Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-04-05 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 110 filozófiai társaság előtt Filadelfiában be is számolt. Szerinte minden erős földrengés tengeralatti láva-kitörés folytán jő létre ; ezek a láva-kitörések pedig akép keletkeznek, hogy » tenger vize lassan-lassan beszivárog a föld gyomrába, hol a hóség folytán gőzzé alakul át. Bizonyítani igyekszik, hogy a tenger vize oly roppant erővel nehezedik a tengerfenékre, hogy a vizet még a földkéreg sziklaanyagán is keresztül sajtolja egészen 30 kilométer mélységig, ahol is mintegy 2000 fokos megolvadt kőzetekkel jutván érintkezésbe, gózzé alakul át. Az ily módon keletkezett roppant feszítőerejű góz utat tór a földkéreg sziklatalaján keresztül s az izzó lávát a tenger mélyéből a partok felé szorítja. Állítása szerint a góz feszitő ereje folytán keletkeznek a hegyek is, s igy szerinte minden hegy alatt kihűlt likacsos láva vagy habkő található. Ugyancsak ez alapon állítja azt is, hogy a vulkánikus kitörések és a földrengés közt okozati összefüggés lenne, amint azt már az ó-korban is vallották, s újabban is igen sokan hiszik. GAZDA. A szatmári kézimunka és háziipar kiállítás. — A Szatmármegyei Lorántffy Zsuzsánna Egyesületnek ápril. 11-től 16-ig Szatmáron rendezendő kiállítása iránt széles körben nyilvánult meg az érdeklődés. Az ország távolabbi részeiből is egyre érkeznek a bejelentétések. Nevezetesebb csoportjai lesznek a kiállításnak: a máramarosi gyapjú- szőttesek és hímzések, a Gyarmathy Zsigáné védnöksége alatt készített kalotaszegi varottasok, amelyek közt sok oly darab van, amelyeknek párját a londoni kiállításra küldték, a székelyudvarhelyi székely szőttesek, a köröndi agyagipari készítmények, a nagybányai gyékény fonaiok, a körmöcbányai és csetneki csipkék, a debreceni nőipariskola kezdett munkái, a kalotaszegi faragások és bútorok, a szatmári intézetek rajztanárainak kollektiv kiállítása stb. A Pannónia szálló nagytermében az oszlopok boltivei alatt emelt fülkékben lesznek a tárgyak csoportosítva. A kiállítás tartama alatt délutánonkint 5-től 6 óráig hangversenyek lesznek. A kiállítás ünnepélyes megnyitása 11-én d. e. fél 11 órakor lesz, a melyre már több szomszédos törvényhatóság főispánja jelentette be részvételét. A megnyitás után Balogh Mihály gk. praepost- vikárius a máramarosi iparfejlesztő bizottság elnöke ismerteti a máramarosi háziipart. Belépődíj a kiállításra d. e. 9 órától d. u. 5 óráig 40 fill., 5-től 6-ig 60 fillér, teás délutánokon 1 kor. Kiállítási tárgyak e hó 8-ig fogadtattak el. A rendezőbizottság a legszebb munkákat érmekkel és oklevelekkel tünteti ki. A zsűri 12-én d. u. 3 órakor dönt. A drágaság; és a gazdák. — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szakosztályában legutóbb került szőnyegre a drágaság kérdése. Jeszenszky Pál ügyvezető titkár előadója a kérdésnek, aki alapos és terjedelmes megokolás keretében fejti ki az általános és különös okokat, amelyek nálunk a drágaságot előidézték. Minden kétségen felül áll az, hogy a drágaságot előidéző nemzetközi okokat megszüntetni nem áll módjában az országnak. A helyi okok megszüntetésére törekedni kell s e térén, ha nem is azonnal, de a közel jövőben eredményeket is lehet bizonyára elérni. A drágaság tényét elvitatni nem lehet, viszont tény az is, hogy ezt nem a mezőgazdaság által előállított élelmicikkek áremelkedése idézi elő, hanem olyan okok, amelyek a mezőgazdasági termények árát a fogyasztó kezébe jutásáig drágítják meg. Nincs tehát semmi ok arra, hogy a drágaság enyhítése céljából bármely olyan intézkedés léptessék életbe, mely a mezőgazdaságot hátrányosan érintené, s igy nincs szükség arra, hogy a vámvédelem gyengítve, vagy idegen nyerstermények behozatala elősegítve legyen. Maradjon érintetlenül az őrlési tilalom, a Balkánállamok élő állat és állati termékek behozatala nélkülözhető. A magyar nyerstermények kivitelét nem csökkenteni, hanem lehetőleg fokozni kell. Szükséges a fogyasztás és élelmiszerkereskedelem szervezése, fogyasztó és értékesítési szövetkezetek minél nagyobb számban való létesítése által. Csökkentendő az élelmezési kisipar, nagy élelmiszervállalatok és husnagyvágó létesítése utján. Rendezendő a vásár- ügy, egységes szabályzattal a piaci helyárak és az elővásárlási tilalom életbeléptetése utján. A fővárosi vásárcsarnokok szerves kapcsolatba hozandók az újonnan létesült hütőházzal, valamint az élelmiszeraukciók bevezetése és rendezése nagyban enyhítené a drágaságot. A hatóságok részéről az ipartörvény- beu biztosított azon joguknak érvényesítését, hogy kellő befolyást gyakoroljanak az élelmi iparcikkek áralakulására, szükség esetén hatósági mészárszékek, péküzletek s élelmicikkeket forgalomba hozó üzletek felállítása utján. Szükséges továbbá, hogy az iparcikkeket drágító kartellek ellenőrzés alá helyeztessenek és az élelmicikk-kartellek megrendszabá- lyoztassanak. Üldözendő az élelmiszerhamisitás, ezzel kapcsolatban a tápszertörvény mielőbbi életbeléptetése szükséges. Az élelmicikkekre érvényes szállítási tarifák lehetőleg mérséklendők. Az államvasutak tarifapolitikájának az ország és főváros élelmezése olcsóbbitásának szolgálatába állítása, az agrikoltarifák intézményeinek bevezetése elodázhatatlan. A tejszállitások megkönnyítését, hütő vaggo- nok alkalmazását, tejkereskedelemnek a legéberebb ellenőrzés alá helyezését s a forgalomba kerülő tej zsírtartalmának — a mai 2.8 százalék helyett — 3.5 százalékban való megállapítását és a tejszállítási szerződések okszerű reformálását is. A fogyasztási adók lehető mérséklését, a vad fogyasztási adójának eltörlését, valamint a vadászati törvény gyökeres módosítását javasolja az előadó. A lucerna trágyázása. Lucernára a foszfor- savtrágya akkor hat legjobban, ha azt a vetés előtt adjuk. Helyenkint azonban jó eredmén}'t értek el a fejtrágyával is. Erre a célra kát. holdankint 200 kg. szuperfoszfátot kell elszórni és pedig minél előbb, elszórás után be kell boronálni. Mészszegény talajokra a meszet mindig vetés előtt kell elszórni. Helyenkint a gipszszel is jó eredményt értek el, de ezt előbb ki kell próbálni, mert sok esetben a gipsz egész hatástalan, ebből kát. holdra 300 kg. elegendő. Szuperfoszfátot és meszet egyszerre elhinteni nem szabad. Káposzta-termesztés előnyei. A káposzta szántóföldi termesztésére nézve megjegyzendő, hogy megfelelő viszonyok között termesztése igen jövedelmező lehet, melyek közül az egyik főfeltételt a mélyrétegü, erőteljes középkötöttségü, üde fekvésű föld képezi. A káposztából kát. holdanként 12—14.000
