Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-22 / 11. szám
82 MAGYAR FÖLDMIVELŐ haladt előre és a nagyobb arányú biztosítási ügyletekkel szükségkép járó nemzetközi összeköttetések révén megszerezte a magyar névnek az egész világ elismerését és méltánylását. KÜLFÖLDÖN. Nincs munka Amerikában. New-Yorból írják, hogy a munkások dologtalansága óriás méretű s nemcsak New-Yorkban, hanem a vidéken is rendkívül nagy azoknak a munkásoknak a száma, akik nem tudnak foglalkozást kapni. Ezidőszerint New- Yorkban és környékén négyszázezer dologtalan munkás van. A nőknek tilos a dohányzás. Óriási a lárma nálunk a nők elnyomatása miatt. A Schwimmer Rózák és Glücklich Vilmák jeremiádáiból legalább is azt következtethetné az ember, hogy sehol a világon nem sanyargatják, nem üldözik annyira az emancipált hölgyeket, mint Magyarországon. Ezzel szemben érdekes hir érkezik a szabadság hazájából, Amerikából; onnan, ahol először szónokoltak a hölgyek, ahol a feminista (nőket férfiasitó) mozgalom megszületett. Azt a hirt hozza az amerikai tudósítás, hogy a newyorki tanács a nőknek szigorúan megtiltotta a nyilvános helyen való dohányzást. A rendelet ellen vétkezőt pénzbírsággal, vagy fogsággal büntetik. Newyork nyilvános terein és helyein tehát nem gyújthat cigarettára a szépnem. A »Women Club« tagjai el is határozták, hogy a tilalmat semmibe se veszik s most csak azért is rágyújtanak. Nem tűrik el, hogy nekik megtiltsák azt, amit minden suhancnak megengednek. Küzdeni fognak a tilalom ellen minden erejükkel s nem fogják megengedni, hogy a férfi zsarnoksága jogaikban csorbítsa őket. A küzdelem meg is kezdődött. A törvény kihirdetését követő napon cigarettával és szivarral felfegyverkezve, Newyork valamennyi nyilvános helyét és terét ellepte a harcra szánt hölgyek tömege. Hogy milyen komolyan veszik a tilalom ellen való tüntetést, bizonyítja a sok büntetés: a küzdelem első napján több mint ezerötszáz hölgyet bírságoltak meg, egvenkint két dollárral. Mivel a törvény a visszaesőt fogsággal is bünteti, nem lehetetlen, hogy Newyork fogházában dohányzó nők is — ülni fognak. Az állam és a kisbirtokossá^. Aki az utóbbi tiz esztendő fejlődését figyelemmel kisérte, s aki minden érdek nélkül tisztán az igazságot kereste, annak lelkét vajmi kevésszer töltötte el a megelégedés. A szabadverseny, mely az iparban a munkamegosztás elvénél fogva a nagy tőkének oly széles teret biztosított, a kisipar rovására, ugyanez a szabadverseny át lép az őstermelés talajára, hol ugyancsak fenyegető válságot hoz a kisbirtok embereire. De vizsgáljuk a társadalmi életet, úgy azt fogjuk tapasztalni, hogy ezen a téren is egy újabb veszély fenyegeti kisembereinket. Az a verseny, mely a nagy és kis tőke között folyik aránylag rövid idő alatt pusztulását idézte elő kisembereink egy tetemes részének. Ennélfogva ezen vagyonilag tönkrement emberek, sem a kis, sem a nagy tőke emberei között nem szerepelhetnek, hanem természetes folyása a dolognak az, hogy mihelyt ezen emberek a társadalomnak egy tetemes részét alkották, kell hogy egy harmadik osztály is kialakuljon, ez a munkásosztály. Az a küzdelem tehát, mely a kis tőke és nagy tőke között az idők folyamán kialakult, aránylag rövid idő alatt egy harmadik ve- télytársat is kapott, a munkásosztályt, mely egymaga mind a kettővel felveszi a harcot. Csakhogy ez a harc, mely újabban oly erővel és küzdelmesen folyik, nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalmi téren is igyekszik magának helyet biztosítani. Azt a harcot, melyet a munkások a kis- és nagy tőke ellen indítottak, ez a harc a nagy tőkét nem érinti, sőt ha figyelemmel kisérjük, úgy azt látjuk hogy erősiti. Mert a nagy tőke szívósságánál, erejénél fogva kibírja azon támadásokat, amelyek a kis tőkét tönkrejuttatják. Már pedig a kis tőke tönkrejutása az általa fogva tartott piacot is a nagy tőke kezeibe juttatja. Csak a hazai viszonvokra szándékozom %/ kiterjeszkedni s már ez magában véve elegendő, hogy határozott képet nyerjünk arról, hogy mennyire a kisbirtokosság alkotja mindenütt a nemzet íentartó elemet. Ezt az osztályt fenyegeti a legtöbb veszély, amely osztálynak tisztán a természet viszontagsága egymagában is elegendő gondot nyújt a megélhetésre. Az állam létérdeke parancsolja e helyen oly üdvös intézkedések felállítását, amelyek a munkásság és a kisemberek közötti feszült viszonyt megszüntessék és képessé tegyék a kis tőkének az érvényesülését a nagy tőkével szemben. Erre pedig legalkalmasabb mód a szövetkezés. Nem szólok most szövetkezetekről, melyek működésüket szorgalmas munkával, de csak szűk körben fejlesztik, hanem szövetkezetekről, melyek az állam fenhatósága alatt állnának s e téren nem annyira anyagi segélyre, mint A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesiteni, a mozgalom kezde■ ■ - ményézői forduljanak útbaigazításért a ■■■ .......... „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ============= BUDAPEST. ■■ -..- ■ - - ■ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.
