Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-23 / 7. szám
52 MAGYAR FÖLDMIVELÓ tént vele tavaly, de azt sem tudta megmondani, hogy hol volt tegnap. Többet mondok. Ha most szólok hozzá s ő felelni akar nekem, nem tud válaszolni, mert máris elfelejtette, hogy mit is mondtam neki. Az ilyen embernek az agyveleje nincs rendben s egy pillanatig sem szabad késni azzal, hogy orvoshoz vigyük. A betegség leggyorsabban utoléri a csecsemőt. Ilyenkor kell legjobban vigyázni a csöppségekre, mert a halál kegyetlen kaszája itt pusztít legjobban. Egy kis meghűlés, vagy gyomorbetegség hamar halálát okozhatja a kis gyermeknek. Ezt nem is olyan nehéz megérteni A gyermek teste fejletlen, nem szokott még meg semminemű rendkívüli dolgot s a legkisebb rendellenesség is megárt már neki. Egy jeles orvos Írja, hogy a csecsemőkorban kiállott betegség után gyakran satnya lesz a gyermek s ebből aztán évek múltán sem tud kilábalni. Az ilyen ember teste sehogysem, vagy csak nehezen fejlődik ; igen érzékeny, hamar lesz beteg, bárhogy is vigyáz magára. A szülőkhöz, kivállképen az anyákhoz szól intő szavam, mikor azt kiáltom feléjük: »Szeretettel, okossággal neveljétek föl gyermekeiteket!« dr. Szem és kor. Ismeretes egy természettudósnak az a mondása, hogy egy műszerész sem vállalkoznék oly alkalmatlan készülék előállítására, mint amilyen az emberi szem. Általában a szem látóképessége gyöngül meg leghamarább a korral, s a történelem számos olyan esetet jegyzett fel, amikor hires férfiak úgy az ó-, mint az uj-korban magas életkort értek el, anélkül, hogy más szervük meggyöngült volna, mint a szemük. Mózes öt könyvében azonban a következőket olvassuk: »És Mózes százhúsz éves lett, amikor meghalt. Szemei nem voltak megtörve s ereje a régi volt.« Ezenkívül is egész sereg adatra akadt a tudomány, amely amellett bizonyít, hogy sokszor az aggastyánok is teljes birtokában vannak szellemi képességeiknek. Érdekes, hogy az ilyen esetek főleg az alacsonyabb emberfajoknál gyakoriak, aminthogy ezeknél általában sűrűbben fordul elő a magas életkor, mint a kul- turnépeknél. A Popular Science Monthly említést tesz egy néger nőről, aki 1906 januárjában halt meg Filadelfiában és egészen jól emlékezett arra, hogy Valley Forgeben látta a nagy Washingtont. Ekkor pedig rokonai állításai szerint 135 éves volt. Továbbá 1885-ben egész sereg kaffer élt még, akik harcollak 1818-ban. Barton megismerkedett egy törzsfőnökkel 1857-ben, s már mint nagyon öreg ember Írja le. Tizennyolc évvel később ismét találkozott vele. Még akkor is törzsfőnök volt s az elmúlt tizennyolc év nyomát alig lehetett rajta észrevenni. Hasonló esetet tapasztalt Délamerikában Humboldt is. Limában tartózkodott s épen ebben az időben halt meg ott egy indián, aki 143 éves lett. Ez 130 éves korában megvakult, de amig csak valamit látott, naponta három-négy mértföldet gyalogolt. Humboldt elmondja még, hogy öt éves mexikói délamerikai tartózkodása alatt sohasem látott törődött öreg embert. Ezek a megfigyelések természetesen egységes fajokra vonatkoznak, mig olyan népeknél, ahol a faj keveredett ez nincs igy, nem szólva azokról az európaiakról, akikik idegen vidéken telepedtek meg. Igen nevezetes, aggkori erejét tekintve, az amerikai Work Dávid, aki 1905- ben mint 102 éves ember halt meg Fredericlonban. Községében mindvégig nevezetes szerepet játszott s utolsó percéig élesen látó szemei voltak. TÉLI ESTÉK. A bunyevác lakadalom. Az eljegyzés és esküvő közötti időben a bunyevác vőlegény (agvuvegia) megválasztja barátai közül a vőfélyeket (a mosztulundzsiákat), kik gyönyörű lovon ülve, mennek az esküvő előtti vasárnap hívogatni. A ló füle mellett kétféle szalag van, egyik a menyasszony, a másik a vőlegény ajándéka. A üsznovka, törülköző van kötve, a mely remeke a háziiparnak. A vőfélyek teljesitik a heroldi szolgálatot. A vőlegény apja (a szvekar), meg az öregebb rokonok közül kijelöli a násznagyot (sztári szval), a másik násznagyot (kúm), két-három menyasszonyőrzőt (sztertyela), kiket a leányos háznál rogyásig leitatnak. A lakodalom előtti napon este duda-szóval elmennek kocsin a vőlegényes háztól, kiváncsiaktól kisérve a menyasszony ágyáért. Ez már készen is van, de a legkardosabb menyecskék ráülnek rokkával, orsóval és alkusznak, hogy most fonják, most szövik. Sok tréfaság után megállapodnak bizonyos pénzösszegben, a mit a vőlegény küldöttje letesz. Most aztán átadják a sok gyönyörű holmit, aranynyal gazdagon hímzett inget, kötényeket és egyebet, a melyeket ahhoz értő kezek művésziesen összeraknak. Az esküvő napján a vőlegény és menyasszony gyónni mennek. A bunyevácok római katholikusok és igen vallásosak. Mig a menyasszony templomban van, addig a nászasszony (sztári-szvatica) elhozza az esküvő-ruhát és koszorút, a melybe a menyasszonyt felöltözteti, a koszorút fejére teszi. A menyasszony, bármilyen boldog is, kötelességszerüen sírni köteles minden szertartásnál. Tizenegy órára összegyűl a násznép, sokszor negyven-ötven kocsin, sőt hintón is, mert a módosabb gazdák ma már szebbnél-szebb hinlót vesznek. Elül nyargalnak a vőfélyek. Az első kocsin van a vőlegény, vele ül a násznagy, utána való kocsin a kum, a nászasszonynyal. A vőfélyek, a vőlegény, a násznagyok bemennek az udvarra kikérni a menyasszonyt az esküvőre. Esküvő után visszaviszik a leányt, a sztatyelák, a kik nyakukon jelvényül törülközőt viselnek, ott maradnak a menyasszonyt őrizni. Ebédnél az a szokás járja, hogy minden trojanicát rájuk köszöntenek. A trojanica áll három pohár borból. a melyet tányérra helyeznek és igy nyújtják a megtiszteltnek, a ki azt köteles kiinni. A visszautasítás nagy szégyen volna. A menyasszony az ebédet a rokon kis leányok társaságában (jengák) költi el, ezek az ő kísérete, a mig a szülői háznál van. A vőlegényes háztól kétszer jön a délután folytán küldöttség a menyasszony megtáncoltatására, mindig zeneszóval. v