Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-16 / 6. szám
44 MAGYAR FÖLDMIVELO már nálunk is divatos, mindinkább megfelel céljának. A földmivelésügvi költségvetés újabb százezer koronát irányoz elő erre a célra. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy kisebb ágaiban mezőgazdaságunknak, mint a baromfitenyésztés és a méhészet, fokozódnak a gyümölcsöző dologi előirányzások, továbbá, hogy a zöldségtermeléssel és konyhakertészettel járó csatornázás is megoldást nyer, előttünk áll mezőgazdasági termelésünk jövő képe, mely határozottan van hivatva hasznosítani a magyar földet. Ha zavartalan idők és a politikai élet nyugodt folyása következik, akkor reményünk valóra is válik. J uratus. Kossuth a kocsihiányról. A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara fölterjesztést küldött a kereskedelmi miniszterhez a vasúti kocsihiány dolgában. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, terjedelmes leiratban válaszolt a kamarának. Hangoztatja a miniszter, bogy ezt az egész kereskedelmünket és iparunkat megbénító nagy bajt nálánál senki jobban nem ismeri. A baj oka, hogy beruházás évek során át nem történt oly mértékben, mint közgazdasági életünk örvendetes föllendülése megkívánta volna. Felelőssége tudatában elsőrendű kötelességének tartja a hiány orvoslását Rámutat arra, hogy a kocsiparkot máris tizezerötszáz kocsival szaporította s tavaly a törvényhozás is intézkedett a vasúti kocsik szaporításáról. Egyéb beruházásokról a legközelebb beterjesztendő uj törvényjavaslat fog gondoskodni. Remélhető, hogy a bajok legrövidebb idő alatt megszüntethetők lesznek. Alapos reménye van a miniszternek, hogy baj többé nem fordul elő s újra biztosítja a kamarát, hogy a kormány a kérdést a legenergikusabban és a legmesszebbmenő áldozat- készséggel és jóindulattal kezeli. Szocialista szótár. A »Magyar Nyelvór«-ben közli Karoliván Károly ezt a mulatságos és találó gyűjteményt: Az uj világnézettel, a szociálizmussal uj szavak, szólások keletkeztek, a meglévők uj értelmi árnyalattal bővültek. íme egy csomó belőlük: Az uralkodó osztályok tagjai s kész eszközei : a csuhások, feketék, szennyes reverendák, hecckáplánok, a holtkéz : a bőrkabátosok, ezer- holdasok, közöttük a zabonbán (Ugrón), a fekete gróf (Andráss}'); a muukásnyuzó munkáltatók, rabtartók, kutya- szövetség (ennek története vau), az uszitók kutyaszövetsége, kik üdvnyalásokkal hízelegnek a nemzetbálványnak (Kossuthnak); a tőkések, uzsorahősök, profitlovagok, kamatlábfélistenek, s végül a hájas nyárspolgárok. Mindezeket nemcsak szóval, de helyesírással is faj magyar és fajmagyur- kodó honffyaknak, hazaffyaknak, honhazaffyaknuk kell bélyegezni, mert nemzeti szin maszlaggal elhódítják a kizsákmányolt néposztályokat, és ezt a nacionalizmus szent jegyében teszik. Ez az Ázsia szavazó-csordájával nem nép-, hanem osztályparlamentet tart, melyben a parlamentárizmus utonállói (a képviselők) zsiványbecsülettel, becsülethara- miáskodással, bakonyi belyárizmussal, pandurönkénynyel rabszolgatörvényt, kancsukatörvényt, derestörvényt hoznak s megteremtik a bérrabszolgaságot, kozákuralmat számozott és számozatlan kozákokkal (rendőrökkel). Követik ebben a világzsandárt (Németországot), ki magasan tartja a zsaudárzászlót. A kitörő harcban nem egy munkást, nem egy kozákot utolér a végzete, ez a munkássors és a kozáksors. Szennylapjaikkal, szemétlapjaikkal megrágalmazzák, profitdühükben, profitéhségükben egész politikájukkal kizsákmányolják, kiszipolyozzák, kifosztják az öntudatos, osztálytudatos munkásokat, a kérges tenyért, a munkás testvéreket, elvtársakat, a munka rabszolgáit, a munka páriáit, a proletárokat, kiket hazátlan bitangaknak neveztek. Éhbérért, inségbérért dolgoztatják őket. De megnyilvánul a tömegakarat. A munkásság szervezkedik s szak- szervezetek, szakcsoportokat alkot. Ezekben a munkások foglalkozásai önérzetesebb neveket kapnak, igy a cselédeket háztartási munkásnőknek, a pincéreket kávéssegédeknek, a tanoncokat ifjúmunkásoknak nevezik. A szervezetek tagjai pártadót fizetnek, hogy sikeresen főlvehessék az oszlályharcot, az osztályküzdelmet, a bérharcot. Fegyverük a sztrájk, sztrájkolás és az amerikázás (lassan dolgozás). Osztályvakságukban akadnak oly munkások is, kik osztályhelyzetüket, osztályérdeküket föl nem ismerik s beállanak sztrájkbontóknak, sztrájktörőknek. A történelmi materiáliz- muson, helyesebben ökonomizmuson épült szociálizraust »félreértik azok, kik azt hiszik, hogy csak kenyérállamot óhajt létesíteni, holott mindenkit szellemi javakban is akar részesíteni«. TÉLI ESTÉK. Abból ugyan nem esztek... Az öreg plébános ur, Istennek és a surányi híveknek negyven esztendőn keresztül becsületes szolgája megtért elődeihez. Sírja ott domborodott a csendes temetőben, a papi sorban a tizenhetedik helyen. Az éveiben, buzgóságában és híveinek szerete- tében nem alantabban való liszteleles ur is kikisérte gyülekezetének sokadalmával az Urban elhunyt plébános urat, kiről vátig mondogatta, hogy tetőlől- talpig való pap vala és íóltatlan ember, minők ma már mustra számban találhatók. — Szerettük, becsültük mi egymást, mondotta a tiszteletes ur. Csak mióta az a földarányositás volt... azóta távolodtunk háromlépést, hogy a tisztelet amolyan titulusos legyen. — Hej, pedig jó lett vón’, ha közelebb vagyunk, mikor az a polgári házas-világ kezde fujdo- gálni. Szinültig igazán jósolta meg a boldogult, hogy ha mi kezet nem fogunk ... mi lészen, mi fog következni. Az Olvasókörben minden emberfia tanú lehet rá, hogy az öreg előre megjövendölte. De hát itt nálunk a lelkipásztorok is magyarok lévén, már ahol kettő vagyon, hogy lehelnének ott egyazon szentencián. * * 4Fiatal pap jött — az öreg helyébe. Ez az élet sora-rendje. Ha az öreg fa kidől... uj, friss fát tesznek helyébe. Tiszteletes uram vátig húzogatta gondjainak fonalát, hogy hát milyen lenne voltakép a fiatal nemzedék .,. mutatója. Mer’ hát az öreg papot a föld arányosítás lökte tovább tőle. Most meg itt van la a sekulizacio kérdése. Minekutána az ördögnek az a természete vagyon, hogy mindig hömbörit valami káváról. Most a papi-egyházi vagyon járja ... aminek tán mégis csak meg van a maga cirkumspektanciója. Különben a polgárilag való egybekelés járásában is igy vó’t mondva. Az öreg tiszteletes mindezeket pedig úgy uni sono gondolta el a Nagy téren álló vén hárs alatt. Nem messze tőle húzódott az ut, a keresztes templomba vezető.
