Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-11-15 / 45. szám
MAGYAR FOLDMIVELŐ 355 Közéletünk tisztasága. li la: Bodnár Gáspár. Mikor egy-egy nagy vesztegetés, sikkasztás, sápadás- vevés vagy valami »kijárás»- ért elfogadott nagyobb honorálás kipattan, napfényre jő: a mi országunkban, a mi társadalmunkban nagy a szörnyülködés és megbotránkozás. — Hogy hát ez borzasztó. Ezt" tovább tűrni nem lehet. Itt nagy tisztaságra vagyon szükség. Angias istállójának tisztítására. És megjelennek a fórumon, a közélet bírói székében az erény csőszök, akik őrködnek, és ítélkeznek a közélet tisztaságára. Vezércikkekben és más tormákban adják a nagy, öblös tanácsokat. Ez a felháborodott, erélyes jelenség tart egy-két hétig. Azután elcsendesedik minden. Főleg, ha a szerencsétlen áldozat, a sikkasztó, a bukott ember tőbe lövi mágát, elmenekül külföldre, vagy talán bedugják őt a bolondok házába. Hej, pedig sikkasztani könnyű, de meghalni nehéz. Elbujdosni is nehéz, szörnyű, — maguk a bujdosók panaszolják. A felmerült eseményre, a kedélyeket oly nagyon felzaklatott jelenségre ráborul aztán a feledés fátyola, egész addig mig egy más esemény azt a fátyolt fel nem szakgatja. így van ez ma mindenütt, minden nemzet kebelében az egész világon. Csak az a különbség, hogy más nemzet, különösen gondolkodó nemzetek kezdenek mélyebben bele nézni a jelenség okaiba, forrásaiba vájnak, fúrnak és radikálisan orvosolják a bajt. Nálunk is igy kellene már tenni. Annak a közvéleménynek, amely oly hamar és egyszerre elszörnyülködik, azoknak az erénycsö- szöknek, kik azonnal világgá kiabálják a maguk ítélkezését: bizony már egyszer nem csak a Szerencsétlen elbukottakat kellene támadni, ütni, pellengére állítani. Hanem magát a társadalmat, magát a közszellemet, magát a nevelést, magát azt a protekciós kinevezési és összeköttetési rendszert, melyet immár még a becsületes, tiszta- kezű kormányzás sem bir már kiirtani. A társadalom kegyetlen. Kegyetlenül kegyetlen. Az emberekben, a közélet magasabb képviselőiben méltóságában nem a lelkiismeretes hivatását becsülettel viselő egyént nézi, mérlegeli, hanem azt,, milyen ur tud lenni. Mennyit képes költeni és satöbbi. Nálunk, ha közéleti ember méltóság egyszerűen él, ruliázkodik, egészen munkájának, hivatalának fekszik: feltűnik, lesajnálják őt. Itt a méltóság a fő. Ennek kell áldozni. Ezért kell szerepelni. A munka, a lelkiismeret, a tisztakezüség... az másodrendű kivánalom. A közélet szereplőit, a méltóságokat viselő, hordozó egyéneket, a mi társadalmunk, a mi közfelfogásunk úgyszólván belekergeti az adósságcsinálás örvényébe. Ez örvényben aztán már következnek a sikkasztások, a sápok, a kijárások — az enyveskezüség. Nincs a társadalomnak lelkiismerete. Azért vannak hijjával a lelkiismeretnek az egyének is. A legszebb szaktudás, hivatali rátermettség, még a buzgóság sem ér semmit pedig lelkiismeret nélkül... És nálunk ki ad ma a lelkiismeretre? Lelkiismeret vezeti a kinevezéseket? Lelkiismeretet néznek-e a kinevezettekben? Vagy talán a nagy befolyások, kijárásoknál gondolunk-e a lelkiismeretre? Oh, a világért sem. Az úgynevezett marha munkákat viszik a tehetséges, szorgalmas és igazán a lelkiismeretnek sokszor bámulatosan szép és felemelő tudatával a kis emberek A protekció meg a tucat, a léha a tehetségtelen, a világban és közszereplésekben maguknak ösvényeket vágó strébereket tolja az emelkedés létráján. Nálunk a köztudatba ment, hogy az Isten a méltósághoz, vezető hivatalhoz ad eszet. Magának való eszet. A többi? Hekuba. De, hogy ahhoz lelkiismeret, tisztakezüség, a hivatás szeretetnek magasabb, ideá- lisabb felfogása is kell — arról mi nálunk már nem tudnak semmit. Mérges-e a vadgesztenye magja ? A vadgesztenye magjának mérges voltát keserű izéből következtetik, pedig az irodalmi adatok alapján ez nem igaz, mert e magvakkal disznót, marhát és juhot etetnek. Lőcsén és egyebütt is e magvakat gyűjtik és télen a juhoknak adják, a mit ezek nagyon szivesen fogyasztanak. A vadgesztenye, magjaiból helyenként, kivált Franciaországban, keményítőt is készítenek, melynek keserű ize hig szódaoldattal majdnem teljesen eltávolítható. E keményítőt gabonaliszttel keverve, kenyérkészitésre is használják. A keményítő készítése azonban némi nehézséggel jár és drága, de mivel a magvak 17 százalék dextring és cukrot tartalmaznak és igy a szesz- gyártásban hasznosíthatók, a drága előállítást ezen mellékalkalmazása némileg ellensúlyozza. A hírlapi kacsa. A hírlapokban közölt valótlanságokra csak azt mondjuk: hírlapi kacsa. Érdekes e név eredete. A 19. század elején egy Cornelissen nevű brüsszeli ur egyik lapba tárcát irt a kacsák nagy falánkságáról. Húszat gyűjtöttek össze, mint mondja, hogy megállapítsák a falánkságát. Egyet megölve szétvagdaltak s a többi 19 mohón megette. Aztán egy másikat öltek meg, ezt a 18 ette meg Végül csak egy maradt meg, amely a többit az utolsóban mind megette. Ez a szellemesnek talált tárca-vicc tovább repült, még a nyugodt amerikai világba is és ma már világforgalomban van a hírlapi kacsa.
