Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-25 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMŰVELŐ

127

tehén képezi sok szegén}7 gazdának egyedüli vagyonát.

Bizony jó lesz tehát egy kissé megbeszélni a szerivel módjával való itatást.

A jó viz nem csak az ember, de az állat életének fentartására is okvetlenül szükséges.

Milyen tehát a jó viz! Hűvös, friss, tiszta, világos, iz és szag nélküli.

A hideg viz az állatra nézve, veszélyessé válik, főleg akkor, ha a jószág üres gyomorral vagy fel- hevült testtel iszik. És mentői hidegebb a viz annál veszedelmesebb. Legközelebbi következménye: gyöngéd vagy erősebb borzongás, kedvtelenség, bá- gyadtság. Lehet, hogy ezek minden végzetes baj nélkül elmúlnak, de leggyakrabban vérhas, tüdőgyula- dás. köhögések következnek.

Különösen figyelni kell a jószág itatására, mikor az a legelőre jár. A legtöbb veszedelemnek vannak kitéve a munkás lovak. Sok gazda lisztet vagy darát tölt a vizbe és felkeverve itat, avagy a viz felszínére szénát tesz. Ez által az állat a vizet csak lassan szívhatja, valamint az egyszersmint szájában megmelegszik. Tanácsos az állatot rövid szünetekben eleinte csak kortyonkint itatni.

Adjunk az állatnak itatás előtt mindig száraz takarmányt.

Sohase itasd a marhát, mikor az fel van hevülve.

Itatás után a jószág mozgásba hozandó. (Ez utóbbi két eljárás mindig alkalmazandó, valahányszor a marha hideg vizet iszik.)

A hosszabb időn keresztül állott vizet a marha nem szereti.

Ha terhes munkát végzett a ló, hadd addig itatás nélkül mig az istállóban tökéletesen megszárad. Mikor fel van hevülve, nagyon sok vizet ne itassatok vele.

Ml ÚJSÁG-?

A kataszteri kiigazítás.

Uj földadó-törvényt hoztak, mely ugyan nem sokban könnyít a föld jövedelmére kivetett adóterheken, de legalább igazságosabban osztják a terhet. Ebből a célból a pénzügyminiszter elrendelte a kataszteri kiigazításokat.

A kataszter egy nagy nyilvántartás, melybe fel van véve minden darab megművelhető, hasznot hajtó földdarab. Minden darab földet először is osztályoznak művelési ágak szerint. Szántóföld, rét, nádas stb. Most minden osztályba tartozó földet az ottani határbeli viszonyokhoz mérten felbecsülnek, hogy rendes művelés mellett mennyi tiszta jövedelmet hozhat. Ezt beírják a földadókataszterbe, ezenkívül még a telekkönyvben is feljegyzik, hogy az illető földdarabnak mennyi a tiszta jövedelme. Ez aztán megállapított jövedelmi alapnak tekintetik és évenként ezen jövedelmi alap után vetik ki az adót.

Könnyű belátni, hogy az ilyen becsléseknél visszaélések, részrehajlások, de tévedések is történhetnek. így aztán többször előfordult, hogy vagy kevesebbre, vagy többre becsülték az illető földdarab tiszta jövedelmét s ez alapon kevesebb vagy több földadót vetettek ki, mint az igazság azt megkövetelte. Ezen a bajon most úgy segítenek, hogy újból kiigazítják a katasztert.

Eddig ezt csak a pénzügyminiszter hivatalos

emberei eszközölték. Az uj törvény szerint minden vármegye, minden község ahhoz értő bizalmi embereket jelölhet ki és ezek közbenjárásával fog megtörténni a kiigazítás. Ezek a falubeli emberek ismernek minden földdarabot a határban és pontosan megtudják mondani, hogy mennyi évi átlagos termése és jövedelme van mindenki földjének. E szerint azután az adó igazságosabban és a valóságos jövedelemnek megfelelőleg lesz kivetve. Ez egyik nagy előnye az uj földadó törvénynek, melyet a katasztert kiigazításuk után azonnal életbe fognak léptetni.

— Királyunk és a béke. Berlini körök értesülése szerint Ferenc József király és császár sajátkezű levelet intézett Vilmos császárhoz, melyben a béke fentartásáért megelégedést nyilványitja és a császárnak a legmelegebb szavakban mond köszönetét azért a támogatásért, melyben a monarchiát a balkáni zavarok alatt részesítette.

— Az öreg béres jutalma. Gyöngyösről Írják : E hó 18-án ünnepély keretében nyújtotta át Biró József főszolga- biró Gönczy Pál béresnek 48 éves hűséges szolgálati jutalmául a földmivelésügyi miniszter által adományozott öt darab huszkoronás aranyat és az elismerő oklevelet. Az ünnepélyt szent mise előzte meg, mely után a falu egybe- gyült közönsége zeneszó mellett kisérte az öreg bérest a falu házára, a hol a főszolgabíró szép beszéd kíséretében nyújtotta át a jutalmat.

— Tífuszjárvány Tatabányán. Az ország egyik legnagyobb és legvirágzóbb bányatelepén, Tatabányán e hónap eleje óta tífuszjárvány van. Mint onnan jelentik, a mai napig nyolcán haltak meg és a betegek száma körülbelül ötszáz. A járvány kiváltképpen a szegény bányásznép sorából szedi áldozatait, de a módosabbak közül is sokan betegednek meg. A lakosság körében valóságos pánik van. Az emberek nem mernek egymással kezet fogni, enni, inni, leülni a székre, ágyba feküdni, vágj7 megfogni az ajtókilincset, mert attól rettegnek, hogy őket is megfertőzi a rémes kór. Még eddig nem lehetett megállapítani, hogy miként keletkezett a veszedelmes betegség és hogy miként terjedt el ilyen igen nagy mértékben. Az a gyanú, hogy az ivóvíz megfertőzése volt az ok. A hatóságok megtettek minden szükséges óvóintézkedéseket. Lezárattak valamennyi kutat meg vízvezetéket, a kutak és vízvezetékek vizét vegyi vizsgálat alá vették, az iskolákat bezárták és kórházakká alakították át, a betegeket szigorúan elkülönítették. Tatáról és Komáromból tizenött orvost rendeltek le, a környékbelieket távoltartják Tatabányától, a bányatelep gépházában főzési célokra vizet forraltatnak a lakosok számára, azonkívül gondoskodás történt ivóvízről is. Az orvosi rendszabályok megtartására harminckét tatai csendőr őrködik, akik, ha kell, karhatalmi segítséget is nyújtanak.

— Elhamvadt község'. A somogymegyei Porrog községben nagy tűzvész pusztított. A tüzet kis gyermekek okozták, akik gyufával játszadoztak egy szénabogtya tövében miközben a széna meggyuladt és a pusztító elem olyan hihetetlen gyorsasággal terjedt, hogy csaknem elhamvasztotta az egész községet. A tűzoltók és a falu megrémült népe megfeszített munkával igyekeztek útját vágni a pusztítva terjedő veszedelemnek, de ez a szeles időben rendkívül nehezen ment. Huszonegy gazda szenvedett kárt a tűz által, amely két lakóházat, tizennyolc pajtát, tizenhat kazal szalmát, öt kazal szénát, egy motormalmot és számos sertésólat hamvasztott el. A tűznek igen sok háziállat lett áldozatává. Emberéletben nem esett kár. A faluban nagy a kétségbeesés, mert a kárnak csak egy jelentéktelen hányada térül meg biztosítás révén.

— Egy község pusztulása. Pásztorháza vasmegyei községben egy óra alatt harminckét ház és melléképületei állottak lángokban. A bibliai Szodomára emlékeztető borzalmas lángtenger még a tizedik falu határát is bevilágította. Németujvár, Alsómedvés Borosgödör, Németcsencs, Kiskolosvár, Sándorhegy, Tobaj, Vasnyulfalu, Barátfalva, Magashegy, Vághegy, Vöthegy, Szentelek, Ganócs, Pinkó, valamint több stíriai község tűzoltósága rohant a tűzvész színhelyére. A lángok mindent elhamvasztottak. Hetven-