Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-08 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 69 — Nem, nem megyünk oda, szólott a leány ünnepélyesen. — Nem-e, kérdezte Jóska megdöbbenve. — Nem Jóska. Kimegyünk a szabadba. Ibo- lyázni fogunk. ... Estenden, mikor hazaérkeztek ... a leány és Jóska kezében gyönyörűséges szép ibolyacsokor volt. Nagyanyónak hozták ... És nagyanyó odahelyezte az elaszott, elszáradt ibolya mellé __ Bodnár Gáspár. Az árverésről. Az ütőér verése még egészséges embereknél is nagyon különféle. A nők ütőere mindig gyorsabban ver, mint a férfiaké és megdönthetetlen szabályként lehet felállítani azt a tényt, hogy az ütőér verése, a születéstől kezdve keresztül az életen, egészen az elmúlásig, mindig lassúbb lesz. Orvosok egybehangzó véleménye szerint, amit különben több tapasztalat is bizonyít, csupán az ütőér működéséről mindenkor meglehet állapítani az illető nemét és életkorát. Egy újszülöttnél, ha leány, per- cenkint 160 az érverés száma, ha a férfinemhez tartozik, 150. Négy-öt éves korban az érverés leszáll 110-re, illetőleg a fiuknál 100-ra percenkint. Egy felnőtt ifjú vagy fiatal leány érverése 90—95 között váltakozik. Érett korú férfiak és nők érverése percenkint 70, illetőleg 75, idősebb személyeknél ez a szám csökken 60-ra, sőt 50-re. Öreg nőknél az érverés száma sohasem száll az ötvennél lejebb, de öreg férfiaknál ez nagyon gyakori eset. Szabályozza azonkívül az érverést az illető tehetsége és szervezete is, és ebből származik az, hogy még az egészséges emberek ütőérműködése között is olykor igen nagy eltérés mutatkozik, így például azt mondják, hogy I. Napoleon érverése sohasem volt több percenkint 44-nél. KIS GAZ DA. _____ A vetés ideje. Az Alkotmánynak írják : Régi gazdasági elv az, hogy őszszel porba, tavaszszal sárba vessünk, ami mindkét esetben a korai vetést jelenti. De van egy másik hagyományos mondás is, amely igy szól: »Az apa sohase mondja meg a fiának, ha a késői vetése sikerült.« Ez pedig azt jelenti, hogy a késői vetés sikerét csakis kivételesen kell tekintenünk s mint ilyent követelni nem szabad. Amit a tapasztalati tények igazolnak, az bizonyításra nem szorul, mégis szükségesnek tartjuk a bajorországi vetőmagtermelő intézetnek e tekintetben a múlt évben eszközölt kísérletezésnek eredményét megismertetni. Az árpának késői vetése, a korai rendes vetés után, a 29-ik napon történt, mégis a beérés csak 14 napi időkülönbséggel következett be. Ez még tűrhető hátrány, de már nagy külömbség mutatkozott a hozamban mennyiség és minőség tekintetében. Ugyanis a későn vetett árpának több mint kétszerannyi alja volt, mint a korainak. Úgyszintén a vetőmag-kiválasztás céljából eszközölt szortírozás alkalmával sokkal több másodrendű lett a későn, mint a korán vetett árpánál. Súlyra és fejlődésre nézve is előnyben volt a rendes időben vetett, a későn vetettel szemben. Fehérnye tartalma átlag két százalékkal, keményítő tartalma pedig 2—4 egy fél százalékkal volt kevesebb a későn vetettnek, mint a korainak, miáltal annak sörfőzési célra való alkalmatossága jelentékenyen kedvezőtlenebb. Mindezekből látható, hogy a késői vetés, főképpen az árpánál mily elvitázhatatlan hátrányokkal jár, miért is szükségesnek tartottuk ezt a tavaszi vetés küszöbén figyelembe ajánlani. Wenninger Mátyás. Uj burgonyabetegség. Nyugat-Németország- ban és Dániában már évek óta tapasztalják, hogy a burgonyát valami gombaszerü betegség pusztítja, melynek keletkezését és fejlődését eddig nem sikerült megállapítani. Tudtunkkal eddig nálunk még nem konstatáltak hasonló bajt, kívánatos azonban, hogy gazdáink legyenek résen s ha pedig bármely gyanús körülményt észlelnének, megfigyeléseikről azonnal értesítsék a földmivelési minisztériumot. A azalmadaráza. Ismerhetik a gazdák ezt a rovart, de talán kevésbbé tudják milyen károkat okozhat nekik s hogy miképpen kell ellene védekezniük, Körülbelül 7 miliméter hosszú, mikor már kifejlődött; a teste fekete és fényes, mellén lábán és végtestén sárgástarka Ez a tarkaság a végtesten gyűrűk alakjában mutatkozik. A nősténynek potroha alatt fűrészre emlékeztető szerve van, ezzel hasítja fel a növényeket s helyezi el az igy keletkezett nyílásban a tojásokat. Tavaszszal jelenik meg, de találni egyes példányokat még júniusban is. Rendesen a szántóföldek szélén, árkokban s a vetések melletti legelőkön mutatkozik. A legjobban a kutyatejen s egyéb vad növények virágain lehet felfedezni. A nőstények felkeresik azután a vetéseket, még pedig az összes szemes veteményeket s a már említett fürészalaku szervükkel tojásokat helyeznek el azokon. Ezekből a tojásokból körülbelül 10 nap múlva kukac kel ki, amely sárgásfehér szinü. A feje barna. Elől a fejénél vastagabb, azután fokozatosan vékonyodik. Arról is meg lehet ismerni, hogy ha kiszedjük tenyerünkre, vagy valami más lapos tárgyra, S-betü alakjára görbül. A gabonaszár belsejében élősködik. Mindig lejebb és lejebb húzódik, körülbelül a föld szintjénél kirágja azután, hogy tavaszszal, mint darázs kirepülhessen. Ahol beveszi magát még olyankor, mikor a szemek nem fejlődtek még ki, üres és fehér marad az egész szál: Ott többé nem keletkezik szem. Szeles időben természetesen el is törik. Ha későbben jutnak be a szálba, akkor ilyen baj nem keletkezik, a szem megmarad, csupán a szalmája törik el. Vannak azonban más következményei. Mivel egészen a földig rágja magát, aratás után természetesen a tarlón marad a féreg. Védekezni tehát itt kell ellene. Kétféleképpen szoktak védekezni a féreg ellen. Rendesen felgyújtják a tarlót, de ez egyrészt mindenütt meg nem történhetik, másrészt nem biztos, nem marad-e ott még darázs. Azért is sikeresebb védekezés az, ha a tarlót őszszel és következő év kora tavaszán alászántják és lehengerelik. Csakhogy a tavaszi szántásnál arra kell különösen vigyázni, hogy az alászántott rész fel ne kerüljön ismét és igy a földbe eltemetett bogár ne jusson megint felszínre. TANÁCSADÓ. A magtár! zsizsik ellen. Egy molnár a következőket tapasztalta: Padlása, ahol gabonáját tartotta, el volt lepve padozathasadékaiban zsizsikkel. Néhány zsákban konyhasó is el volt helyezve ott a padláson. Mikor hónapok múlva a sós-zsákokat
