Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-11-22 / 46. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 367 MI ÚJSÁG? — Vilmos császár és Zeppelin gróf. A német csá szár végignézte Zeppelin gróf léghajójának fölszállását és kitüntető módon fejezte ki elismerését a gróf iránt. A csá­szár fridrikszháfeni látogatásáról még ezt jelentik Berlinből: Miután a császár Zeppelin grófot megcsókolta, a gróf leánya atyjának nyakába borult és folytonosan újra meg újra megölelte. A császár ezután elbúcsúzott Zeppelintől, a kinek felesége igy szólt Vilmos császárhoz: — Már most engedje meg, felséged, hogy a férjem újra az enyém legyen. A császár erre ezt felelte : — Egy léghajót kell még számomra építenie s ebben önnek, grófné, segítenie kell. •* A mikor a gróf már szalonkocsijának ajtaja előtt volt, magához intette Grosz őrnagyot s igy szólt: — Ön most meggyőződhetett a léghajó kiválóságáról. Ezt a léghajót a jövóben az ön vezetésére bízom. Hir szerint a császárnak nem is volt szándéka, hogy a léghajóval fölszálljon. Egyéb okokon kívül az is meg­akadályozta benne, hogy elutazása előtt a császárnénak ün­nepélyeden meg kellett Ígérnie, hogy nem fog fölszállni. A mikor Grosz őrnagy a léghajó csónakjába beült, a császár igy szólott: — Oh, ha én is megtehetném ezt a levegőutazást, mint Grosz őrnagy! — Aki lopta a kelengyét. Mikor Fábry Károly fő­városi napszámos 3 évvel ezelőtt elhatározta, hogy megnő­sül, kelengye után is nézett. Megtalálta pedig ezt a Kertész­utca 20. és a Miksa-utca 15. számú házak padlásain, de oly udvariatlan volt, hogy mikor a különféle ruhák és fehér- nemüek elviteléért felelősségre vonták, a bűnt a vele közös háztartásban élő »menyasszonyára« akarta kenni. Az udva­riatlan gavallér időközben több más dolog miatt is össze­ütközésbe került a törvénykönyvvel és a soproni fegyház- ból vitték a büntetótörvényszék elé, hol most is taga­dott, de a bíróság nem fogadta el védekezését s nyolc havi börtönre Ítélte, illetve összbüntetésképpen három évi és nyolc hónapi fogságbüntetést mért rá, amelyből két hóna­pot kitöltöttnek vett. Az Ítélet jogerős. — Tanítóból — suszter. Aradon harminnyolc év óla városi tanító Weber Ágoston; a hosszú időn keresztül 5 is rájött, hogy a tanítóskodásból nem lehet megélni. Elhatá­rozta, hogy két év múlva ott hagyja a katedrát és suszter lesz. A hátralévő két év alatt fogja a városszerte közismert öreg tanító megszerezni az iparjog kiváltásához szükséges segédi gyakorlatot. Weber tanító egy év óta mindennap szorgalmasan ellátogatott az aradi leányiskola házmeste­réhez — Knie Károlyhoz, aki egyúttal cipészmester is és ambicióval tanulgatta, hogyan kell cipőket foltozni, tal­palni, vagy egészen elkészíteni, Knie ezelőtt egy évvel We- bert bejelentette az ipartestületen, mint inast. A szerződés szerint az öreg tanulónak egy évig kellett inaskodnia. Ez a terminus most járt le, amikor is ipartestület elöljárósága Weber Ágoston tanítót felszabadította. Weber a segédi gya­korlatát is Knienél fogja megszerezni s ha két év múlva nyugalomba vonul, cipészmesteri iparjogot vált magának és üzletet nyit. — A bánya halottja. Ungvárról Írják : Petruska Pál jászenóremetei lakos, az ottani kőbányában követ fejtett dinamittal, melynek felrobbanása után a sziklához ment megnézni, hogy vájjon megreppedt-e az. Abban a pillanat­ban a szikla ledőlt és Petruskát maga alá tememette. A kő­fejtő nyomban meghalt. — Tüzek. Lippáról jelentik: Dorgos szomszédos köz­ségben kigyuladt Haubert Nándor, földbirtokos ujj onnan berendezett gőzmalma s a gépházzal, berendezéssel és nagy­mennyiségű felhalmozott tűzifával együtt teljesen leégett. A kár meghaladja a negyven ezer koronát, mely részben biztosítás utján megtérül. A tűz keletkezésének oka isme­retlen. — Sisterovác községben is jkigyuladtak gróf Zse- lénszky Róbert uradalmán a gazdasági istállók és teljesen leégtek. Csak a szolgaszemélyzet éberségének köszönhető, hogy a marhaállományban nem esett kár. — A részeg ember halála. Nagykőrösön Kovács Lászlót, a ki iszákos ember hírében állott, holtan találták meg az utcán. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy a Grünhut-féle péküzletből oly szerencsétlenül dobták ki Kovácsot az utcára, hogy nyomban összeesett és meghalt. — Egy tanító doktorátusa. Tornallyáról Írják ne­künk : Heinrich János sajószentkirályi állami tanitót a mi­nap avatták föl a kolozsvári tudományegyetemen az állam­tudományok doktorává. Ritka eset, hogy egy gyakorlati­lag működő tanítóban akkora ambíció legyen, hogy tanítói funkciója mellett doktori diplomát is szerezzen. — André holttestét megtalálták. Több, mint tiz éve, a mikor még nem szelte a levegőt a kormányozható léghajó, egy elszánt svédember néhányadmagával a szél önkényére bízott léggömbbel az északi sark kikutatására indult. Vállalkozása, amelyet megcsodált a világ, kudarcot vallott. A vakmerő kutató — André volt a neve — eltűnt és sem az 6, sem társainak holttestét nem tudták azóta megtalálni. Most Kopenhágáből távirat érkezett, amely arra enged következtetést, hogy André holttestét megtalálták. A távirat igy szól: A dán Yuga nevű hajó Storn nevű kapi­tánya jelenti, hogy Kalker, a Pellopsz nevű amerikai hajó kapitánya, Labrador északi részén kirándulást tett a szá­razföldre, mikor a Mugora-fok közelében egyszerű keresz­tet talált André fölirással. A kereszt alatt holttestet és egy Írásokkal telt ládát talált. Hogy André kísérői hova lettek, eddig ismeretlen. Lehet, hogy ezt a ládában lévő irományok­ból megtudják. A szerencsétlenül járt kutatókról annyiféle hamis jelentés érkezett az évek folyamán, hogy óvatosság­gal kell fogadnunk e mostani hirt is. Ha azonban nincs semmi tévedés a dologban, az állítólag megtalált iromá­nyokból érdekes fölvilágositásokat kaphatunk. A hirt eddig nem cáfolják. G A Z P A. A savanyu káposzta. Ha ezt idejében jól eltettük és a 3—6 heti erjedés már elmúlt (mely idő alatt csak a vizen képződött úgynevezett bőr távolitandó el időről-időre), a hordóban gondos ápo­lásban részesítjük, ha azt akarjuk, hogy az utoljára maradt káposzta is éppen olyan jó legyen, mint az eleje. Mellesleg megjegyezzük, hogy a gyenge sózás és sajtolás pedig lassítja. Ha a hordóban levő káposz­tát az erjedés után nem tartjuk eléggé tisztán, köny- nyen feloszlásnak vág}7 rothadásnak indul. Ha az erjedés már elmúlt, a levet kimerjük, a hordót, követ és fedelet forró vízzel lemossuk, a felül fekvő káposz­taleveleket eltávolítjuk és megfelelő nagyságú vászon­darabbal helyettesitjük. Azután ismét feltesszük a fedelet és a követ a káposztára és annyi tiszta, nagyon kevés sózott vizet öntünk reá, hogy ez a fedelet ellepje. A tisztogatásnak ezt a módját lega­lább kéthetenként ismételjük. Magától értetődik, hogy valahányszor káposztát veszünk ki a hordóból, változtatjuk a vászonteritőt és friss vizet is öntünk. Különösen ügyeljünk arra, hogy a fedő felett min­őik elegendő viz legyen. Ha a felső rétegen penész képződnék, ezt el kell távolítani és egy pohár tiszta pálinkát a hordóban önteni. Azután befödjük a ká­posztát pálinkába áztatott vászonnal, melyet azonban minden 8 nap múlva leveszünk, kimosunk, megszá­ntunk és ismét pálinkába mártva a káposztára terítünk. Az elrakott gyümölcsök gondozása. Gyü­mölcseink nagy része, mint az őszi és téli almák, az őszi és téli körték a szedéstől számítva csak hosszabb fekvés után érik el teljes érésüket. Ezért ezeknek időközben való eltartásukra megfelelő helyi­ségéről kell gondoskodnunk. Erre a célra használ­juk a padlást, üres lakást s a pincét.

Next

/
Thumbnails
Contents