Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 19. szám
150 MAGYAR FÖLDMIVELŐ határozat esetén a tagositandó területbe eső állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek, a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka úrbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó oly közös használatú területek, amelyeknek rendezése még befejezve nincs, a tagosítást kívánók birtokához számítandók. Ha a földmivelés- ügyi miniszter a tagosítást az illető községre hasznosnak és célszerűen keresztülvihetőnek nem mondja ki, a tagosítás esek akkor rendelhető el, ha az azt kívánók birtoka a község tagositandó területének fele részét teszi ki. Ennek a felerésznek kiszámításánál az előbb felsorolt területeket a tagosítást ellenzők birtokához kell számítani. Az egész tagositási törvény ilyen gondos figyelemmel van a gazdasági érdekekre s különösen a kisgazdák előnyeire. Méltán várható hát tőle a birtok- viszonyok fokozott javulása. p y. A világ legnagyobb kéménye. — Az amerikaiak nagyon irigy tik a franciáktól az Eiffeltornyot, amely, mint tudva van, a legmagasabb emberi alkotás. Most azzal vigasztalhatják magukat az ameriak, hogy övék a legmagasabb gyárkémény. Az Egyesült-Államok területéu, Great Falls mellett, a «Boston et Montana Consolidated Copper and Silver» bányatársaság bányamüvein épült a százhatvan méter magas kémény, amely az olvasztott részből elillanó mérges gázok elvezetésére szolgál. Belső átmérője fölül tizenöt, alul húsz méter és másodpercenkint 315 fok hőség mellett kétezer köbméter gázt képes elvezetni. HÁZI-ASSZONY A fejés alatt való etetésről. Vannak gazdaságok, melyekben az a szokás, hogy a teheneket fejés alatt etetik. Ez az eljárás azonban határozottan rossznak mondható. Ha a tejhozam nem függene össze a test állapotával, úgy hogy a másikat befolyásolja, akkor az mindegy lehetne hogy mi történik az állattal, mikor azt fejik. Ez a két tényező azonban szoros összefüggésben van. Ha például egy tehén megbetegszik, a tejhozam vagy csökken, esetleg el is apad vagy valamiképpen megváltozik a tej, ami szintén gyakran előfordul. Az is ismert dolog, hogy a tehén tejét bizonyos mértékig vissza tudja tartani, viszont izgatással fokozhatjuk is azt. Ha azalatt fejünk, mig az állat eszik, az sokkal nyugtalanabb lesz mintha üres jászol előtt állna. A tehén természetesen jobban figyel az evésre, mint a fejésre. Természetes az is, hogy a tejelő marhával jól kell bánni s nem szabad őket izgatni; már pedig, ha a fejés közben kell az életért küzködnie, ez zavarása a tejelőképességnek. Ehhez járul az is, ha az állat nyugtalan, az illető, aki feji, is méregbe jön s kíméletlenül bánik az állattal. Úgy az ember, mint az állat azon vannak, hogy mielőbb átessenek a fejésen, ez pedig semmiképp sem válik a tejhozam előnyére. Az is téves nézet, hogy ha az állatokat reggel, etetés előtt fejjük, azok nyugtalanok. A fejés alatt nyugodtan viselkednek. csak akkor lesznek türelmetlenek, ha a takarmányt behozzák. A madridi egyetem ebben az esztendőben készül megünnepelni megalapításának íOO-ik évfordulóját. mi újság ? Fagykárok országszerte. »Búval harmatoznak szomorú mezeink /» . Az Isten sújtó keze nehezedett országunkra. Fagykárok hire érkezik úgyszólván az egész ország területéről. E károk — az első pillanatok hatása alatt — talán kissé nagyítva is vannak. De minden esetre olyanok, hogy óriási vesztességet jelentenek az egész országra. Különösen arra a népre, mely verejtékével szántja — túrja a földet. Az isteni gondviselés akaratába nyugodjunk belé s minden erőnket fordítsuk arra, hogy a mi megmaradt: szorgalommal, okossággal és Istenbe vetett bizalommal megtarthassuk. Tudósításaink egyébként ezek: Szatmár: Szőlőben aránylag csekélyebb a kár. Gyümölcs vetés, többet szenvedett. A tengerit kiszántják. Nyíregyháza: A fagy a vetésekben nagyobb kárt nem tett. A kiültetett dohányplántákat, répákat, tengerit tönkre tette a fagyás. Beregszász : A vasárnap éjjeli fagy a szőlőtermés 70—80 százalékát elpusztította. Csupán a legmagasabb helyeken nem tett kárt. A gazdák csüggedten tértek vissza szőlőjükből, mikor konstatálniok kellett a szomorú csapást. Mezőkászony (Bereg): A fagy szőlőben gyümölcsösben, tavaszi veteményekben nagy kárt okozott. iMád, (Zemplén): A kár a szőlőben, gyümölcsösben, őszi és tavaszi veteményekben, répában — jelentékeny. Kemecse, Nyiracsád (Szabolcs): A fagy nagy károkat okozott. Ungmegye: Szerednye, Nagy-Mihály szintén sok kárt szenvedett a fagytól. Bene (Bereg), Muzsaly : A fagy nagy károkat csinált, a hires muzsalyi és benei szőlőkben. Fagykárok voltak továbbá • Debrecen, Gyöngyös (igen érzékeny csapást szenvedett a hires gyöngyösi szőlő), Zilah, Hajdúböszörmény, Király-Helmec, Déva, Moőr, Pápa, Keszthely, Zala, Csorvás (Békés), Hajdudorog, Szilágy-Somlyó, Poncsova, Mártonvásár, Andacs (Somogy), Veszprém, Szent- Mihály (Zala), Újvidék, Topolya, Bácsbodrog, Szeged, Temesvármegye, Torontál, Csikszentdomokos, Alsóporum- bák, Hátszeg (Erdély), Szászváros stb. stb. « E tudósításokból láthatjuk, hogy a fagy úgyszólván az egész ország területére ráborult. Hazánknak ma már újra nevezetes és nagyjelentőségű gazdasági ág a : a szőlő. Kincseket temettünk bele — az uj szőlőtelepekbe. Bizony, nagy részben hitel utján szerzett kincseket. A szőlőt ért csapás tehát sokoldalú érdeket jelent. Igaz, hogy bor van még bőven. Adott a jó Isten talán kelleténél többet, ügy, hogy el se tudták helyezni. De a magyar ember nem vet számot azzal, hogy bizony nem minden esztendő a bőszüret esztendeje. Szinte zúgolódik az áldás miatt. Pocsékolja, amint tudja. Nincs türelme, kitartása. Mindjárt fejni akarja a tehenet. Persze a szükség is szorítja. Lám, az Isten szigorú, de bölcs gazda. Hát az idén kevesebb lesz. Mert lesz. Meglátjátok, hogy a jajgatás dacára is lesz. De pótoljuk — a múlt éviből. És? Tanuljunk, okuljunk. — Ne prédáljuk el szöszön-pörön a bort. Mert ime a bor ára már is tetemesen felszökött. Mester. — A király elutazott. Királyunk ő felsége szerdán utazott el a magyar szék- és fővárosból. Miután fáradhat- lan kitartással hallgatta meg a politikai világ vezető embereit — utazott vissza Bécsbe. Az ősz király részvéttel kérdezősködött az országot ért csapásról. Darányi miniszterhez igy szólott: — Hallom, hogy fagykárokról szóló hírek érkeznek az országból. — A fagy, mondotta Darányi miniszter, a vetésben és a szőlőben nagy károkat okozott. — Nagyon sajnálom, jegyezte meg a király és remélem, hogy több fagykár nem lesz.
