Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-03-22 / 11. szám

86 MAGYAR FÖLDMIVELŐ meggyőzte őket arról, hogy ilyen csőcseléknek semmi keresni valója az ő közelében. Tavaszkor, az első vándormadarak érkezése­kor a mi Fidink nyugalma és békessége oda lett s mikor egy napon éppen a parkunk fölött repült egy gólyacsapat, Fidi mint az őrült száguldozott föl s alá, miközben tőle soha sem hallott hangokkal hívogatott, csalogatott. És ime a magasból megjött a válasz, a csapatból kivált egy madár és sokáig keringett a park fölött. Másnap jelentette a kertész, hogy két gólya sétálgat a kertben. A mi Fidinknek párja lett, — tapsoltunk örömünkben s rohantunk a kertbe. És a jövevény itt maradt, nap-nap után láttuk őt, a mint Fidi közelebb és közelebb csalta a kas­tély felé s egyszerre megjelentek mindaketten a verenda-lépcsőnél Fidi elől, pár lépésnyire mögötte a vendég. Ujjongva üdvözölte őket az egész család. Mint rendesen, most is a kézből fogadta a ka- ácsot és húst; de rögtön hátradobta azt a párjá­nak, azután addig nógatta, addig járta körül, mig végre fölszedte az eledelt és csak mikor meggyőző­dött róla, hogy mindent megevett, akkor kezdett ő a reggelihez. A két állat egyiittléte szinte idillikus volt s életük megfigyelése sok gyönyörűséget és kedves szórakozást szerzett nékünk a nyáron át. Az asz- szonyka naponta elszállt pár órára. A férj természe­tesnek találta párja szabadságvágyáuak kielégítését és a változhatatlanba belenyugodott. Azonban, ha a bizonyos időn túl elmaradt, akkor borzasztó nyug­talanság fogta el a rab madarat. A legkövérebb békákat megvetve száguldott ide-oda a kertben, mig a jól ismert hosszúra nyújtott hang föl nem hang­zott, melylyel már messziről jelezte jöttét a gólya­menyecske. Abban a pillanatban megváltozott Fidi viselkedése. Gőgösen, férfias öntudatosságának tel­jességében lépdelt, s a hűtelent megvetéssel bün­tette. Hiába követte őt a menyecske alázatosan, hiába kérlelte, csalogatta, ő hideg maradt s csak mikor a tóban fölkeresték éjjeli helyüket, békültek ki egymással s szorosan összebújva várták a reggelt. Az idő múlt és a nyár végére járt. Az ökör- nyál ezüst szála is csillogott már a levegőben. Az ősz első jelével a gólya-menyecske vándorhajlama is fölébredt s nehéz ütközetbe került a kötelesség érzetével. Mindig hosszabb és hosszabb lett a min­dennapi kirándulása, noha a férj most már nem is titkolta előtte borzasztó nyugtalanságát távol­léte miatt. Zörögve hullatta az őszi szél a bokrok és fák pirkadt leveleit. A két madár, békességet nem lelve, bolyongott a megritkult parkban s mikor az első októberi szelek végig zúgtak a tájon, felemelkedett a gólya-menyecske a magasba, még egy párszor körülkeringte a parkot és elrepült Dél felé, hol örökké balzsamos a levegő és örökké nyílnak a virágok. Vad kétségbeeséssel rohant utána visszamaradt párja s a parkot kerítő vasdrótba belevágta a tes­tét. Ott találta meg másnap a kertész. Nyakán hosszú, véres seb tátongott. Ismét tavasz lett s ismét megjöttek a gólyák. Egy napon már messziről hallottuk a jól ismert hívást, melylyel a gólya-menyecske jelezte jöttét. Megjött, leszállt, azután nagy sietséggel végig ku­tatta a parkot. Másnap, harmadnap is eljött, azután soha többet. Visszaemlékező. ISfflEEETEKTARA. Háziállataink száma. A Boord of Agricultura and Fisheries Agricul­tural Statistics cimü angol mezőgazdasági statisztikai hivatal érdekes számokban adja meg a világ házi­állatainak állományát a legutóbbi évek folyamán. A kimutatásból hiányzik ugyan Kina és Törökország, mint a melyeknél még megbízható becslés sem ál­lott rendelkezésre, továbbá egy-két kisebb állam, de azért igen tiszta képet ad az embert szolgáló állatok arány számáról az egyes országokban. A legutóbbi, az 1906. évről szóló adatok a kővetkezők: Ló volt: Oroszországban 28.7, az északameri­kai Egyesült-Államokban 18.7, Argentínában 4.4, Németországban 4.3, Franciaországban 3.2, Magyar- országon 23, Nagybritanniában 2.1, Ausztriában 1.7, Kanadában 1.7, Ausztráliában 1.6, Japánországban 1.4, Brit-Keletindiában 1.3, Mexikóban 0.9, Romániá­ban 0.9, Olaszországban 0.7, Urugúavban 0.7 és végül más országokban 3.5 millió. Összesen az egész világon: 781 millió darab. Szarvasmarha volt: Északamerikai Egyesült- Államokban 66.9, Oroszországban 43.2, Argentíná­ban 21.7, Brit Kelet-Indiában 52.0, Németország­ban 19.3, Franciaországban 14.3, Nagybrittániában 11.7, Ausztriában 9.5, Ausztráliában 8.3, Uruguay- ban 7.0, Magyarországon 6.7, Kanadában 6.3, Mexi­kóban 5.1. Olaszországban 5.0, Romániában 2.6, Svédországban 2.6, Spanyolországban 2.2, Bulgáriá­ban 1.8, Dánországban 1.8, Uj-Zélandban 1.8, Bel­giumban 1.8, Hollandiában 1.7, Svájcban 1.5, Japán­országban 1.2, Fokföldön 1.9, Algírban 1.1, Szerbiá­ban 1, Norvégiában 1 és Natálban 0.6 millió, összesen 301.6 millió. A juhok száma volt: Ausztráliában 72.8, Argen­tínában 74.4, Oroszországban 61.5, Egyesült-Államok­ban 50.6, Nagybrittániában 29.2, Uj-Zélandon 20.1, Uruguayban 17.9, Franciaországban 17.8, Britt-Kelet- Indiában 17.6, Spanyolországban 13.3, Fokföldön 11.8. Algírban 9.1, Magyarországon 8.1, Németország­ban 7.9, Olaszországban 6.9, Bulgáriában 6.8, Romá­niában 5.7, Mexikóban 3.4, Szerbiában 3.1, Ausztriá­ban 2.6, Kanadában 2.8, Svédországban 1.1, Norvé­giában 1, Dániában 0.9, Hollandiában 0.7, Natál­ban 0.6, Belgiumban 0.2 és Svájcban 0.2, millió. Összesen 447.1 millió juh. Serlés volt: Az Egyesült-Államokban 52.1, Né­metországban 18.9. Oroszországban 12.7, Francia- országban 7.6, Magyarországon 7.3, Ausztriában 4.7, Nagy-Brittániában 3.6, Kanadában 2.2, Spanyolor­szágban 1.9, Olaszországban 1.8, Romániában 1.7, Dániában 1.5, Belgiumban, Ausztráliában és Szerbiá- bar egy-egy, Hollandiában 0.9, Svédországban 0.8, Argentiniában 0.7, Mexikóban 0.6, Svájcban 0.5, Bulgáriában 0.5 és egyéb államokban 0.8 millió. A világ sertésállományának összege e szerint 123.8 millió darab.

Next

/
Thumbnails
Contents