogy valamely szabályszerű szerződéssel elvállalt munkáját teljesítse s emiatt magát és családját nem tudja eltartani; 5. ha a tagot baleset éri: ingyen gyógykezelik, ha a baleset miatt egy hétnél tovább munka- képtelen, mindaddig, mig munkaképessége helyre nem áll, 60 napon belül naponkint 1 korona. 60 napon túl pedig mindaddig, mig munkaképessége helyre nem áll, tehát esetleg életfogytáig, havonkint 10 korona segélyt kap; ha a baleset következtében meghal, hátramaradt családjának egyszersminden- korra 400 korona segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár. Bizony, magával és családja sorsával keveset törődik az, aki ebbe a jóravaló segitőpénztárba be nem iratkozik. József főherceg aratói között. József főherceg szombaton délelőtt váratlanul megjelent automobilján a fehérmegyei alcsuthi birtokán. Kíséretében volt Libits Adolf udvari tanácsos, jószágkormányzó. A főherceg a vértesaczai határba ment megnézni a dolgozó aratókat. Itt az alcsuthi főhercegi uradalmak jószágfelügyelője, Skalla Ferenc fogadta, majd pedig Nagy Mihály aratógazda, aki ötven év óta áll a főhercegi uradalmak szolgálatában, köszöntötte a szeretett főherceget. A főherceg j megköszönte az aratógazda szorgalmas munkásságát s gazdag pénzbeli jutalmat adott neki s kezet szorított a kérgestenyerü öreggel. Innen Alcsuth-Hatvan- pusztára ment a főherceg, ahol a vértesdobozi nemes-aratók dolgoznak. Lelkes éljenzés után előállt az aratógazda s a szokásos áldáskivánással üdvözölte a fenséges földbirtokost. Hatvanról Göböljárásra, majd Bányavölgyire ment a főherceg. Az aratógazda mindenütt felköszöntötte s buzakoszorut nyújtott át neki. A vértesdobozi nemes-aratók ősi joguknál fogva és régi szokás szerint a főherceg jobb karját nemzeti szinü szalaggal keresztülkötötték. A nemzeti szinü szalag előbb az aratógazda kalapját diszitette. A nemesi aratók ezzel jelzik nemesi voltukat s azt, hogy tőlük, mint nemes emberektől ajándékot fogad el a fenség. József főherceg megköszönte a szives fogadtatást, megköszönte az aratók munkásságát s este automobilján visszatért a fővárosba. — Petőfi halálának hatvanadik évfordulója. A Segesvári Magyar Polgári Kör fényes ünnepély keretében szándékozik megülni augusztus 1-én Fehéregyházán és Segesvárit Petőfi és névtelen hőstársai elhunyténak 60-ik évfordulóját. Az ünnepségen a segesvári és vidéki magyarságon kívül képviselteti magát a képviselőház, az országos függetlenségi párt és az egyetemi ifjúság, ünnepi beszédet tartanak Irsav József és Vertán Endre orsz. képviselők. A debreceni Petőfi-dalkör mintegy negyven és a kolozsvári máv. altisztek körének 600—700 tagja zenekarral vesz részt az ünnepségen. Délben ünnepi lakoma, este pedig hangverseny lesz. — Uj gazdakörök. A Nyugatmagyarországi Főldmi- velők Gazdasági Egyesülete újabban Nárai, Jákfa, Moson- szentandrás és Csorna községekben gazdakört alakított. Az egyesület kötelékében működő községi gazdakörök száma ezzel a négy uj gazdakörrel 60, a tagok száma pedig meghaladja az 5000-et. — Madáoh Imre oselédje. Az alsó sztregovai Madách- kurián szép munkásünnepély volt a napokban. A kilencvenesbe hajló, roskatag öreg béresnek rendezték az ünnepet, Somrák Györgynek, aki nem kevesebb, mint hetvenegy esztendeje szolgál a Madáchoknál és szolgálatát 1832-ben, akkor kezdte, mikor a nagy költő 9 éves volt. — Az én kezem alatt tanult Imre tekintetes ur lovagolni. De a betűt már akkor is jobban szerette. Nem is tudtam sokszor elérteni, miért fekteti fejét tenyerébe és nézi a naplementet, vagy a semmit órák hosszáig — mondogatja az öreg Somrák. A cseléd-mathuzsálem, — Somráknak — aki a régi udvarházak ősi cselédvirtusának rangos képviselője a maga hetvenegy éves szolgálatával: Darányi földmivelésügyi miniszter díszes kitüntet ő oklevelet és tiz aranyat küldött, melyet igen szép ünnepélyek között adtak át. Somrák nagy kedvvel beszél a költő Madáchról, egykori gazdájáról: — Minden Madáchnak arany a szive. Imre gazdámat nem teledhetem. Együtt búsultam vele, mikor a német jött ránk. Együtt szótalankodtunk. Én a jószágát, ő bötüit szerette. De azért értettük egymást. Azaz, hogy úgy vélek- szem, én nem nagyon értettem a tekintetes ur prakszióit, de azért hűséggel szolgáttam és ott állottam koporsója mellett is. Én is rég óta várom a síromat s most még is könny van a szememben. Köszönöm a földek miniszterének, hogy az ország legöregebb cselédjét is felmagasztalta. — Kitüntetett gazdasági cseléd. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter díszoklevéllel és 50 koronás jutalommal tüntette ki Hanusz József uradalmi gazdasági munkafelvigyázót, aki különféle minőségben 49 éven át szolgálta Esterházy Antal és Esterházy Mihály grófokat s szolgálja ma is hűségesen ez utóbbinak örököseit. A díszoklevél átadása alkalmából f. hó 4.-én igen szép ünnepet rendezett az uradalom az alsójattói gazdaságban, melyen a környék gazdatársadalma, a föld népe és a mezőgazdasági cseléd és munkáselem igen nagy számmal volt képviselve. — Újabb sáakafertözés. Mikor a hét elején az egész országban befejeztetett a sáskairtás, Jásznagykunszolnok- vármegye Nagykörű községéből nagy fertőzést jelentettek be a földmivelésügyi minisztériumhoz. A sáskairtó kirendeltség azonnal 8 hivatalnok vezetése alatt 200 géppel a helyszínére ment, ahol mintegy 600—700 kát. hold területű marokkói sáskafertőzést két nap alatt teljesen kipusztitot- ták úgy, hogy jövőre sem lesz itt irtásra szükség. Fegyver- neken is yolt kisebb fertőzés, de azt is teljesen kiirtotta a kirendeltség. Ezen fertőzéseknek is az volt az oka, hogy későn jelentették be azokat az illetékes hatóságok, de még mindig ki lehetett kerülni a nagyobb veszedelmet, mert a szárnyasodás még nem kezdődött meg. — A léghajó kudarca. Amig a németországi lapok hasábos dicshimnuszokat zengenek Zepelin gróf sikereiről, addig az angol, francia és olasz újságok az eddigi tapasztalatok alapján kimondják, hogy a léggömbbel való repülés végleg csődöt mondott. Lehet, hogy a külföldi lapok cikkeiben némi irigység is van, de az is bizonyos, hogy a Zeppelin gróf sikereinek túlságos feldicsérésében a nemzeti önérzet is nagy szerepet játszik. Különben a »Magyarország« egyik számában Zubovics Fedor huszárkapitány egy érdekes cikk keretében kifejtette, hogy nemcsak Zeppelin gróféval, hanem a többi hasonló szerkezetű kormányozható léghajóval folytatott kísérleteknek is kudarccal kell végződniük. A következmények Zubovics Fedor jóslásainak adtak igazat. t— Jégverés. Az aradi járásban vihar vonult át, miközben galambtojás nagyságú jég esett. A jégeső a gyorsvonat ablakait Radna és Arad között bezúzta. — Lippán nagy zivatar és jégeső volt Temesmegyében. Máslak, Máslak-Re- mete, Mondorlak, Rigós temesmegyei és Muszka, Magyarád aradmegyei községekben közelebb felhőszakadás volt galambtojás nagyságú jéggel, mely a községek veteményében nagy kárt okozott. A kukorica, mely igen szép termést Ígért, szintén nagy kárt szenvedett. A jeget szekérszámra szedték össze az említett községek utcáin. Füskuton óriás jégeső volt, a mely tönkreverte a termést. A kár meghaladja a kétszázezer koronát.