Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-16 / 19. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 149 — Sebesebben fráterek, — parancsolta — mert nekem ma bálom van. Mi annál lassabban mentünk. Mikor látta a morva, hogy mi nem akarunk menni, fogta a mo­gyoró pálcát s ugyancsak reánk húzott. A szabó nagyot nyelt s kis idő múlva is­mét súgta: — Megállj morva pimasz, csak menjünk bel­jebb az erdőbe. A mint az erdő közepére értünk, a szabó neki ugrott a morvának. — Pajtás, fogd le — mondá. Én lefogtam, ő meg olyan tizenkettőt vert a kimondhatlanjára, hogy csak úgy füstölt bele. — Tudd meg morva, szólott a szabó, hogy a magyar fiút többé ne bántsd méltatlanul, mert az nem tűri. Aztán komendálta neki, hogy menjen vissza a falujába békességben, mert nem jó dolga lesz itt. A morva fiú kérőre fogta a dolgot és visszament. Mi meg iramodtunk hazafelé — — * ❖ .# Hát ilyen volt a mesterlegények élete még csak nem is olyan régen! Mester. A legrégibb uralkodó család a japáni, mely­nek eredetét 2600 éven át megszakítás nélkül ki lehet mutatni. Hány mezőgazda van Németországban ? A mezőgazdasággal foglalkozók száma Németországban az utolsó száz év alatt egyáltalán nem emelkedett. A XIX. század folyamán átlag 18 és fél millió ember foglalkozott Németországban mezőgazdassággal. Pon­tos adatok szerint az 1882-ik évben 18,704.038 ember 1895 ben már csak 17,815.187 ember. Tehát 1895-ben 888.851-gyel kevesebb. Az elmúlt 1907-ik évben ismét összeírták őket. Ennek az összeírásnak végleges­eredménye még nem került a nyilvánosság elé. Bajorország, Würtemberg és Elszász-Lotharingiának már ismeretessé vált adatai azonban azt mutatják, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók számában is­mét csökkenés állott be. A mezőgazdassággal foglal­kozók számából önálló : 9,292.282; béres 1895-ben : 179.226; családhoz tartozók száma: 2.007.827; a cselédeké 1895-ben: 1,996.076; a mnnkások száma pedig: 8,343.680. Az önálló mezőgazdák tehát hozzá­tartozóikkal együtt az összes mezőgazdasággal foglal­kozóknak 6067 százalékot azaz kétharmadát teszik. Emellett figyelemre méltó az is, hogy ezeknek az önálló birtokosoknak több mint a fele a közép­osztályhoz tartozik. És igy a mezőgazdasággal fog­lalkozók túlnyomó száma a középosztályhoz tarto­zik. Ez a dolog még világosabb lesz ha az önálló birtokosokat hozzátartozóik nélkül vesszük tekintetbe. Akkor az alsó néposztályra 548,595, azaz 2140 száza­lék, a középosztályra 1,983.242, azaz 7738 százalék, a vagyonosabb osztályra csak 31,122, az P21 száza­lék önálló mezőgazda jut. A héringet Japánban a mezők trágyázására használják. Évente átlag 165.000 tonnát használnak fel belőlük erre a célra. CrÄ^BÄ Mikor kell megengedni a tagosítást. Itt az az idő, mikor az új tagositási törvény hatályossága az egész ország területére kiterjesztetik. Ez a nagyfontosságu törvény, amely elsősorban hi­vatott a magyar birtokviszonyok megjavítására, a Királyhágóntuli, tehát a szorosan vett erdélyi vár­megyékben már a múlt év májusától életben is van. Most május elsejével életbe lépett a Királyhágón inneni, tehát a szorosan vett magyarországi része­ken is. Az új tagositási eljárásnak legfontosabb rendel­kezése, hogy csak ott rendelhető el a tagosítás ahol azt a gazdasági érdekek kívánatossá teszik, vagyis ahol célszerű és hasznos lesz a tagosítás keresztülvitele. Ennek eldöntése a földmivelésügvi miniszter hatás­körébe tartozik, aki minden egyes esetben kiküldött megbízottja által a helyszínén tárgyal ez irányban az érdekeltekkel s annak alapján hozza meg hatá­rozatát. Ezt a ténykedést közigazgatási eljárásnak nevezik, a tagosítás másik része, végrehajtása, most is — mint ezelőtt — a bíróság kezében marad a mérnöki munkálatokkal egyetemben. De a bírói eljárás is nagyban változott a kis­gazda javára a régihez képest, amit az úgynevezett megengedhetőségi-itélet meghozatalában látunk. Ré­gen is úgy volt, hogy a tagositási végrehajtási eljárás a megengedhetőségi-tárgyalással kezdődött, melynek alapján az eljáró biró Ítéletet hozott. Csakhogy na­gyon méltánytalan és ósdias alapon. Ezelőtt, ha a volt földesúri birtok tulajdonosa kérte a tagosítás megengedését, az a bíróság csaknem minden esetben teljes bizonyossággal elrendelte, tekintet nélkül arra, hogy a községbelieknek hasznos vagy káros lesz-e az. Ellenben, ha a birtokosok kérték a megengedést, csak akkor rendelte el a bíróság, ha a község egész területének birtokarány szerint számított birto­kossági fele része a tagosítás mellett volt. így hát nagyon ritkán érvényesülhetett a kisember akarata ebben a fontos birtokpolitikai kérdésben. Az uj törvény azonban teljesen a kisgazda pártjára állott. A birtokosok közt nem tesz különb­séget. Földesur, vagy földmivelő: egy bírálás alá esik. Először is minden legkisebb községbeli bir­tokos kérheti a tagositási eljárás megindítását. Ha a földmivelésügvi miniszter — akit tapasztalt, részrehajlatlan gazdasági férfiak támogatnak hatá­rozatának meghozatalában — úgy találja, hogy a tagosítás a kért területre hasznos és célszerűen keresztülvihető és a megengedhetőségi tárgyaláson az érdekelt birtokosok egynegyedrészi többsége szintén a tagosítás mellett van, a tagosítást a bíró­ságnak feltétlenül el kell rendelnie. A birtokarány- szerinti fél-, illetve negyedrész kiszámítását úgy kell érteni, hogy ha a tagositandó terület egész nagysága például 1200 hold és akik kívánják a tagosítást, azoknak a birtoka összevéve, az összterület negyed­részét, vagyis 300 holdat kitesz — elrendelendő a tagosítás, Sőt e tárgyban még egy nagy könnyítéssel is segít az uj törvény a földmivelőn. Kimondja ugyanis, hogy kedvező földművelésügyi miniszteri

Next

/
Thumbnails
Contents