Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-12-20 / 50. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 405 Pereczes Ádám másnap reggel került haza — ittasan. Sári gyöngéden fogadta, semmi szemrehányást nem tett neki. Okos asszony volt. Jól tudta, hogy ilyenkor minden legkisebb szemrehányás olaj a tűzre. Lefektette. Sokáig, nagyon sokáig aludt. Mikor felébredt s reánézett gyermekeire, zokogni kezdett. — Látod Ádám — szólott Sári gyöngéden, — milyen jó ember voltál te. Az a sötét szenvedély el- vakitott, megzavart. Hiszen te tegnap eszedet vesztetted. — Tegnap? Hát mit lettem én tegnap? — Haza jöttél, mint egy sátán. Káromoltad, megtagadtad az Istent és azt kívántad, hogy a gyermekeidet a koporsóban lássad. — Gyermekeimet — kiáltott Ádám. Nem adom ezért a világért. Hiszen értök élek, értök akartam gazdaggá lenni, értök kértem, esedeztem, zörgettem. — Oh Ádám — szólott most asszony s szemei könnyel teltek meg. Ne kisértsd az Istent! Lásd, az Isten kinek-kinek megadta a maga életcélját. Megadta neked is. Szegények vagyunk, de elégedjünk meg azzal, a mink van. Használjuk fel arra, hogy ezeket a gyermekeket felneveljük s boldogokká tegyük. Ha te kis fizetésedet minden elsején ide adod, meglásd, milyen boldogok leszünk. Pereczes Ádám némán hallgatta e szavakat. Hiszen nem volt ő rossz ember. Szerette családját, lelkét adta volna érte. — Ugy-e Ádám e szent és nagy ünnepen fogadod meg, hogy a lutrira . . .-— Ki ne mondd többet e szót Sári — vágott közbe Ádám, — mert nem jó lesz velem. Csalók, akasztófára valók! — Ugy-e édes Ádámom és Sári forró csókot nyomott a szegény ember homlokára. A gyermekek egyenkint jöttek hozzá, megcsókolták kezeit és nem féltek többé tőle. Pereczes Ádám szentül megtartotta fogadását. Ha valakinek a kezében reskontót látott, elfordult tőle, mint az ördög a tömjéntől. * * ★ A múlt évben Pereczes uramnál töltöttem a karácsony estét. Pereczes uram fejét galamb ősz haj fedi, Sári néni pedig öreg anyóka lett. Gyermekei minden karácsony estéjére haza jönnek, hogy az öregeknek örömet szerezzenek. Van is öröm. Olyan öt gyermekük van, hogy örömük telhetik bennök. Pereczes Ádám bátyánknak meg csak annyit kell mondani: — Hej bátyám, hogy is volt az, mikor a trafik előtt biztatta a jó falusi embert, hogy pár perc múlva egy egész fenyőerdőt vehet. — Hát úgy volt az öcsém! Ahogy én most elbeszéltem. B. G. Ismertessétek meg jó embereitekkel a „Magyar Földmivelő“-t! Adjátok kézről-kézre ami újságunkat! Uj törvények a nép védelmére. — Újév} beszámoló. — Nem hiába, hogy mikor a nemzeti kormány elfoglalta helyét, az ország jobbjai hangos kifejezést adtak annak, hogy — Mostan már aztán dolgozni kell ám! Es meg is kezdődött a dolog, a munka. A magyar törvényhozás egy esztendőnek leforgása alatt annyi törvényt alkotott a nép védelmére, felemelésére, boldogitására, hogy félszázad alatt nem volt reá eset. De különösen a főldmivelö népért is sokat tettek a törvényhozók. Mindjárt elsőnek ott van pl. az uj cseléd- törvény. Lapunk olvasóit annak idejében bőven tájékoztattuk e törvényről, melynek hivatása, hogy a cselédség és a gazda békéjét, egyetértését biztosítsa és állandósítsa. És ez a törvény, melyet a rosszlelkiiség és a kishitűség deres-törvénynek gúnyolt, rövid idő alatt jól bevált. Gazdát és cselédet arra az útra vezette, hol az egymás jogait és kötelességeit megértők haladnak. Nagyjelentőségű törvény a kis emberekre nézve a mezőgazdasági munkásházakról szóló törvény is. A házi tűzhely, az otthon védelme és különösen megszerzése célja e törvénynek. Hatalmas összeget bocsátott a törvényhozás a kormány rendelkezésére, hogy azzal munkásházakat építsen. És lassan, de biztos lépéssel egyes megyékben nagyon jó és olcsó családi házak épülnek a mezőgazdasági munkások számára. Ezzel o ö még a külföldi államokat is megelőztük. S jól van ez igy. Mert az otthon tartja csak fenn a munkás nép munka kedvét és ragaszkodását a hazai röghöz Hatalmas lépést tett gróf Apponyi Albert a magyar nemzeti népoktatás terén is, mikor megalkotta az ingyenes népoktatásról szóló törvényt. Nagy áldozat ez a népért, mert inig egyrészről milliókat hagy a nép zsebében, addig minden családnak módot nyújt arra, hogy gyermekét iskolába járathassa, taníttassa és nevelhesse Áldásos törvény a gazdasági ismétlő iskolákról szóló törvény is. Mit akar e törvény? Hogy ezentúl nagyobb gonddal és bővebben tanítsák a falusi fiatalságot a mezőgazdasági ismeretekre. Hiszen tanulni kell mindent a világon. Mert mindenben haladás mutatkozik. Tanulni kell a gazdaságot, a föidmivelést is. Mit szóljunk az uj végrehajtási törvényről? Arról, melynek hivatása, hogy a kis embereket megmentse a lelketlenségektől, a zaklatásoktól, a furfangos § csavarásoktól. Megállítsa a föld ingását, mozgását, kevesbbitse a dobfát a gazda udvarán. Ez a törvény valóságos védelem a nép kiforgása ellen. És ha megfigyeltük, kik ellenezték, kik fájlalták, hogy nem a régi módi lesz a végrehajtás: fogalmunk lehet arról, mily szükség volt erre a törvényre.
