Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-01-26 / 3. szám
18 magyar földmi velő Csuda-e tehát, ha az egész országban főleg a gazdák (mert ez az ország mégis csak még mindig földmivelő ország), aztán a kereskedők, iparosok, vállalkozók és igy édes mindnyájan folyton-folyvást felvetjük a kérdést: — Mi hát annak valódi oka, hogy a mi Európában hires vasutunk most ilyen szomorú állapotba jutott? Hát mondhatjuk, nem olyan a kérdés, melyre ilyen tenyérnyi helyen egy szusszan- tásra meg lehetne felelni. Nagy a csomója, nagy a göbje és ami újságunknál nagyobb, hatalmasabb papiroson se göbözhető ki olyan könnyen. Mégis megkíséreljük, mert felvilágosítás már már elkerülhettem Hiszen az igazság, az ország érdekének rovására népünk és általán a közönség körében oly képtelen, más oldalról rosszhiszemű okok hajigáltatnak szét, hogy attól kell tartanunk: országunk jó hírnevét fogják e tekintetben is megtépdelni. Azt dobálják a közönség közé, hogy ime a vasutasok csendes sztrájkban vannak. Az az készakarva csinálják azt (amerikáznak) ami történik, hogy fizetés javítást csikarja- * nak vagy a közönséget macerálják. No hát ez szemenszedett valótlanság. Már micsoda erkölcsi, magyarán becsületes vasúti személyzet lenne az, mely úgy az országnak, mint a nagy közönségnek ily tekintélyes testülethez méltatlan módon, szándékosan akarná kárát. Hiszen ők megcsinálták a sztrájkot egyszer az igaz, de nyíltan, férfiasam És olyan nyíltan, férfiasán mondják is, hogy azt ugyan többé meg nem csinálják, mert annak a sztrájknak két vége van, mint a botnak és igy nem tudhatni, ki issza meg a levét. Nem úgy atyámfia! Egy kis józan ész, okoskodás és józan belátás sokszor többre, nagyobb világosságra visz, mint a százrétü politizálás. Mert például a’ meg politizál, még pedig nem éppen jóakaratulag és józan megfontolással, aki kizsákmányolja a helyzetet és azt mondja: Lám ez a kormány milyen tehetetlen és igy tovább! Hallgass ide, élőről kell kezdeni, hogy valahogyan megértsük mi laikusok (az az nem szakemberek) ennek a kérdésnek okát- fokát. A vasút a mi hazánk egyik legnagyobb és legfontosabb közgazdasága. Tehát egy olyan gazdaság például, mint egy nagy-nagy birtok. Legfontosabb, mert sok pénzt fektetett bele az ország. Mert éppen azért ennek megfelelő jövedelmet is vár és méltán belőle. Életkérdéssel határos, mert hozzá van csatolva az egész ország gazdasága, ipara, kereskedelme és vállalata, tehát egész közgazdasági élete. Mint ahogyan testedben viszik az erek a szükséges vért szanaszét: úgy hordja a vasút a nyers anyagot, gabonát, búzát, ipari, gazdasági, kereskedelmi cikkeket nemcsak az ország területén keresztül-kasul, hanem az országba be s ki egyaránt Viszi az embereket, viszi a kereskedőket, utazókat, leveleket, csomagokat.... egyszóval hordja, hozza-viszi mindazt, amiből életünk, társadalmunk. piacunk áll, táplálkozik Miért kell ezt tudnod? Azért, mert igy érted meg nemcsak azt, hogy mit tesz az, tyt pl. a te gazdaságodban egyszerre, vagy c^ak pár év alatt is óriási termés, produkció üt be. Olyan termelés, produkció, hogy te nem tudsz mit csinálni. Hanem állsz tehetetlenül, tördeled a kezed, mert nem csináltál utakat, melyeken terményeidet elvihessed, nem szereztél szekereket, igavonó jószágokat, nem építettél raktárakat. Sőt még meglevő gazdasági eszközeidet is kölcsön adtad jó pénzért, mert szorított a »muszáj«, a mit pénz szükségnek neveznek. Hanem most már meg fogod érteni, hogy mit tesz mikor egy ilyen közgazdasági vállalatnál vagy mondjuk gazdaságnál, mint a vasút — szintén akkurátus állapot üt be. Nos, ha ezt megérted, akkor könnyű lesz egy lépéssel tovább haladnunk a világosság felé .... És a jövő alkalommal haladunk is. Tanuljatok! Soha nagyobb, sőt égetőbb szükség nem volt arra, hogy a földmives nép, gazdálkodó emberek békés egyetértésben, úgyszólván testvéries egyetértésben éljenek. A falusi jólét emelésének egyik benső föltétele, hogy közös akarat, közös erő, megértés segítse létesülni, megizmosodni azon intézményeket, melyektől a boldogulás útjára való juthatást remélhetjük. Fájdalom, ma szét vannak szórva a gazdák is. Farkasszemet néznek, irigykednek vermet ásnak, azon fundálódnak, hogy szerezhessenek kellemetlenséget vagy kárt egymásnak. Még a szomszédok is állandó háborúságban vannak. Pedig azt mondja a példa szó: a jó szomszéd többet ér tiz csendőrnél. A jó szomszéd nagyobb védőnk, mint egy nagy hadsereg. De általában el lehet mondani, hogy csakis ott
