Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 19. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 149 — Sebesebben fráterek, — parancsolta — mert nekem ma bálom van. Mi annál lassabban mentünk. Mikor látta a morva, hogy mi nem akarunk menni, fogta a mogyoró pálcát s ugyancsak reánk húzott. A szabó nagyot nyelt s kis idő múlva ismét súgta: — Megállj morva pimasz, csak menjünk beljebb az erdőbe. A mint az erdő közepére értünk, a szabó neki ugrott a morvának. — Pajtás, fogd le — mondá. Én lefogtam, ő meg olyan tizenkettőt vert a kimondhatlanjára, hogy csak úgy füstölt bele. — Tudd meg morva, szólott a szabó, hogy a magyar fiút többé ne bántsd méltatlanul, mert az nem tűri. Aztán komendálta neki, hogy menjen vissza a falujába békességben, mert nem jó dolga lesz itt. A morva fiú kérőre fogta a dolgot és visszament. Mi meg iramodtunk hazafelé — — * ❖ .# Hát ilyen volt a mesterlegények élete még csak nem is olyan régen! Mester. A legrégibb uralkodó család a japáni, melynek eredetét 2600 éven át megszakítás nélkül ki lehet mutatni. Hány mezőgazda van Németországban ? A mezőgazdasággal foglalkozók száma Németországban az utolsó száz év alatt egyáltalán nem emelkedett. A XIX. század folyamán átlag 18 és fél millió ember foglalkozott Németországban mezőgazdassággal. Pontos adatok szerint az 1882-ik évben 18,704.038 ember 1895 ben már csak 17,815.187 ember. Tehát 1895-ben 888.851-gyel kevesebb. Az elmúlt 1907-ik évben ismét összeírták őket. Ennek az összeírásnak véglegeseredménye még nem került a nyilvánosság elé. Bajorország, Würtemberg és Elszász-Lotharingiának már ismeretessé vált adatai azonban azt mutatják, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók számában ismét csökkenés állott be. A mezőgazdassággal foglalkozók számából önálló : 9,292.282; béres 1895-ben : 179.226; családhoz tartozók száma: 2.007.827; a cselédeké 1895-ben: 1,996.076; a mnnkások száma pedig: 8,343.680. Az önálló mezőgazdák tehát hozzátartozóikkal együtt az összes mezőgazdasággal foglalkozóknak 6067 százalékot azaz kétharmadát teszik. Emellett figyelemre méltó az is, hogy ezeknek az önálló birtokosoknak több mint a fele a középosztályhoz tartozik. És igy a mezőgazdasággal foglalkozók túlnyomó száma a középosztályhoz tartozik. Ez a dolog még világosabb lesz ha az önálló birtokosokat hozzátartozóik nélkül vesszük tekintetbe. Akkor az alsó néposztályra 548,595, azaz 2140 százalék, a középosztályra 1,983.242, azaz 7738 százalék, a vagyonosabb osztályra csak 31,122, az P21 százalék önálló mezőgazda jut. A héringet Japánban a mezők trágyázására használják. Évente átlag 165.000 tonnát használnak fel belőlük erre a célra. CrÄ^BÄ Mikor kell megengedni a tagosítást. Itt az az idő, mikor az új tagositási törvény hatályossága az egész ország területére kiterjesztetik. Ez a nagyfontosságu törvény, amely elsősorban hivatott a magyar birtokviszonyok megjavítására, a Királyhágóntuli, tehát a szorosan vett erdélyi vármegyékben már a múlt év májusától életben is van. Most május elsejével életbe lépett a Királyhágón inneni, tehát a szorosan vett magyarországi részeken is. Az új tagositási eljárásnak legfontosabb rendelkezése, hogy csak ott rendelhető el a tagosítás ahol azt a gazdasági érdekek kívánatossá teszik, vagyis ahol célszerű és hasznos lesz a tagosítás keresztülvitele. Ennek eldöntése a földmivelésügvi miniszter hatáskörébe tartozik, aki minden egyes esetben kiküldött megbízottja által a helyszínén tárgyal ez irányban az érdekeltekkel s annak alapján hozza meg határozatát. Ezt a ténykedést közigazgatási eljárásnak nevezik, a tagosítás másik része, végrehajtása, most is — mint ezelőtt — a bíróság kezében marad a mérnöki munkálatokkal egyetemben. De a bírói eljárás is nagyban változott a kisgazda javára a régihez képest, amit az úgynevezett megengedhetőségi-itélet meghozatalában látunk. Régen is úgy volt, hogy a tagositási végrehajtási eljárás a megengedhetőségi-tárgyalással kezdődött, melynek alapján az eljáró biró Ítéletet hozott. Csakhogy nagyon méltánytalan és ósdias alapon. Ezelőtt, ha a volt földesúri birtok tulajdonosa kérte a tagosítás megengedését, az a bíróság csaknem minden esetben teljes bizonyossággal elrendelte, tekintet nélkül arra, hogy a községbelieknek hasznos vagy káros lesz-e az. Ellenben, ha a birtokosok kérték a megengedést, csak akkor rendelte el a bíróság, ha a község egész területének birtokarány szerint számított birtokossági fele része a tagosítás mellett volt. így hát nagyon ritkán érvényesülhetett a kisember akarata ebben a fontos birtokpolitikai kérdésben. Az uj törvény azonban teljesen a kisgazda pártjára állott. A birtokosok közt nem tesz különbséget. Földesur, vagy földmivelő: egy bírálás alá esik. Először is minden legkisebb községbeli birtokos kérheti a tagositási eljárás megindítását. Ha a földmivelésügvi miniszter — akit tapasztalt, részrehajlatlan gazdasági férfiak támogatnak határozatának meghozatalában — úgy találja, hogy a tagosítás a kért területre hasznos és célszerűen keresztülvihető és a megengedhetőségi tárgyaláson az érdekelt birtokosok egynegyedrészi többsége szintén a tagosítás mellett van, a tagosítást a bíróságnak feltétlenül el kell rendelnie. A birtokarány- szerinti fél-, illetve negyedrész kiszámítását úgy kell érteni, hogy ha a tagositandó terület egész nagysága például 1200 hold és akik kívánják a tagosítást, azoknak a birtoka összevéve, az összterület negyedrészét, vagyis 300 holdat kitesz — elrendelendő a tagosítás, Sőt e tárgyban még egy nagy könnyítéssel is segít az uj törvény a földmivelőn. Kimondja ugyanis, hogy kedvező földművelésügyi miniszteri
