Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-02-16 / 6. szám

4b MAGYAR FÖLDMIVELÓ Az üszkösödés nem hatol mélyen a testbe. Leg­többször a bőr felületén marad. Alatta pedig könyeb- ben gyógyítható sebhely van. Ezen jelenségek ismeretével könyen megfigyel­hetjük a megfagyott test részeket. Mi a teendő! Ha vesszük észre a fagyást, ne melegítsük fel az illető lest részt. Dörzsöljük meg azonnal jó frissen esett hóval. Lehetőleg fűtetlen szobában. Ha már egy kis érzést érzünk benne, kössük be gyolccsal. De a gyolcsot elébb kámfor­szesszel vegyitett hideg vízbe mártsuk s csavarjunk alá viaszkos vagy gutaperkis papirost. Nagyobb bajok esetén, bizony jól tesszük, ha az orvosnak is megmutatjuk. Addig is jól takarjuk be a megfagyott részt flanelbe... és ágyban izzasztjuk meg magunkat. Hygenikus. Ki mond legnagyobbat? öreg huszár: A mikor Taliánországban rostokoltunk, olyan menkü nagy macskát láttam, hogy a farkán egy szá­zad katona lógerezett, a hátán egy tüzérüteg egzecirozott a fején a vezérkar tanyázott, a fülei alatt pedig az egész tábor sátorozott. Vén bakkancsos: Az semmi. A mikor a bosnyákokat püföltük, olyan óriási bosnyák jött felém, hogy az evőcsaj­kája akkora volt, mint a Gellérthegy, bajusza az eget kefélte. No de én nem ijedtem meg. Célba vettem a csajkáját, a mely fölrepült és éppen a fejére esett vissza. Az óriás a földbe sülyedt és véréből megszületett a Vöröstenger. KIS GAZDA. A tenyészállatok beszerzésének megköny- nyitése. A földmivelésügyi miniszter már évek óta jelentékeny anyagi áldozatokkal mozdítja elő, hogy a községek megfelelő apaállatokat szerezhessenek a köztenyésztés számára. Hasonló anyagi áldozatokat hoz egynémely gazdasági egyesület is. így a többek közt a nógrádvármegyei, mely tavaly 112 községnek közel 4000 korona sagilséget adott apaállatok be­szerzésére. Szecskaetetés. A mostani takarmányszükség kényszeriteít még lábán elvénült üli széna megvé­telére. A széna nagyon pálcás volt. Az elvénült szénát a jó árpaszalmával tartják egyenértékűnek az ahhozértők. Állataim nem igen nyúltak a szénás ke- verthez. Most a szalmát is külön, a szénát is külön leszecskáztatom s egyharmad arányban keverem. A szecskázott s igy elegyített takarmányt etetés előtt meleg sósvizzel nyirkositom, az igy jászolba öntött eleséget, mondhatom (talán fölösleges is), igen jól felveszik állataim, így jól értékesíthető kisebbértékü takarmány is. Kisgazdának igy lehet és kell hasz­nára fordítani a kevésbé értékes takarmányt. A só nem igen jöhet számba, amennyiben ezt úgy is ad­nunk kell a szarvasmarhának. A gyümölcsfa oltványokról. Ha teljes sikert akarunk elérni az oltással, akkor a következő dol­gokat kell figyelembe venni. Az alany (vadfő) helyes viszonya a nemes vesszőhöz döntő fontosságú. 1. Rokoni viszonynak kell fennállani. 2. Az elérendő faalak is hitároz. A talajnak és fekvésnek is van befolyása. 4. A fajtakérdést alapon kell tanulmá­nyozni. Alma. Magas törzs almavadoncon, alan Dou- cin kisebb alakok, kordonoknál stb. paradicsomalma. Az utóbbi jó talajt kíván. Körte. Magas törzs, kör- tevadonc, lugasmivelés, birsalma alany; azonban erősebben növő fajták, mint Diel-Gellert vajonca törpefatenyészet céljaira; csak birsalmán. Birsalmán rosszul tenyésznek : Willam Christ-körte, Kongresz- szusi Emlék. Téli Dechant-körte stb. Hamar vissza­fejlődnek. Szilvafajok. Elsősorban válasszuk a Szt. Julien szilvát; azulán a közönséges szilvamagonco- kat, de nem gyökérfutókat. A cseresznyeszilvát (mi- rabolane) szintén nem szabad használnunk, mert fája visszaesik. Barack. Szt. Julien szilvafán tenyészt­jük ; az afbarack, amely szilvafára van oltva, a leg­tartósabb. Cseresznye. Édes cseresznyét édes cse­resznyére oltunk. A nemes vesszőt csak teljesen egészséges és termőerőben levő fáról szabad szedni. Azonban az egyes vesszőket is meg kell vizsgálni. Mert előfordult, hogy egy és ugyanazon a fán a kü- lönbező vesszők nagyon eltérő termékenységüek. A legjobb vesszők a magvasan tömzsi módon nőttek, szorosan álló rügyekkel. A frissen vágott vesszőknek az a hátrányuk, hogy nagyon érzékenyek és annál könnyebben romlanak, ha már nedvben állanak. Az ilyeneket márciusban kissé fekve kell hagyni. Ápri­lisban már nem kezdhetünk semmit friss vesszők­kel. A decemberben, januárban vágott vesszőknél arra kell ügyelni, hogy jó állapotban maradjanak. Ha teljesen el vannak ásva a földben, akkor árt nekik a talaj nedvessége. A vesszőket jól szellőzött, nem meleg helyiségben tartsuk el, például homokban. Meddő körtefák. Igen gyakran hallani azt a panaszt, hogy a fiatal, erőteljes körtefák nem hoz­nak gyümölcsöt, ennek oka pedig nem más, csak az, hogy túlságosan metszik. Ha a gyümölcsfán, melyen erős fahajlás mutatkozik, gyümölcsrügyek képződnek, akkor azok is a fa túlságos nyesése kö­vetkeztében megtorlódott fölösleges nedv miatt, fa­hajtásokká fejlődnek, ha ellenben az ilyen fát nem nyessük, akkor az erős fanövés megszűnik, mivel a nedvek jobban eloszlanak és ennélfogva a gyümölcs­rügyek nem fejlődhetnek fahajtásokká át. Ha azon­ban a korona megritkitása feltétlenül szükséges lenne, akkor azt természetesen nem szabad elha­nyagolnunk; ennek azonban nem lesz káros követ­kezménye, ha egész ágakat kivágunk, mert ez sok­kal kevésbé árt, mint azoknak nyesése. Padló repedések ellen ajánlatos a következő tömítés: Veszünk egyforma részben fürészpor, ok­kerfestéket és kölni enyvet s elkészítjük következő- képen : Az enyvet használat előtt lapos edényben 24 óráig vízben áztatjuk, amitől ez kocsonyává alakul. Ekkor az okkerfestéket vízzel péppé gyúrjuk s az elkészített enyvet belekeverjük. Ezt a keveréket tűz felé tesszük és szorgalmasan keverjük, mig az egész kocsonya teljesen felolvad. Ekkor levesszük a tűzről és kicsinyenként belekeverjük a fürészport. Az igy kapott kittet csak teljes kihűlés után nyomkodjuk be a deszközökbe. Itt pár nap múlva kőkeménynyé válik és nem is törik ki soha. HÁZI -ASSZ ON Y. A folttisztitó viz. Szegény asszony vízzel főz, szokták mondani. Módos ember, módos asszony drága patikaszerekkel próbálja kivenni a ruhából is

Next

/
Thumbnails
Contents