Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-12-20 / 50. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ Ritka család kap ilyen meglepetést karácsonyra, mint Esztike családja. Egy kis levélke. Boldog tűzhely, hol az ilyen tartalmában megtalálják még e sivár, önző világban azt az örömet, ami tiszta, érdek nélküli... mint a virág élete. íme a levél tartalma: . Kedves kis Jézuskám 1 Szépen kérlek, küldj egy jó angyalkát a mi öreg béresünkhöz a szent karácsonyi estén. És annak az ajándéknak, mit nekem szántál felét küld el a mi öreg béresünk unokáinak. Akik szegények. Mutasd meg nekik és mindenkinek, hogy te a szegények Jézuskája is vagy. ' • # Szent karácsony estéjén a Jézuska angyala csakugyan megjelent — nemcsak az öreg béresnél, de a falu minden szegény tűzhelyén. . . És azután is sokszor megjelent még ... A faluba életet, munkáját, munkakedvet, bizalmat, egymást megértést hozott ... a tevékenységben, a szövetkezetben, a gazdakörben, az olvasó-könyvtár áldásaiban... Esztike szép, gyönyörű hajadonná fejlődött és áldó kezeivel munkálkodik a gazdagok és szegények nagy társadalmi kérdésének megoldásán. . . A helyes ösvény felé . . . Hosszú, * nagy utat kellett megtennünk, mig a birtok politikára a magyar nemzet egyáltalán ügyet vetett. Mig végre a helyes ösvény felé fordul, A telekkönyvi adatok számainak kellett beszélni, kiabálni, hogy észrevegyük a magyar föld megterhelésének rémitő igazságait. Hogy csak rágondoljunk is a jövő kialakulására. Károlyi és Mailáth grófoknak kellett kiállani a nemzet porondjára és nyiltan kimondani, hogy ha a magyar föld nem marad a magyaroké . .. nem lesz Magyarország. Mert nem mindegy az, kinek kezében van a magyar föld. A magyar fajra veszedelem rejlik minden oly birtoklásban, melynek tulajdonosa nem érez velünk. Nem ismeri a magyar nemzet vágyait, törekvéseit. Múltját, jelenét és nem hisz jövendőjében. Amelynek tulajdonosa igen, nincs számunkra bensőleg is meghódítva. Nekünk veszedelem az is, ha itt lakó, de minket meg nem értő faj vagy nemzetiség kezébe jut az a birtok, az a föld, mely része nemcsak a nemzet testének, de lelkének is. Nekünk veszedelem, mert a föld testének elvesztésével elszáll a magyar szellem, érzés, törekvés is arról a földről, attól a néptől, mely a barázdákat hasogatja: Nem érti a népek lélektanát az, aki támadja és megmosolyogja azt a tételt, hogy: — Akié a föld, azé a haza. Föld nélkül nincs haza, haza nélkül nincs egységes nemzet. Csak szétszórt darabjai élnek szerte-szét a világon. Talán egy századig. Talán tovább, 395 aztán — vége. A nagy világon — e kívül, nincs számára hely. Csudálkoznak, hogy éppen az az elem, azok az újságok akadnak fenn ezen a lélektani igazságon, mely elem és újságok képviselői éppen arról ábrándoznak — a cionista eszmék szárnyain — hogy hazát, földet az izraelitáknak. Mert addig nem lesz belőle nemzet, állam, egységes nép. Csodálkoznak a nemzetiségeken, melyeknek tagjai, csoportjai, egyesületei éppen a magyar földekre vetik tekintetüket. - Azokat kötik le és megvétetik takarékpénztáraikkal. Mert a maguk számára, a maguk érdekében ismerik a logika vas kapcsainak következtetéseit, hogy igenis az a hatalmas, az a győző fél, aki a földbe veti lábait. A gyökér csak erős földben lesz erőssé és biztossá. És csak a magyar nemzetnek nem tudják megérteni nemes kívánságát, nemes ideális felfogását, de életösztönét, mely ha kell, más eszközökhöz is nvul, nemcsak a benső meghódításra és belátásra. De a magyar nemzet nem nyúl. Eddig még soha se nyull ahhoz az eszközökhöz, melyeket már a végső életösztön, életfennmaradás, ha kell, fajfentartás rendkívüli esetekben megenged. A magyar nem tesz úgy, mint más, több nemzet. Nem halad idegen ösvényeken. Nem támad. Nem nyom el. Mint pl. a poroszok, kiknek rémitően sok pénzbe kerül a lengyel földek meghódítása. Pedig nincs szükségük az életösztön kényszerétől diktált eszközökre. Vagy nem akar mesterséges eszközökkel falusi existenciákat teremteni, mint az anglus. A magyar nemzet oly eszközökkel él fajának fenmaradásáért, megerősítéséért, miket a józan ész diktál. Mely eszközök kiállják a legszigorúbb európai kritikát, ha t. i. az a kritika a gondolkodás szabályainak törvényén alapul és nem a rágalmak, ellenséges indulatok szülte — vastag tévedéseken. A kritikának szerepe, feladata, igazsága, hogy mérlegeli, vájjon megbizhatók-e a szerzett ismeretek, tények, igazságnak jelzett elméletek és tapasztalatok. Ha erről a térről letér a lelkiismeretlen kritika lesz az eredménye. Az igazságos kritika okvetlenül megállapítja a magyar nemzetre vonatkozólag azt az igazságot, hogy amit a magyar föld érdekében tennie kellett és nem tett addig, az bűnös mulasztás volt. Amit pedig most tenni akar, tesz, tenni fog, az természetes joga. Azzal a helyes ösvény felé halad.
