Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-04-05 / 13. szám
MAfrYAR FÖLDMIVELŐ 111 fejre számíthatunk s a jövedelmezőség az eladott káposzta ára szerint nagy ingadozásoknak van alávetve, amennyiben 100 darabonként 2.40 korona és 7 korona között kelhet el. A munkáltatás költségei a munkásviszonyok szerint igen eltérők lehetnek. Alapul kell venni, hogy a káposztából előbb palántát kell nevelni, ezt a dohányhoz hasonlóan elültetni (50—70 cm.-es kötésben), a hiányzó helyeket foltozni, két kapálás és egy töltögetésben részesíteni, kiszedetni s megtisztítani stb. 1 kát. hold beültetéséhez körülbelül 14 — 16,000 palántára kell számítani. HÁZI-ASSZONY. Üvegedények mosására igen jó eljárás azokat átszűrt hamulugba helyezni, melybe kevés konyhasót kevertünk. E folyadékban ha jól lemostuk az edényeket s aztán alaposan leöblítvén, tiszta lágy kendővel megtöröltük azokat, tisztaságuk s szép fényük visszatér és hosszasan megmarad. Rozsdaeltávolitás radirgumival. Gyengén rozsdás finom acél alkatrészek, melyeket csiszoló anyaggal azért nem tanácsos kezelni, mivel azoknak pontosan sarkos éleit és méreteit megváltoztatja, mert a rozsdán kívül az acél egy részét is lekoptatja; sikeresen megtisztíthatók a rozsdától azáltal, hogy Faberféle úgynevezett tiszta gummival dörzsöljük. A gummi a rozsdát lekoptatja mig a fémen elcsúszik, nem bántja. A fakeretek és aranyozott faékitmények tisztogatása. Legkönnyebben és nagyobb költség nélkül úgy történik, ha egy darab vöröshagymát finomított szeszbe (spiritusz) mártunk s azzal a be- piszkolt képeket nem tulerősen dörzsöljük. A piszok föloldódik anélkül, hogy az olajfestés vagy aranyozás megrongálódnék. Hogyan tisztítsuk az ezüstöt? Ajánlatos az ezüstöt mosószódával vegyitett forró szappanos vizbe tenni, egyenkint jól megöblögetni és forrón megszáritani, miáltal az igen szép fényt nyer. Az oleum infirmorum tartójának s a többi olajtartó ezüst kapsuláknak tisztításánál a nagyhét napjaiban sikeresen használható módszer. _ MI ÜJSAg? Virágvasárnap. Virágvasárnapnak nevezi a magyar ember ezt a vasárnapot, mikor az Egyház egy szép és jelentős ünnepet ül. A szent hajdanban Megváltónk e napon vonult be ünnepélyesen Jeruzsálem városába. A város, a nép diadal-zajjal, örömrivalgással fogadta. Virágokkal hintette be útját, amerre csak ment. És ugyanazt a Megváltót nagyon rövidke idő után halálra kívánja ez a nép. — Feszítsd meg! — ordítja a tömeg és vérét szomjuhozza. És az Igazságnak, a világ Világosságának meg kell halnia a kereszten előbb, hogy aztán dicsőségesen feltámadjon. Hogy győzzön az igazság... a hamisságon. És azóta ez a sorsa századokról-századokra az igazságnak, az igaz eszméknek... Az igazságot is üldözik, támadják. Különösen a keresztény igazságokat. Tehát Krisztus igazságát, Krisztus vallását. Itt-ott sikerül is megfeszíteni, megalázni. Némelyek arcátlan módon kiáltják reá: — Feszítsd meg! És botorul azt is hiszik, hogy koporsóba zárták, elnyomták, eltemették. Hogy talán soha se fog feltámadni se az országokban, se a szivekben, se a munkás nép lelkében. Mennyire csalódnak! Mily tévedésben vannak. Mint a királyi napot időnkint elborítják a szálló fellegek, de azért csakhamar eljő az idő, mikor kibontakozva teljes, hatalmas fényében ragyog: ugv Krisztus vallását, igazát is időnkint támadják, feledtetni akarják, de Krisztus világossága, igazsága győzelmesen fog újra bevonulni az országokba, a nemzetek közé és elfoglalja az emberek lelkét és szivét. Punktum. — Kitüntetés. A király Schweitzer Mártonnak, Tévéi község volt birájának buzgó szolgálatáért a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Kivándorlás. A Slavonia kivándorlási hajó Fiúméból e hó 4.-én indult el amerikai útjára. Körülbelül 300 utast visz magával. Még mindig ? — Gyógynövénygyiijtés A iöldmivelésügyi kormány által szervezett Hegyvidéki kirendeltség a gyógynövények gyűjtésére is rászoktatja a felvidéki vármegyék rut- hén lakosságát. Az elmúlt évben már 91 községben foglalkoztak a gyógy- és kereskedelmi növények gyűjtésével, melyeknek szárítási módszeréről vándortanitók adnak oktatást a népnek. A gyűjtők 1907. évben 6732 koronát kerestek, — amely összeg tekintettel arra, hogy a gyűjtést többnyire gyermekek végzik játék helyett, — elég szép kezdetnek Ígérkezik. A földmivelési miniszter most helyenkint száritó kamrákat fog építtetni, hogy még jobban fejlessze a nép közt ez újabb kereseti ágat. — Olcsóbb lesz a napszám. Az »Országos Magyar Gazdasági Egyesület« vármegyénkint megfigyelte az Amerikából visszavándorlók anyagi helyzetét és számát. A megfigyelés eredménye: múlt évi júniustól ez évi márciusig 80.000 ember jött vissza. A gazdálkodóknak nincs okuk tehát munkáshiánytól tartani, ami mindenesetre mérsékelni fogja a napszám uzsorát. — Az aranyrozs-mérgezés. A belényesi és vaskói járás munkásnépe közt szörnyű betegség pusztít. A kiküldött hatósági orvosok hiányos táplálkozásból eredó arany- rozs-mérgezés tüneteit állapították meg. Átél folyamán a munkásnép között a megélhetési viszonyok annyira rosszabbodtak, hogy még kenyérre valójuk sem akadt. Kénytelenek voltak valami ártalmas anyaggal kevert rozs, árpa és zab- vegyülékel őröltetni és ebből készítettek kenyeret, amely mindenhez hasonlított inkább, mint táplálékhoz. Mindkét járás községeiben pusztít a betegség, de azt még eddig nem lehetett megállapítani, hogy mennyi áldozatot követelt. — Egy község pusztulása A fejérmegyei Pusztavám községben, nagy tűzvész pusztított, a mely rövid idő alatt ötvenhárom épületet hamvasztott el. A tűz Poór János pajtájában keletkezett, a hol gyermekek gyújtóval játszadoztak. Az oltást nagyon megnehezítette a vízhiány. Különösen borzalmas lángtengert alkotott a falu közepén levó olajütő-malom, a hol sok gyúlékony anyag volt együtt. A veszedelem terjedését egyrészről a református templom, másrészről néhány cseréptetős ház tartóztatta föl. Az egész község lakossága, valamint a szomszédos községek tűzoltósága emberfölötti erővel vettek részt az oltásban. Éjjelre sikerült a tüzet eloltani. — Kóser gőg. — Kóbi, igaz, hogy a grófék tönkremennek ? — Persze, múltkor is láttam, hogy ketten játszottak egy zongorán. — Szerencsétlenül járt gazda. Makóról írják, hogy Varga József apátfalvi gazda estefelé a munkából hazatérvén, lovait a Marosban meg akarta itatni és szekerestül együtt behajtatott a vizbe. Itatás után meg akart fordulni, de a lovak egy mélyebb vízmosásba Jutottak s a szekeret felforditották. Varga a szekér alól nem tudván kiszabadulni,
