Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-04-05 / 13. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 109 — Az már más. A körorvos ur a múltkor éppen erről tartott előadást a mi Gazdakörünkben. Azt a tanácsot adta, hogy ily esetben igen erős ecetes, hideg vízbe mártott borogatást kell rakni az orra és homlokra. Vagy pedig hideg vízzel való leönté- seket kell alkalmazni a fejre és tarkóra. — Értem. De én timsós vizet szívattam már vele. Aztán a szabadba vittem és friss levegőn feltartotta magasan a fejét. — Az is jó, de ha nem szűnnék, csak orvoshoz kell ám fordulni. — ügy teszek. O ' Füstölő iskolásgyermekek. A holland tanítószövetség körkérdést intézett az összes holland tanítókhoz és tanítónőkhöz a gyermekek dohányzására vonatkozólag. Ezerkétszáz felelet érkezett be s megdöbbentő adatokat szolgáltatott. A legtöbb levél arról panaszkodik, hogy a dohányzó gyermekek nehéz értelműek, figyelmetlenek s a legrosszabb tanulók, írásuk hanyag s kezük nagyrészt — reszket. És mégis mennyi gyerek dohányos? 27.789 fiú közül 35 százalék hébe-hóba füstöl, 17 százalék állandóan és 2 százalék bagózik. 5689 hat-hét éves fiúcska közül 21 százalék füstöl, azaz 1162 gyermek. De ezek csak olykor. 415-en (ez 7 százalék) állandóan. Aggasztó tünet. VASÁRNAP DÉLUTÁN Széchényi István. A példa vonz. Hát még, ha van, aki mozgassa, ébressze az embereket, a társadalmat. Ehhez pompásan értett Széchényi. Összegyűjtötte a nemzet legtekintélyesebb embereit és elsőben is megalakítja Pesten a Nemzeti Kaszinót (kört). Nagy, mélységes jelentősége volt akkor ennek a társaságnak, Kaszinónak. Valóságos nemzeti hivatása. Nem az a hely, a hol kártyával és mulatozással kell agyonütni az időt. Nem szórakozási hely tehát, hanem az alvó nemzet ébresztője. Forrás, melyből uj eszmék áradnak szerte szét a hazában. Eszmeáradatok, melyek végig hömpölyögnek a Kárpátokig és le az Adriáig. Uj vérkeringés teremtője, mely vérkeringésből nem szabad hiányozni egyetlen magyar embernek sem. Ilyeneknek kellene lennie ma is a kaszinóknak, melyek elfeledték, nagyon is elfeledték, hogy mi célból alakította az anyakaszinót a legnagyobb magyar: Széchényi István. Ilyeneknek kell lenniök legalább ma a kaszinóknak, gazdaköröknek, szövetkezeteknek. Ma, mikor látjuk, hogy egyedüli mentsvárunk Széchényi eszméjében, a szoros összetartásban van. Csakhamar — a pesti kaszinó példájára — a vidéken is keletkeztek kaszinók. De Széchényi a mezőgazdaság érdekeit is szivén viseli. Gazdasági egyesületet hoz létre. Az ő műve a Folyamszabályozó Társulat is, mely nehéz nagy időkben leirhatlan szolgálatot tett és tesz a magyar nemzetnek. E társulat volt az egyetlen hely, tér, hol a különböző politikát valló emberek egygyé lettek, magyarokként egyesültek, ha arra a nemzetnek szüksége volt. A Dunán már csakhamar megkezdették a gőzhajózást. Ott járt az ő hajója a szőke Tiszán is. És látta lelkében a jövő képét, mikor a magyar nép számára itt az ősi partokon virágos kert lesz újra hajdan hires Magyarország. Az ő gondjának, fáradozásának köszönhetjük a Buda és Pest közt emelkedő világcsudáját, a szép lánchidat is. Azért legnagyobb magyar ő tehát, mert rövid idő alatt egymaga többet telt a magyar nemzetért, mint előtte egész nemzedék. * * * Persze, hogy voltak, akik mindezeket kételkedő fejcsóválással szemlélték. Ilyen nagy kételkedők, kicsinylők, hitetlen Tamások mindig voltak. Ma is vannak. Csak az a különbség, hogy akkor az álmosok közül kerültek ki ezek az alakok. Ma az élelmések, a kalandorok sorában tűnnek fel a kerékkötők. A mindenáron való szereplési viszketegség akasztja meg a mi társadalmi, illetőleg nemzeti haladásunkat. Széchényi ezekkel az álmos, kényelmes Tamásokkal nem törődik. Halad a maga megkezdett — utján. Jár-kél, tesz, fárad és áldoz. A lanyhákat buzdítja, a tudatlanokat felvilágosítja, a gyávákat biztosítja. A merészeket szabályozni — akarja. A nemzet pedig megmozdul és neki buzdul. Mert voltak ám derék nemzeti költőink, akik a nemzet múltjának emlőjén nevelkedtek. A kik tiszteletben tartották az ősöket és vele a nemzeti hagyományokat. Ezek közt királyként emelkedik ki Vörösmarty Mihály. Amilyen nagy és lángoló hazafi volt Széchényi a nemzeti társadalom terén, olyan dicső és hatalmas volt a költészet terén Vörösmarty. ő is, miként Széchényi, egyik kezével a múltba mutatott, a másikkal a jövő fátyolát vonta félre, hogy megmutassa nemzetének — a jövendő útját. A Szózat nemcsak költemény. Politikai tett is. Trombita, mely felrázta a magyart. Siró anya, mely felébresztette a nemzeti lelkiismeretet, zengvén: Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar! Bölcsöd ez, majdan sirod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze Itt élned, halnod kell. Az az: tudd meg magyar, hogy vagy élsz és úgy élsz, mint magyar nemzet. Vagy jövendőddel még múltad is, mely dicső és szép volt — eltűnsz e föld színéről. Tovább is van még arról, hogy mi történt ezek után. Mondjam még ? Bodnár Gáspár. — A földrengés legújabb elmélete. See tanár, az ismert természettudós, aki a sanfranciskói földrengést annak idején a maga teljes borzalmaival együtt átélte, az akkor szerzett tapasztalatai alapján a földrengés okát egy uj elmélettel akarja megmagyarázni, s erről nemrég a
