Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-30 / 21. szám
Lapunk t. munkatársainak és olvasóinak boldog pünkösdi ünnepet kívánunk ! hétről hétre: Politikai hírek. Az újságok világgá kürtölték, hogy ő felsége újra hozzánk jő. Budavárába, hogy a politikusok többi fő embereit is meghallgassa a válság megoldása érdekében. Kitűnt, hogy ebből egy szó sem igaz. Talán azért keletkezett e hir, mert királyunk a jövő hóban Pozsonyba megy egy szép ünnepségre. melyről lapunk más helyén Írunk. Annyi bizonyos, hogy a válság egyhamar el nem intéződik. S mert, mint Írják a mostani kormány nem akar pusztán ügyvezetőként a kormány-székekben maradni — lehetséges, hogy átmenetileg egy hivatalnok-kormány következik. Egyébként az újságok napról-napra annyi ellenkező dolgokat írnak össze, hogy ember legyen, aki csak kombinálni is tudjon. Jó az Isten ! A májusi tél — megriasztotta a gazdákat. Velük az egész országot. Hogy hát vége mindennek. Kilencven percent pusztulás; letarolt mező, májusi szomorú aratás. De jobb ám az Isten, mint az emberek gondolják. Még rosszaságunk dacára is jobb. Az első ijedség mindig nagyobb — a valóságnál. Most már mindenki nvugodtabban és tisztábban lát. Megállapították, hog\T csak negyedrésze fagyott el a termésnek. — Jó az Isten! Most aztán rajta! Okosan, meggondoltan járjanak el a gazdák. Hogy majd az értékesítésnél hozzák be legalább némileg a fagy miatt szenvedett kárt. Összetartással, öntudatos, együttes eljárással ez mind elérhető. A széthúzás — a második és nagyobb fagyás lesz. Ez a fagyás aztán már helyre nem hozható. Katonák szabadságolása az aratás idejére. Bécsből jelentik, hogy a szabadságolásról való intézkedést az alsóbb katonai hatóságoknak engedik át, a melyek az egyes katonák egyéni viszonyai szerint intézik el a kérdést. Erre vonatkozóan most rendelet jelent meg, melynek fontosabb részei a következők: A szabadságolásnál különös tekintettel akar lenni a hadvezetőség azoknak a mezőgazdáknak érdekeire, kiknek fiai katonai szolgálatot teljesítenek és szabadságolással éppen arra akar módot nyújtani nekik, hogy családjuknak a legsürgősebb munka idején lehessenek segítségére. Ez tehát legelsősorban a kisgazdákra vonatkozik, de figyelemmel lesz a hadvezetöség a hivatásszerű gazdasági munkásokra is, kiknek utolsó szolgálati évükben meg fogja engedni, hogy végleges szabadságolásuk idejére megélhetésükről előre gondoskodhassanak. A szabadságolás időtartamát általában három hétben állapították meg. — Szabadságolás történhetik a gabona, tengeri és széna aratási idejére, a szüretre és a szólőmunkálatok idejére és bizonyos körülmények között a selyemhernyó-tenyésztéssel járó külön munka idejére is. Szabadságot minden egyes katonának kihallgatáson kell kérnie és az engedelmet a csapatparancsnok adja meg a szolgálati viszonyok tekinbevételé- vel. A szabadságolt legénységnek polgári ruhát kell viselnie és a községi elöljáróságtól bizonyítványt hoznia arról, hogy mezei munkát végzett-e. A szabadságolt katona szabadságolási igazolványának fölmutatása mellett olyan vasúti jegykedvezményre tarthat igényt, mint a szolgálaton kívül utazó katonaság. Járványos vidékre nem adnak szabadságot. rr Osmagyar hibánk Az emberek legszebb ajándéka, amit az Istentől kapott — az értelem. Ez teszi emberré az embert. Ez emeli feléje minden más teremtett lénynek a földön. S miként egyes embernek legdrágább kincse közé tartozik az értelmes fő és ezzel szoros kapcsolatban levő értelmes szív: úgy a nemzeteket sem érheti nagyobb elismerés, dicséret, értékesebb jellemzés, ha a köztudat azt mondja reá:
