Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-30 / 21. szám
166 MAGYAR FÖLDMlVELŐ MI ÚJSÁG? Kereskedő uramék ___ I. A z Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület vasárnap tartotta Budapesten évi közgyűlését. Ha valaki hitte még ez országban, hogy az 0. M. K. E„ mint röviden nevezni szokták, komolyan hiszi és vallja, hogy sehol a világon, de főleg itt nálunk a kereskedelem nem lehet sem maga az ország, sem a nemzet, akár a mezőgazdaság, akár az ipar, akár éppen a kereskedelem adja meg az illető ország közgazdasági életének fő jellemvonását: az e közgyűlés után tisztában lehet csalódásával. Ha valaki természetes, magyarázatra nem szoruló dolognak hitte még ez országban, hogy a kereskedelemnek meg kell becsülnie azt a forrást, mely legfőbb tápláléka, azt a gyökért, melyből úgyszólván kisarjadzott: akkor e közgyűlés után egészen lemondhat erről a természetes feltevésről. Tessék megfigyelni e közgyűlés hangját. Tessék megismerkedni az egyes szónokok önérzeti tul- tengésével, a kicsinyléssel, ami úgyszólván minden felszólalás hangján elömlik a gazda társadalom irányában. Akkor be fogja látni, hogy itt nem a gazdatársadalom részéről vélt és hirdetett támadásról, egyeduralkodási hajlamokról beszélhetünk. Hanem igenis beszélhetünk arról, hogy kereskedő uramék még ma sem látnak az orruknál tovább. Hogy nem tudják még ma se azt a megint nagyon természetes igazságot, hogy mikor egy követ eldobunk gondatlanul, vaktában, elbizakodottan... soha se tudhatjuk, hova gurul az a kő. Vájjon nem pottyan-e éppen saját fejünkre ? Hiszen nálunk a kereskedelem aránylag fiatal. De nem szabad volna felejtenie a kereskedő világnak, hogy mennyit haladt csak néhány évtized alatt is. S hogy mi volt csak imint. A kereskedelemnek is van természetes, fokozatos fejlődése. Azt egyszerre a földből kihúzni sem kormány szubvenciókkal, sem jelszavakkal, sem önérzeti tultengéssel nem lehet. A kereskedelem nem élhet elszigetelten, mint valami külön mozgó osztály, össze van érdeke kapcsolva az egész nemzettel. Éppen az ő érdeke a legeslegjobban. A kereskedők elégedetlenek. De ahelyett, hogy maguk segítenének a maguk baján, hogy maguk sepernének a maguk portáján: más területre szállnak ki merészen. A kereskedők megtapsolt pártfogója, apostola panaszkodott, hogy a társadalom nem barátja a kereskedelemnek : de azért hiányzott a képviselő úrból az őszinteség és ennek testvére a bátorság, hogy reá mutasson ennek igazi okára, erkölcsi és lélektani indokaira. Csak éppen azt ajánlja, hogy keressen a kereskedő osztály más érintkező pontokat a többi kereső osztályokkal. De nem ám a gazda társadalommal. Hanem az ipari munkásokkal, a városi elemekkel. Holott igazán az életben egész máskép fest a dolog. Hiszen a kereskedelem a vigécek egész seregét a vidékekre, a falvakra, a népre zúdítja. Innen merit, innen emelkedik. Ha termés van — a kereskedők mosolyognak. S ha nincs: aszály van a kereskedésekben is. Majd meglátják a közgyűlés után is... Az idén. Nemsokára. A búza ára, mikor e sorokat írjuk, 32 korona. Az uj búzának árát májusban 27 koronán jegyzik. És hol van még az aratás? Nem lehetetlen — ismervén az országos csapásokat — hogy az uj búza ára is eléri a 32 koronát. A magas ár látszólag kedvező a gazdákra, de valójában mit sem ér vele. mert nem lesz mit eladnia. így van sertés állománynyal, igy csalódik a gazda a szőlővel, a marha állománnyal is. És ha ez igy lesz, a mire kilátás van. akkor siralmas gazdasági esztendőnek nézünk eléje. Es ekkor szövetkezhetik a kereskedelmi világ akárkivel, keresheti az érintkezést a városokkal... vagy bárki mással... ezt a gazdasági válságot érezni fogják: az építkezésben, a fogyasztásban, a divatban, a vigécvilág Eldorádójábán, a városi kereskedők boltjában egyaránt. Mert Magyarország közgazdaságának tengelye mégis csak a gazdaság, a föld. Ha ez a tengely megakad, az egész közgazdaság órájának ritmikus működése, verése elgyengül és kiadós semmi esetre sem lesz. Hát ime. Ezt mondja az élet. És mondja annak dacára, hogy Kelemen képviselő ur mást mond, vagy ha rózsapirosra tapsolják is kezükfejét — az 0. M. K. E. önérzeti tultengésben leledző tagjai. De pardon! A föld, ez a jó fejős tehén is szóban forgott a közgyűlésen. Igen, a földkérdés! Igaz ! Égy szónok hozta szóba. Még pedig kancsal mészárosként. T. i. nem oda nézett, ahova ütött. De majd gondoskodunk mi — a tisztán látásról. Punktum. — A király Pozsonyban. A Szent Erzsébet gyermek- otthon megnyitására junius 1-én Pozsonyba megy a király. A fogadás előkészítésére a polgármester rendkívüli városi közgyűlést hivott össze. — A póttartalékosok hazaboosátása. Legfelsőbb parancscsal elrendelték, hogy az összes ez idő szerint még kivételesen szolgálatban lévő póttartalékosok a nem aktiv állapotban helyezendök. Ennek megfelelően a legközelebbi napokban e póttartalékosokat keretállomásaikra szállítják, ott leszerelik és hazájukba bocsátják. A nem tényleges állapotba visszahelyezett 1906 évi póttartalékosoknak kivételes szolgálatuk folytán az 1909. évben kötelező első fegyvergyakorlatot leszolgáltnak fogják számítani. — Az öreg cseléd levele. A földmivelési miniszter Pusztahidvég községben díszoklevéllel tüntette ki és száz koronával jutalmazta Magda Istvánt, a ki régóta szolgálja már hűségesen a gazdáját. A kitüntetést a minap adta át Puszta hidvégen a járási szolgabiró az öreg cselédnek. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek a községben, Magda István gedig a főszolgabírónak levevelet irt a melyben a következőképpen köszönte meg a kitüntetést: Hetven éves öreg cseléd vagyok. De fülembe cseng az, a mit mint kis gyermeknek kötöttek szivemre, hogy a hűséges és szorgalmas munka meghozza jutalmát. Az aláza- szivüt fölmagasztalja Isten. Évek hosszú során át szorgalmasan, hűséggel szolgáltam az én uramat, a szatmári püspökséget. Megkaptam jutalmam, bérem mindenkoron s a mai napon kapáin Darányi miniszter ur kitüntetését, melyben csak kevesen részesültek. Szerető jó Atyánknak, az irgalmas Istennek adok ezért hálát. Köszönetét mondok a tekintetes főlszolgabiró urnák, tolmácsolják hálás köszöne ' temet a földmivelésügyi miniszter urnák. Az Ur áldja őt hogy még sok hű és jó munkást megjutalmazhasson. — Ötfilléres nikkelpénzek. A belügyminisztériumban elhatározták, hogy legközelebb ötfilléres nikkelpénzeket bocsátanak forgalomba. A pénzügyminisztérium egyelőre másfél millió korona értékű ötfillérest fog kibocsátani. — A legöregebb kertész. A hunyadi grófi család alsóbéli uradalmában negyven esztendej megszakítás nélkül hűséggel és odaadással teljesiti szolgálatát mint uradalmi kertész Maronyák János. Az öreg kertész nagy becsületet szerzet nevének és érdemeire még a király figyelme is kiterjed. A földmivelésügyi miniszter bars vármegye főispánjával tudatta, hogy a hű kertésznek a király a szolgálati diszérmet adományozta. Az öreg kertészt májusi szép virágok között fogja ünnepelni az alsóbeli uradalom grófi gazdája, tisztikara és az uradalmi cselédség. — A gulyáslegény veszedelme. Öpletán György zentai gulyáslegényt, a minap reggel súlyos szerencsétlenség érte. A legény hajnali álmát aludta a kunyhója előtt a
