Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-25 / 16. szám
126 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Nem és határozottan nem! — erősködött a katona. Csak akkor csilapodott le a cár haragja, amikor megmondták neki, hogy a katona — zsidó. TANÁCSADÓ Hogy ki-ki mennyit aludjék: az a végzett munkától, az illető korától, szervezetétől és egészségi állapotától függ. A ki többet dolgozik, vagy a ki satnya: annak több alvásra van szüksége. Gyermekek 10 — 12 órát, felnőtt, egészséges emberek pedig 7—8 órát aludjanak. Az öregek beérik 5 —6 órai alvással is. Még csak annyit mondunk, hogy az ki sokat alszik megrövidíti életét, mert azt az időt melyet hasznára fordíthatott volna, alvással tölti el. Akácfa. Mikor az ákác tavaszi maghüvelyét hányja, gyűjtsenek ákácmagot. Egy kis fazékban lágy melegvizet öntsenek rá (csírázásnak indítsák) és aztán mielőbb vessék el. A fiatal ákác nagyon szereti a meleget, ha gyorsan kikel, azután sebesen is nő, kivált ha jó trágyás földet kapott és ha gyakran megkapálják. Áldás az ákácfa. Kerítés, szerszámfa kerül belőle. Azonfelül a legjobb méhlegelő és mint tűzifa is használatos. Hát csak vessenek ákácmagot! Ne higyjen az istállókat megrontó boszorkányoknak. Ezt izenjük kendnek és minden földmivelő gazdának. Mert tudják-e, hogy mik azon boszorkányok, melyek csakugyan garázdálkodnak és megrontják állatainkat? A rossz levegő. Ezt a boszorkányt meg úgy űzhetjük el, ha az istállót tisztán tartjuk és szorgalmasan szellőztetjük. A legveszedelmesebb boszorkány pedig maga az istálló, ha rossz talajon épült. Ha az állatok vizelete a földbe ivakod- hatik, akkor ebben a földben mindenféle apró szabad szemmel ugyan nem látható gombák nőnek, (hasadó gombák), a melyekről a tudósok felismerték, hogy azok igen sok és igen veszedelmes emberi és állati betegségeknek az okozói. Ha például az ilyen istállóban a tehén tőgye és az újszülött bor- nyunak köldöke, sokszor úsznak a ganajlében, és csudálkozzunk, ha aztán a kártékony gombák az állat belsejébe jutnak és az állatok tőgyében gyula- dást és a köldökben genyedést okoznak, minek következtében a borjuk, sőt a csikók is megbénulnak. Egyszóval ne keressük állataink megrontását a megboszorkánvozásban, hanem igenis azon öreg hibákban, melyeknek némelyikét is előadtuk. Milyen sebességgel repül a fecske? A fecskék postai célokra leendő felhasználásának megállapítása céljából repülési kísérleteket eszközöltettek, mely alkalommal — egy felismerhetés céljából könnyen színezett — fecske bocsáttatott egyidőben útnak több postagalamb társaságában. A fecske Antwerben felé vette útját, a honnan a madarak hozattak, míg a postagalambok, szokásuk szerint, eleleinte tétovázva s ide-oda repdesve tájékozódtak, hogy merre vegyék útjukat, csak később indultak. A fecske a — 225 kilométernyi utat megtéve — 68 perc múlva volt antverbeni fészkében, mig az elsőnek érkezett postagalamb körülbelül három óra múlva érte el dúcát. Miglen tehát a postagalamb másodpercenkint 23 métert tesz, a fecske ugyanannyi időben 62 méternyi utat tett, ami háromszoros gyorsvonati sebességnek felel meg. Ezek szerint a fecske annál is inkább lenne hírek továbbítására célszerűen használható, mert sebes röpülése folytán ritkábban esik ragadozók áldozatául, mint a postagalamb. €r JL 12 D A A zöldtakarmányozás. A gazda sokszor alig várja, hogy megkezdhesse a zöld takarmány etetését. De a jó gazda nagy elővigyázattal kezdi ezt meg, mert különben sok baja lészen. Tudjuk ugyanis, hogy a zöld takarmányban sok a nedvesség. így tehát ezzel az állatok sokkal több vizet vesznek magukba, mint mikor száraz takarmánynyal élnek. András gazduram is tudni fogja például, hogy mikor az állat a zöld takarmányt kezdi enni, a ga- néj lágyabb lesz, sőt sokszor a jószág hasmenést is kap. Nem kell tehát hirtelen átmenni a száraz etetésről — a zöld takarmányra. Keverjük csak azt elébb szénával vagy szalmával és úgy etessük. Mert bizony a hasmenés megcsappanja az állatot. Még a szőrük is elveszti fényességét. Idő kell aztán hozzá, mig megszokják a tiszta zöld takarmányt és újra magukhoz jőnek. De meg aztán a fiatal herét vagy lucernát egymagában etetni nagy pazarlás volna. Miért ? Mert ezekben sokkal több a tápláló anyag, semhogy azt az állatok teljesen kihasználják. Viszont azonban a csalamádéban sok a viz és kevés a táp- lóló anyag, úgy, hogy emellett a marhával még herét vagy darát, korpát (táplálóbb takarmányt) kell etetni, különben pedig az igás ökör lefogy, a tehén nem tejel. A zöld takarmányt lehetőleg frissen kell kaszálni minden nap. Aztán valamely árnyékos helyre vékonyan terítsük ki, hogy az nagyon meg ne száradjon, se fel ne melegedjék, mert különben nem ízlik az állatoknak. Péter gazdának például nem volt elegendő helye arra, hogy a takarmányt a földszinen teregesse ki, hát egy szellős helyen léczekből álványo^ kát készített és arra rakta a takarmányt. így a friss levegő minden oldalról járhatta, nem is melegedett vagy fülledt meg a takarmánya. Ha esős idő mutatkoznék, vágjunk két napra való zöldtakarmányt. Inkább legyen ez egy kissé fonnyadt, semhogy ázottan, víztől cseppegve tegyük a jószág elé. Az ily nedvesen kaszált takarmány külünben nagyobb halmokba rakva, még hamarább megfülled és elveszti nemcsak a jó izét, de tápláló ereje is gyengül. Az ázott zöldtakarmányt tehát etessük fel minél előbb, még pedig mindig szalmával keverve. Ilyenkor ne itassunk gyorsan az etetés után. A marhák itatása. A jószágot annak rendje és módja szerint itatni kell! Ezt minden józan értelmű ember tudja, — fogod mondani mosolyogva — atyámfia. És ládd-e, azért a földmives népünk mégis igen kevés gondot fordít arra, hogy a jószág »annak rendje és módja szerint« kapja az ivó-vizet. Számokkal vagyon kimutatva, hogy a helytelen és mondjuk oktalan itatás mennyi kárt tett már a jószágban. Hej pedig azaz egy pár ökör. ló, vagy egyetlen
