Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-11-15 / 45. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1908 november 15. 45. szám. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám. FELELI 8 SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BODNÁR üÁSPÁR HÉTaŐL-HÉTBE. Itthon. A földmivelésügyi költségvetés. A költség- vetést Thorotzkai Miklós gróf előadó ismertette. Rátkay László elismeri, hogy a miniszter igazi ügyszeretettel kezeli tárcája ügyeit. A birtokpolitika terén azonban merészebb újításokat kíván. Ne legyen csak jelszó az, hogy gondozzuk a kisemberek ügyét, ne csak hangoztassuk: »Földet a népnek!«, hanem valósítsuk is meg a jelszavakat. Nagybirtokosaink félnek a hosszabb haszonbérlettől és félnek attól, hogy kisemberekkel szerződjenek. Pedig a hosszú haszonbér jövedelmezőbb és a kisemberek a legmegbízhatóbb bérlők. Törvénynyel kell elősegíteni a kisgazdák szövetkezését, együvé való tömörülését törvénynyel kell rendezni a parcellázást, de minél előbb, mert különben elkésünk. Kéri a miniszert, hogy ily irányú törvényt minél előbb terjesz- szen be. Hoilsy Pál szerint a parasztságon csak úgy lehet segíteni, ha azokat a földeket, amelyek az állam tulajdonában vannak, nem nagybérlőknek, hanem parcellázva, kisbérlőknek adnák ki. Senki úgy értékesíteni nem tudja a földet, mint a kisgazda, a nélkül azonban, hogy a földet kizsarolná. Nayy Emil elismeréssel van a földmivelésügyi miniszter működése iránt, mert a gazdálkodás terén éppen Darányi óriási eredményeket ért el. A birtok- politikánál azonban nem lát elég haladást. Az országszerte divó nyerészkedő parcellázás nem fejleszti a parasztságot, sőt ellenkezőleg, nyomorult takarék- pénztári jobbágyokat teremt. A parcellázások horribilis árainál nem élhet meg a paraszt. A legsürgős- sebb dolognak tartja, hogy ennek a tömeges visszaélésnek gátat vessünk és törvényileg kimondjuk, hogy a parcellázás olyan közérdekű működés, a melyet csak községi vagy állami ellenőrzéssel szabad végrehajtani. E divatos nyerészkedő parcellázás helyett ajánlja a szövetkezeti utón való bérleti parcellázást. Valóságos közvetítő földuzsora dühöng országszerte. Ennek orvoslása a minisztériumra vár. Ehhez pénz sem kell, c'sak n&jfy erkölcsi támogatás. A kormány vidéki és középponti szakközegekkel legyen a bérelni szándékozó falusi lakosság szószólója, akkor meg fog szűnni a nagybirtokosok idegenkedése a kisbérlőkkel szemben. A jól szervezett bérlőszövetkezet jobb bérlő lesz, mint a mai nagybérlő. Ez az egyedüli mód megtartani a parasztnépet a fennálló rendnek. Ugrón Gábor azt látja a földmivelésügyi tárcánál is, a mit az egész kormányzatnál, hogy mi csak a pillanatnyi szükségletnek élünk. Nekünk hosszabb időre terjedő programmot és politikát kell csinálnunk. Vizsgálnunk kell, hogy földünk termő ereje mennyire használtatik ki s annak fokozására mit lehet, mit kell tennünk? S ha a programmot ez irányban megállapítottuk, akkor szívósan ragaszkodnunk is kell. És ha 5—10 évre bizonyos irányban a munkálatot megkezdettük, nem szabad abbahagynunk. Szükségesnek tartja egy hatalmas öntözőrendszer megállapítását. A földek parcellázásának, bérbeadásának is egységesen kell megtörténnie. Búza Barna a kisbérietek elősegítését kéri. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter első sorban az Ugrón által fölhozottakkal foglalkozik. A jó földmivelésügyi politika az kell hogy legyen, hogy a birtok jövedelmezőségét, hozamának nagyságát lehetőleg emeljük és e téren nincs is okunk szégyenkeznünk. A társadalom és törvényhozás egyöntetű működésével hat millió hold mocsarat alakítottunk át termő talajjá. Ennek közgazdasági, közegészség- ügyi hatása óriási jelentőségű. Az öntözés ügye a társadalom tartózkodása miatt, sajnos, tényleg nehezen indul. Ennek oka egyrészt a forgótőke csekély volta, másrészt az, hogy folyami viszonyaink természetes esése nem kedvező e cél elérésére. Fölállítottunk mintatelepeket, nyújtunk segélyezést. Sághy a középosztály sorsát említette föl. Állami érdek az, hogy a falu népe ebben a kipróbált és mindenkor hű osztályban a jövőben is vezető férfiait lássa. Sok függ a benyújtandó törvényjavaslat sorsától. Rátkay, Hoitsy, Búza és Nagy Emil éppen e kérdést tárgyalták érdemlegesen. Lehetetlenné akarják tenni a parElőfizetési árak: Egészére.....................4 koron». Fél évrk^.................... begyed ^re . . *. . • ^ »
