Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-16 / 6. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 47 a pecséteket, már pedig olcsó, otthon is előállítható tisztitó szerrel is kitűnő portékához juthatunk. Az a viz, amelyben bab főtt, kiveszi a ruhából a pecsétet és a szövetben se tesz kárt. Amellett, hogy a babot megsózva meglehet enni, a babléből készült pecsét- tisztitószer nem kerül semmibe sem. A bablé pecsétvizet úgy készítik, hogy a jól megszáradt fehérbabot sótalan vízben megfőzik; főzés után a vizet leszűrik. Egy kiló babhoz nyolc liter viz szükséges. Ahinek kevesebb kell belőle, úgy számítson, hogy a viz mindig nyolcszor legyen több, mint a bab. A foltos szövetet a bablébe mártják és szappan nélkül kimossák. Ha csak itt-ott van a ruhában pecsét, akkor nem szükség az egész ruhát a vízbe mártani, elég ha a foltos részeket mossuk ki a bablében. A bablé a zsirfoltokat, vörösbor, friss tintapecséteket is kiveszi. A bablé a fakó ruhákat oly széppé teszi, mintha vadonatúj lenne. Valóban ajánlatos szer, aminek nagy előnye az is, hogy a szegény ember fia is beszerezheti, nem kell érte kiadni a garasokat. TANÁCSADÓ. Ajándékba adott állatok marhalevele. Az állategészségügyi törvény értelmében marhalevéllel kell ellátni lovat, szamarat, öszvért, juhot, kecskét és sertést (beleértve a csikót, borjut, gödölyét és malacot is), valahányszor a tulajdonos az ilyen állatra vonatkosó tulajdonjogát másra ruházni, vagy az ilyen állatot állandó helyéről elhajtani vagy elszállítani akarja. A törvény büntető rendelkezése azonban csak az állatnak marhalevél nélkül való vételét, eladását vagy szállítását rendeli büntetni, ellenben a cserébe vagy ajándékba adott állatoknak marhalevél nélkül való átruházására a törvény kifejezetten büntető rendelkezést nem tartalmaz, s igy sem a közönség, sem a hatóságok nem tudják, szabad-e állatot marhalevél nélkül ajándékba adni, vagy cserélni. A földmivelésügyi miniszter most körrendeletben értesíti a törvényhatóságokat, hogy a tulajdonjog átíratása nélkül kötött csereügylet vagy ajándékozás 'is kikágás, mert s hassnos háziállatok tulajdonosának személyében előforduló változások ellenőrzése és nyilvántartása állategészségrendőri okokból minden körülmények között szükséges és ha a kihágást a törvény 154. szakasza alapján megtorolni nem lehet, igenis meg lehet indítani az eljárást az 1893. évi 1618. számú miniszteri rendelet alapján, mely tulajdonjog átírását ilyen esetekben is kötelezővé tette. MI ÚJSÁG? Kardosék bankja. Ismét beütött az Istennyila egy bankba — a fővárosban. Budapesten operáló és a Kardos-család privát intézetét képező — Ferenc- és József-városi Leszámítoló Takarékpénztár Részvénytársaságba. A bankot évekkel ezelőtt a család feje, Kardos Lipót (ezelőtt Kohn névre hallgatott) alapította. Kardos Lipót annak előtte metsző volt Szinérváralján. Ezt a várost azonban elhagyva, a fővárosba költözött. Itt eleinte zongorázott egyes mulatóhelyeken, majd gondolt egyet és — megalapította minden garas nélkül a — bankját. Hihetetlen merészséggel, de szerencsével is űzte aztán spekulációit fiaival, Árpáddal, Gézával, Zoltánnal, kik mind igazgatósági tagok szerepeltek. Megfoghatatlan módon kerítették aztán hálójukba a legelőkelőbb és pénzes embereket. Az alsóbb néposztályra is kivetették hálójukat. Nem egy munkás ember vitte oda a bankba megtakarított pénzét. Az üzlet jól ment, virágzott, tiz, sőt százezreket forgattak. De hogy és mikép — azt a Kardos famílián kívül alig sejtette valaki. A hamis könyvelések, kiutalások, hamis pince váltók napi renden voltak. Hogy mily mértékben űzték a manipulációkat, az is mutatja, hogy Kardos Árpád Belényesen nem rég fellépett képviselőnek, ami neki potom 70 ezer koronájába került De képviselő akart lenni mindenáron, mert igy nagy és fényes összeköttetésekre tehetett volna szert. így is dicsekedett, hogy neki milyen benső és nagy összeköttetései vannak. A képviselő ur azonban megbukta magát. De a bank csak haladt a maga utján, mig egyszer sürü fellegek gyűltek fölötte és csakugyan beleütött a menykő. A vizsgálat rémséges dolgokat hoz napfényre. Millió koronára menő csalással rántották le a leplet. Sokan egész vagyonukat vesztették el és nem kevés azon szegény emberek száma, kik keservesen megtakarítóit pénzüket siratják. A banda most már az igazságszolgáltatás kezei közt van. A vizsgálat folyik, a letartóztatott család ellen napról-napra újabb feljelentések történnek. Bámulva áll meg az ember e jelenség előtt. Olt a főváros kellő közepében, ahol annyi az üzlet ember, ahol annyi alkalom van az ilyen szédelgések felismerésére — éveken keresztül manipulálhatott egy ilyen jött-ment banda. Hálójukba kerítettek előkelő embereket, olyanokat, kik vak bizodalommal vitték utolsó filléreiket — a Kardosék bankjába. Hát bizony elérkezett az idő, mikor hazánkban ennek a teménytelen bankalapításoknak már útját kellene vágni. — Húsz Abrahám akasztása. Máramarosszigetről írják : Vasárnap délelőtt 10 órakor ült össze az itélőtanáes, hogy lihirdesse Húsz Ábrahám és Mihálka rablógyilkosok előtt a kúria ítéletét. Az ítélet szerint Mihálka kegyelmet kapott, de életfogytiglani fegyházra Ítéltetett. Húsz Ábrahámnak nem kegyelmeztek meg, minek következtében a halálos ítélet végrehajlását hétfőn reggelre tűzték ki. Az Ítélet kihirdetését Húsz Ábrahám halálsápadtan, szónélkül hallgatta végig, Mihálka pedig sirva fakadt. Húsz Ábrahámon fél 7 órakor hajtották végre a halálos Ítéletet. A királyi ügyészség értesítette a város törvényhatóságát, hogy a törvény rendelkezése szerint bizalmi férfiakat küldjön az ítélet végrehajtásához. A törvényhatóság tiz tagja jelent meg a vesztőhelyen. Öt perccel fél 7 előtt nyitották meg a siralomház ajtaját, miközben a törvényszék tagjai helyetfoglal- tak egy emelvényen elhelyezett asztal körül. Húsz Ábrahám börtönőrörök kíséretében nyugodt léptekkel ment bírái elé. Az éjét nyugtalanul töltötte el, folyton jajgatott, sirt és imádkozott. Felolvasták előtte mindhárom bíróság Ítéletét, amelyet egy román tolmács értetett meg vele. Az Ítélet felolvasása után Húsz nyugodtan viselkedett és mikor azt befejezték, azt mondta: Köszönöm az Ítéletet, Isten áldja meg a királyt. Én ártatlan vagyok, nyugodtan megyek a halálba. Ezután a kir. ügyész a mellette álló hóhérnak adta át az Ítéletet. A pribékek ekkor megragadták Husztot/aki időközben zsidó imákat mormogott és a bitófához vonszolták. A hóhér hamar végzett Huszttal és hét perc után a kirendelt törvényszéki orvos konstatálta a beállott halált. — Elpusztult község. A zalamegyei Pölöske község leégett. A rettenetes tűzvésznek öt ember esett áldozatul: Az áldozatok között van egy fiatal leány, a ki kis testvérét akarta az égő házból kimenteni. A férfiak szintén mentés közben lelték halálukat a lángok között. Megrendítő Cser- csics József két leányának halála. Csercsicsék lakodalomban voltak és még haza sem értek, mikor házuk már lángba
