Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-11-15 / 45. szám

354

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

cellázási visszaéléseket, de előmozdítani az altruisz- tikus eljárásokat. A minisztérium ma is 80 községben tárgyal ily irányban. A telepítési politika alappillére egy jó magyar nemzeti politikának. Erőviszonyainkat, fajunk túlsúlyát csak úgy tudjuk föntartani, ha a veszélyeztetett pont megerősítésére sietünk. A telepítések — kiválogatva az anyagilag elég erős és erkölcsi szempontból megbízható anyagot — örvendetesen fejlődnek. Jövő tervei számára kéri a bizottság szives támogatását. Az állami birtokainkkal kapcsolatban álló szerződéseket kizárólag szociális szempontból kezeljük. Előnybe helyezzük a nép érdekeit és ez okból azoknak adunk első sorban kisebb, rendszerint 10 holdas részletekben haszonbérbe, akiknek állami egyenes adója a 20 koronát meg nem haladja. A földbérlő szövetkezetek létesítésénél sok akadállyal kell küzdeni. Meg kell küzdeni elsősorban azokkal az előítéletekkel, a melyek az eszme megvalósítása elé gördülnek. Ha most mi' bevonjuk a néptömegek széles rétegeit a szavazójoggal fölruházott állampolgárok közé, úgy nagyszabású, széles alapokra helyezett birtokpolitikai akciót is kell kezdeményeznünk azok megnyerésére. Törekvésünk súlypontja kell hogy legyen, érezze meg a falu népe azt, hogy sorsának jobbra- fordultával törődünk és az állam segilőkarja előre viszi őt _az anyagi megerősödés utján. A ki ezen törekvésünk elé gátakat állít, azzal meg fogunk küzdeni és törekvésünk igazságos volta - bizton remélem — önmagában hordja a siker előföltételeit. Hiszem, hogy a birtokpolitika tervei jótékony hatással lesznek a szociális ellentétek enyhítésére és épp ezért kérem a költségvetési javaslat elfogadását, a mely éppen e cél szolgálatában áll.

A bizottság a miniszter beszédét lelkesen megéljenezte és a költségvetést általánosságban elfogadta.

A telepítések tételénél Széli Kálmán kifejti, hogy az állami telepítési akciónak sok nehézséggel kell küzdenie, melyek között nem a legkisebb az, hogy telepítési célokra szolgáló földeket drága pénzén kell megvásárolni. Sajnos, olyan területek nem állanak ma már rendelkezésre, mert e tekintetben a múltban hiba történt. Pénzügyminiszter korában több oldalról szorították, bogy az állam földjét adja el, mert az államnak nem kell gazdálkodnia, Ő azonban egyetlen jószágot sem adott el, mert már akkor tudatában volt annak, hogy az állam jószága a jövendő nagybirtok- és telepítési politikának egyik legjelentékenyebb eszköze. Sajnos, később ezt a politikát elejtették és az állam több százezer hold földjét eladták, holott ha ez a föld rendelkezésre állana, ezen a telepítési akciót nagy sikerrel lehetne végezni, a mi sok vidéken nagy nemzeti missziót teljesítene.

A bizottság ezután a költségvetés összes tételeit elfogadta.

KÜLFÖLDÖN.

Oroszországgal nem lesz háborúnk. De hogy nem lesz, ezt nem jinmagunknak, nem a németnek, sőt nem is az oroszoknak köszönhetjük. Hanem — csudálatos ugy-e? a japánoknak. Mert a japánok az utolsó háborúban úgy helybe hagyták az oroszokat, úgy megverték, hogy pénzükkel együtt elfogyott a kedvük, meg a tehetségük is a háborúra. De meg bizalmuk is megtört — az orosz hadvezetőségben. Szörnyen csalódtak. Nagy, világhíres suskusoknak, panamáknak jöttek nyomára. Az orosz közvélemény hangosan kiabálja is:

— Hadvezér nincs, pénz nincs. Hát szerb komák ne idegeskedjetek, ne háborúskodjatok. De kiabálni — szabad.

Elnökválasztás Amerikában Az amerikai Egyesült Államok egész területén a múlt héten zajlott le az elnökválasztás. Csak az eluökválasztókat juttatták tulajdonkép diadalra, de most már holtbizonyos. hogy e választással eldőlt a kocka. A republikánus párt jelötje győzött. Neve: Taft. A lapok azt írják, hogy a köztársaság elnöki székében jóformán csak személyváltozás történt. De a Fehér házban teljesen a volt elnök, Roosevelt szelleme, feje, akarata fog bevonulni. A volt elnök ugyanis úgy pártolta, taszította az uj elnököt, akár egy hazánk- béli főkortes. Amerika sorsa tehát ismét a republikánusok kezében lesz négy évig, amig az uj elnök tiszte tart, A demokraták jelöltje: Bryan tehát elbukott.

Ausztriában kormányválság volt. A Beck- kormány beadta lemondását. A király elfogadta. Az uj minisztérium alakítása rövidesen megtörténik. Mire e sorokat olvassuk, meg is történt.

Károlyi Sándor gróf az agrár sajtó feladatáról. Károlyi Sándor gróf tudvalevőleg a sajtóra nemcsak áldozott, de együtt dolgozott vele. Álljanak itt a megboldogult egyes leveleiből kiszakított szavak, jellemzéséül annak, hogyan gondolkozott a vezér az agrár sajtó feladatáról:

»A tisztesség korlátaio belül mindig támadni és csatározni, de ne hiányozzék az attikai só : a gúny és szatíra. Lapja sohase legyen goromba és soha az ethikai szinvonalról le ne térjen.«

»Ne a szervezetet, hanem a betegséget, ne a kapitalizmust, hanem kinövéseit ostorozza.«

»Valósuljon meg jog, törvény, igazság, bogy a népet az uzsorától és a rossz közigazgatástól megvéd- hesáük.«

»A gyengék védelme a célunk a méltányosság alapján.«

»Foglalkozzunk a nemzeti idealizmussal, enélkül Magyarországon politikát csinálni nem lehet.«

»Ha nem akceptálják eszméinket, önállóan alakuljunk: legyünk a nemzeti haladás pártjává.«

»Károlyi Sándor pedig ne kerüljön szóba. Őmiatta ne Írjunk cikkeket.«

íme ez a néhány sor is mily fényesen jellemzi Károlyi Sándor fenkölt gondolkozását és magyar érzését

Pipaszóval az asztalok között. Sok galibát kárt okozott már a füstölgő pipa cséplés idején. A Curia most 624. számú döntvényével kimondotta, hogy: ha a gazda a vármegyei tüzrendészeti szabály- rendelet ellenére terményeit beltelkére hozatta és ott nyomtatja és az ott alkalmazott napszámosa pipázás által tűzvészt okozott, amely az után a szomszéd telkére is átcsapott, az esetben az ebből származott kárért a gazda felelősséggel'tartozik.