Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 20. szám
154 MAGYAR FÖLDMIVELŐ mondhatni élet-halál közt lefolyó rázkódtatáson ment és megy még ma is keresztül. Ismerjük az úgynevezett uj törökök mozgalmát. Célja, hogy Törökországot európai modern, uj állammá alakítsa. Alkotmányt vívjon ki. Ez természetesen nem ment oly könnyen. A törekvés nyomában vérengzés, öldöklés fakadt. Sőt a szultán trónjába került. Abdul Hamid szultánt megfosztották trónjától és lehetetlenné tették. Fogságban van, bár kényelem és szultánhoz illő ellátással. De nemcsak a szultánnal bántak el. Tanácsadóit is felakasztották, lemészárolták. Az uj szultán is meg sokallotta a vérengzést és most mindent elkövet, hogy az uj török uralom nyomában végre békesség legyen. Az uj szultánt különben ünnepélyesen iktatták be — kardövezés- sel, nagy katonai parádéval. — Árva az árva, ha arany is a kapufája. — Aki megbocsátni nem tud, sem az égbe, sem a földre nem való. — Anyja után dalol a madár. — Tollatlan madárnak nehéz a röpülése. A magyar föld birtokosai. Szálló igévé lett, hogy a magyar föld — legyen a magyaroké. Ez a szálló ige pedig olyan természetes igazságot foglal magában, hogy akárhány ember, aki azt mondotta: — Frázis ez a mondás csak. Felesleges hangoztatni is. Hát iszen kié is lehetne a magyar föld másé, mint — a magyaroké. De ha a dolog mélyébe nézünk, ha a számadatokat, a statisztikát összemérjük, akkor látjuk csak igazán, hogy bizony szemesnek kell lennünk és az utolsó tizenkettedik órában lehetőleg érvényt szerezni annak az igen természetesnek látszó igazságnak, hogy1 a magyar föld legyen a magyaroké. Vegyük csak sorra a dolgot: Elsőben is Magyarországon igen sok nagy birtok külföldi, tehát idegen kézben van. Tulajdonosát nem látjuk itt Magyaror- országon soha. Csak a jövedelmet küldik utána — külföldre. A magyar föld gyümölcse külföldön. Aztán nagyon gyakran azon a birtokon idegen elemek boldogulnak, dolgoznak, kormányoznak. Bizony ennek a levét a környék magyar népe issza meg. Aztán a nemzetiségek is neki adták magukat a birtokok szerzésének. Az oláh és más ellenséges takarékpénztárak csak úgy szedik-veszik össze a magyar birtokokat, akár a kereskedelmi cikkeket. A országgyűlésen hangzott fel már a panasz, hogy az oláhság pl. erős oláh középosztály megteremtésén munkálkodik. Természetes, hogy azon a földbirtokon nem fog magyar szellem uralkodni. Inkább ellenséges szellő, mely az egységes magyar nemzeti eszme ellen áramlik. A főpapi, egyházi vagyont bántják ezzel szemben sokan. Az úgynevezett holt kéz ellen dolgoznak, lármáznak, kiabálnak. No meg, a hitbizományok ellen. Pedig ez az igazi magyar birtok. Ez marad sértetlenül, megmozdithatlanul a nemzet számára. Hogy békében lassu, csendes folyamként eressze áldását a társadalom minden rétegébe. Veszedelem, megpróbáltatások idejében pedig készen legyen nagy kötelességek és áldozatok hozatalára, miként az a múltban gyakran történt. Nem csuda tehát, ha ezt a földet szeretnék megmozgatni bizonyos elemek. Ezekre fáj a foguk, ezeket akarnák — parcellázni. Pedig hej, már elég föld megmozdult ebben a hazában. Elég birtok cserélt gazdát. És jegyezzük meg jól, hogy éppen azon elem kezébe került, mely elem féktelen gyűlölettel harcol a hitbizomány és papi birtok ellen. A hitbizományoknak is meg van a maguk nemzeti hivatásuk. És ha teljesitik kötelességüket: ne bántsa azt senki! Áldások forrásává lehetnek azok a nemzet számára. Ha nem teljesitik kötelességüket, ám megérdemlik a legerősebb kritikát. De vájjon a holt kézzel szemben pl. mi hivatást teljesítenek azok a birtokok, melyek pl. zsidó kezekben vannak ? Hiszen maholnap igazán csak a hitbizományi és egyházi vagyon marad tiszta magyar föld. Ma már majd kétszer annyi föld van a zsidóság kezén, mint egyházi és hitbizományi kézen. Egyházi, hitbizományi birtok kitesz összesen 3.189.563 kát. holdat. Mig a zsidóság kezében 5.970.140 kát. hold volt már tiz esztendővel is ennek előtte. Hát még ma ? Mindezeket nem gyűlöletből vagy irigységből írjuk. Csak azt akarjuk feltüntetni, hogy ime a holt kéz mellett van egy élelmes kéz is. És ezt nem látja az ország, nem látja senki. Hanem felül azoknak a nag}’- hangú frázisoknak, mely a nép socialis baját — a kötött birtokoknak tulajdonítja. Hát lássunk tisztán és jegyezzük meg, hogy rendesen ott kiabálnak, ahol jobb lenne — hallgatni. A csillagok számát megközelítőleg sem lehet megállapítani, csak anngi bizonyos, hogy sokkal nagyobb az, mint korábban gyanították. Legújabban egyszerre előre megállapított beosztás szerint Londonban, Párisban és Berlinben vettek fel a csillagos égről fényképeket, a melyek összesen mintegy 68 millió csillagot mutatnak.
