Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-11-22 / 46. szám
36(i MAGYAR FÖLDMIVELŐ veszi igénybe ez iskolákat. A dán falusi parasztok közül ez idő szerint minden ötödik vagy hatodik ember egy ilyen nép-főiskola növendéke volt. A nép-főiskolák jelenleg élő végzett növendékeinek számát állag 120.000-re teszik. De látszik is hatásuk a dán parasztság életében. A hires dán tejszövetkezetek, termelő-, elárusító- és kontrolegyesületek elüljárói 65 százalékukban ez iskolák végzett növendékei közül kerültek ki. Hogy Dánia parasztsága aránylag rövid idő alatt az anyagi jólét és az erkölcsiség olyan magas fokára emelkedett, a minőre egyetlen más nemzet parasztsága sem, azt e főiskolák nevelő hatásának tulajdonítják mindazok, kik az újabb időben a dániai társadalmi és gazdasági viszonyok helyszínén való tanulmányozásával foglalkoztak. Ez iskolák szervezete, módszere és nevelő eljárása főbb vonásokban a következő : E népfőiskolák száma jóformán évről évre változik. Az állam bőkezűen támogatja őket s a nyújtott támogatás fejében semmi befolyást sem gyakorol rájuk, csupán annak ellenőrzésére tart egy biztost, hogy miként használják föl az adott támogatást. A nyújtott segítség már tiz évvel ezelőtt 300.000 koronára rúgott. Ebből 120.000 az iskoláknak jut, 180.000 pedig a szegényebb tanulóknak ösztöndíjul. Télen, november elsejétől április elsejéig, a fiuk számára van nyitva az iskola. Ekkor csak haza mennek, hogy atyjuknak a nyári munkában segítsenek. Május elsején megkezdődik a leányok nyári munkája és tart öt hónapon ár, az ősz kezdetéig. Minden iskolában az igazgatón kívül két tanító van. A leányiskolában még egy tanítónő is. A növendékek az iskolai épületben együtt laknak az igazgatóval és családjával. Ez iskolázási rendszer egyáltalán nagy súlyt vet arra a nemesitő és nevelő hatásra, amely tanító és a növendék mindennapos érintkezésének eredménye szokott lenni. Átlagos ára ez internátusokban a havi ellátásnak 30 korona szokott lenni, a melyben benne van a tandíj is. Az iskolát vallásos szellemben vezetik. Grundtvig eszméinek megfelelően ez iskolákban a tanítás főtárgya a történelem és pedig a fogalom legszélesebb értelmében, belevonva skandináv mitológiát és hősmondát, az egyházi és az általános művelődés történetét is. Azután következik, mint a történelemmel teljesen egyenrangú tantárgy, a költészet és pedig első sorban a dán költészet, mint főeszköze az érzelem nemesítésének és az emberi élet kérdései iránt való érdekkeltésnek. Ezt követi a népdalok és hazafias szellemű énekek dalolása. Az oktatás nem -könyvből történik, hanem szóbeli. Nem iskolaszerű, hanem elbeszélésen és beszélgetésen alapuló. Célja, hogy a növendékekben az olvasás vágyát fölkeltse. E vágy kielégítésére minden iskolában jól megválogatott iskolai könyvtár van, a melyet a növendékek az igazgató és a tanítók fölügyelete alatt szabadon és tetszés szerint használhatnak. A Grundtvig szellemében megalakult dán népfőiskola eredetileg történelem-költői érdeklődést ébresztői, érzület- és gondolkodás-nemesitő iskola volt. - Idő folytán azonban némi változást szenvedett, amerty- nyiben ismeretanyagokat is kezdett tantervébe a tudás gyarapításának céljából fölvenni. Első sorban az érzelem és gondolkodás nemesítése mellett kezdett súlyt fektetni az irás-olvasás és számolásbanyvaló jártasságon kívül arra is, hogy alkalmat nyújtson bizonyos ügyességek megszerzésére. Megismertetik ez iskolákban a növendékeket a dán alkotmányjoggal, a polgári kötelességekkel és jogokkal, a városok és a községek közigazgatásának szervezetével. Mindazzal, a mire a dán föld- mivelőr.ek szüksége van, hogy polgári jogait öntudatosan gyakorolhassa és kötelességeit kellően teljesíthesse. És miután a természettudományi ismeretek szükségességének érzete napról-napra terjedt, ezeket is bevonták tantervűkbe ez iskolák. Nevezetesen a természetrajzot és a vegytant, a melyek legközvetetle- nebb kapcsolatban vannak a földmiveléssel. Tekintélyes hely jutott ez oktatásban a testgyakorlatoknak is. Majdnem mindenik iskolában jól fölszerelt tornaterem is van. A tanulók az intézeti műhelyben maguk készítik eszközeiket s igy kézügyességre is szert tesznek. E népfőiskolák között különálló és sajátságos helyet foglal el az askovi iskola, a mely i878-ban valóságos egyetemmé lett a többi népfőiskola között s a melyben Grundtvig eszméi olyformán öltöttek testet, mint azt a negyvenes évek végén a somi kir. akadémiával kapcsolatosan Vili. Keresztély király akarta megvalósítani. Ez iskolába már csak olyan növendékeket vesznek föl, akik már valamely más alsóbbrangu népfőiskolát elvégeztek. Ez iskola is két részből áll. Egy téliből fiuk és egy nyáriból leányok számára. A tanfolyam két egymást követő téli vagy nyári öthónapos félévből áll. Tantárgyak: dán nyelv és irodalom. Német és angol nyelv. Történelem és pedig skandináv és világtörténelem. Statisztika. Földrajz. Természet- tudományok. Mennyiségtan Egészségtan. Rajz és testgyakorlat. E tantárgyak nem mindannyian kötelezők- A növéndékeknek joguk van köztük választani. A tanítás módszere előadás és beszélgetés. E íőiskolán. ellentétben a többiekkel, a növendékektől több magán- szorgalomból való készülést követelnek. Ebben a népfőiskolában az igazgatón kívül 16 tanár és két tanítónő működik. A nyári három hónapban a tanárok fiatal népiskolai tanítók számára államilag segélyezett tanfolyamot tartanak. A vadállatok áldozatai. Temérdek a száma azoknak az embereknek, a kik Indiában évenként a ragadozó állatoknak martalékul esnek, 1903-ban a kormányzóságnál 2966 oly halálesetet jelentettek be, a mely vadállatok támadása folytán jött létre, és azonkívül 24.621 halálesetet, mely kigyómarás következtében állott be. E számokban egyedül Bombay állam 1148 esettel szerepel, mely közül 26-ot ragadozó állatok, a többit pedig mérges kígyók okoztak. Bengá- liában pedig 163g emberélet pusztult el vadállatok s 12.220 kígyók által. E horribilis számok európai fogalmak szerint majdnem hihetetlen arányokat jelentenek. Még megdöbbentőbbek a részletek Indiában. 899 embert tigris, 338-at farkas, 327-et leopárd, 95-öt medve, 40-et elefánt, 27-et hiéna, 1230-at más állat (sakál, krokodil) pusztított el. Feltűnő sok áldozatot szednek Bengáliában a tigrisek, úgy hogy a kormányzóság külön expedíciót küldött ki e vérszomjas állatok megfékezésére; azonkívül magas jutalmat tűzött ki minden egyes bemutatott példányra; egyes kerületekben két-háromszáz rúpiát fizetnek egy-egy leteritett tigrisért.
