Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-08 / 9. szám
66 MAGYAR FÖLDM1VELŐ közelebb lépve, megkérdezte az orvostól, hogy mi baja van a gyermeknek. Majd a síró anyához for dúlt és azt mondta neki, hogy gondoskodni fog a gyermekről. — Miért nem vitte gyermekét a kórházba ? — kérdezte az ismeretlen hölgy. — Mert az anya vagyok és azt hiszem, hogy gyermekem az én ápolásom alatt jobban meggyógyulhat, — mondotta a szegény asszony. Az uriasszony erre halkan néhány szót váltott az orvossal, aki aztán ötven lírát adott át a szegény asszonynak e szavakkal: — Gondoljon Elena királynéra. Gyermeke ezentúl a legjobb ápolásban fog részesülni. A szegény asszony zokogva mondott köszönetét. — Miért, — felelt a királyné. — A te gyermekednek ép annyi joga van élni, mint az enyéimnek. Gondoskodni fogok róla. A királyné erre eltávozott és egy udvari hivatalnokkal a szegény asszonynak még száz lírát küldött. Vigyázzanak a városok! Az eladósodott Budapest fő és székváros félrekongatta a harangot. Hivására, kon- gatására legtöbb magyar város összeszaladt, illetőleg elkiildötte követeit arra a nagygyűlésre, kongreszusra, melyet a minap aztán az ország szivében meg is tartottak. Hogy volt-e ezen kongatásnak politikai célja vagy nem : affelől Írjanak a politizáló lapok. Ha volt, annyit mi is megírhatunk, mint krónikások — akkor ez irányban az az értekezés — csütörtököt mondott. Ámde nekünk nem ennek konstatálása, megállapítása a célunk. Számoljunk egy másik eredményével, ami a falut, a földműves népet, a gazdálkodókat, tehát a vidéket érdekli legközelebbről. Ez az eredmény pedig több pontban csúcsosodik ki. És pedig... Első eredmény, hogy a városok véd és dacszövetséget kötöttek érdekeik szempontjából. Azokat a képviselőket, kik a városok jóvoltából jutottak a honatyasághoz... mintegy kényszeritőleg lekötelezték, hogy együttesen hassanak majd a kormányzatra az országgyűlésen az ő, már mint a városok fejlődése érdekében. No hát ’iszen jól teszik. Nincs abban semmi, ha valaki, akár testületek, akár városok a maguk fejlődését biztosítani akarják, törekszenek. Csak aztán — másodszor: ez a törekvés ne történjék másoknak, más tényezőknek a romjain, érdekein. Sőt életük ellenében. így például, hogy nevén nevezzük a gyermeket : a községek, illetőleg a falúak életének, érdekeinek megrontásával, megtámadásával. Ám a tisztelt értekezlet mindennel törődött, ami az ő malmára hajtja a vizet, csak a falvakkal nem. Sőt határozottan rúgott rajtunk — a falvakon — nemsegget, de többször és többet. A többek közt egyik heves, peckes szónokuk azt követelte, hogy a földadóban is behozassák a progreszió, vagyis a nagyobb jövedelemnek nagyobb arányban való megadóztatása. Egy másik szónok, nyilván pró- kátori tekintély, azt hangoztatta, hogy a városi elemek, ügyvédek, orvosok, kereskedők már most is tulonan vannak adóztatva. Kikkel szemben ? Talán azokkal a terhelt, levert kis gazdákkal vagy nagy gazdákkal szemben, kik csekély föld jövedelmük mellett ma is több adót fizetnek, mint csak a harmadrendű ügyvédecskék. íme tehát a városok fejlődni, élni akarnak, törekszenek, de mikor ezt teszik, akkor irigykedve csapnak le a vidékre, illetőleg a falvakra, a gazdaközönségre. És azt akarják, hogy azok boldogulhatását akasszák meg, azokat terheljék meg és még gondolatban sem akarják elfogadni, hogy azok egy köröm- feketényi látszólagos jóban részesülhessenek. Vigyázzanak a városok! De nagyon vigyázzanak ! Ne bántsák a földet, ne bántsák a falvakat, a saját vidéküket! Vigyázzanak, mondjuk, hogy mikor a maguk követeléseiket rendezik és pontokba szedik — ne lépjenek fel a termelő nép ellen. Mert maguk alatt vágják a fát! Ki fogjuk mutatni, esetekkel, jelenségekkel bizonyítani, hogy a városok az ipart és keresetet csakis az őket környező vidék mezőgazdaságának boldogulásától várhatják. Vidék, falvak jóléte nélkül — ők szélütöttek lesznek. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde■ ■■ -■■■■ ■ ■ - ményezői forduljanak útbaigazításért a — ................ „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, — 33 XT ID .A. 3P 33 S T_ ................... .. ■ ■- ■■ ■ " (Kötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.
