Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-09-20 / 37. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

295

miákban finom“, hatalmas beszédet mondott. Beszédének gondolatmenete dióhéjban ez:

Vájjon továbbra is arra szorítkoznak majd a katho- likusok, hogy évenkint egyszer és ily gyűléseken vegyenek lélekzetet a kath. hitéletük életét illetőleg vagy Isten szeme reájuk tekint és végre bejuthatnak az önkormányzás, autonómia kikötőjébe.

A nagygyűlés jelentősége. Ki tagadhatja, hogy nehéz körülmények közt ezek a nagygyűlések, ha nem is katakombákul szolgáltak, hova az üldözések elől menekülni kellett, de vázok voltak, és a lelkiismeret ébrentartásának tényezői. A benső hitegység. Akár milyen uj eszmék ütötték fel fejüket, látszólag bár mennyire eltávoznak egyesek, sőt nemzetek a régi, ősi keresztény hittől... az uj eszmék, doktrinek tanok 50 év alatt elmúlnak. A kereszténység igazságai azonban egységes, felbonthatlan világnézletben tartják az emberiséget. A nemzetek visszatérnek a röghöz, a hazához és első hitükhöz... a kereszténységhez. A nemzet lelkiismerete. Mikor most is látjuk, hogy a hit, vallásos buzgő- ság elfogta az embereket... a nemzet lelkiismerete rezeg akkor végig a hazán, mely érzi életösztönénél fogva, hogy a történelmi Magyarország elpusztul a kereszténység nélkül. A konzervatizmus. Az embereket elfogja a haladás, sőt a rohanás vágya, de mikor aztán érzi iszonyú csalódásait, a tanok tökéletlenségeit, csendes kikötőbe vágyik, a konzervatizmus, az okos, fokozatos haladás kikötőjébe. Válasz Zsilinszkynek. Durván és tapintatlanul támadta meg ez a nyugalmazott államtitkár a kath. világot. Nem tudja azt, amit az utolsó iskolás gyerek is tud, hogy a pápa nem idegen Magyarországon. Az apostoli koronát ő adta a nemzetnek és Bischmarch is azt mondotta Németországban, hogy a német katholikusokra nézve bizony a pápa nem idegen, mert itt millió és millió hive van,

A nemzeti kultúra megmentése. A katholikusok arra törekszenek, hogy müveit és jó keresztényeket neveljenek. A jó keresztény rendszerint legjobb honpolgár. A kath. vissza akarják tartalmát, erkölcsét adni a kultúrának t. i. tudománynak, kereskedelemnek, művészetnek stb. Katholi- cizmus és socializmus. Nem igaz, hogy a kath. világnak nincs köze a szocializmushoz. Hiszen a szocializmus dobja oda a katholikusoknak a keztyüt. Azok fel is veszik, szeretettel, de megfelelő védelemmel. Nincs kath. gyár, műhely, gyalu. De a munkás nemcsak szerszámát, munkaeszközeit viszi ám a műhelyekbe, a munka helyére. De lelkét is. E lélekre nehezedik zsarnoksággal a socializmus. E lélekhez közünk van. Ezt meg kell menteni.

Az egyedüli mentsvár visszatérni a kereszténységhez, a kereszthez. Magyarország csak igy maradhat magyar nemzet.

Leirhatlan lelkesedés, taps és szűnni nem akaró éljenzés követte a beszédet.

Majd következett a pápa jubileumának ünneplése, mely után hatalmas körmenet indult az Oltári szentséggel a Szent István bazilikába. Harminc ezer ember hömpölygött a fővárosnak azon utcáin, melyek a bazilikába vezetnek.

Sajnos, több istentelen, hitéből, emberségéből kivetkezett ember, mondják szociáldemokraták tüntetéssel akarták megzavarni a körmenetet. Gonosz tervük azonban nem sikerült.

Következő napokon tovább folytak a gyűlések, melyeken érdekesebbnél-érdekesebb kérdéseket vitattak meg.

— A király Veszprémben. A nagy, szemfüles újságok világgá kürtölték, hogy agg királyunk távol marad a hadgyakorlatoktól. Mert hát — ők tudják legjobban — miért? Az agg király pedig lefőzte az ujsággyerekeket és — fiatalos hévvel... indult el kedden délután i óra 30 perckor udvari külön vonaton Veszprémbe, ahol a hadgyakorlatokon, mint központban tartózkodni fog.

Veszprém városa pedig öröm mámorba, fényben úszik. Képviseli egymaga a magyar lovagiasságot, vendégszeretetet és királyhűséget.

Ilyen a magyar 1 Kitárja lelkét-szivét. És ha valakit megszeret, ha valaki iránta nemes érzésekkel viseltetik, ezerszeresen rajta van, hogy szive megnyíljék és érzése hullámosán hömpölyögjön.

A király fogadtatásáról jövő számunkban bővebben írunk.

— A magyar újságírásnak halottja van. Egy elmés, sokszor élesen szellemes iró kezéből esett ki a toll, aki a politikában is nagy szerepet vitt. Fáik Miksa sokáig állandó alakja volt a politikai világnak, de többet dolgozott mint iró. Az újságírók közt nagy tekintélynek örvendett, mert a legelsők közé tartozott. Megcsontosodott benpe a 60—70-es évek konzervatív liberális szelleme. Mikor a hatvanas években egy fiatal iró, aki ma egyetemi tanár Széchenyit méltató cikket küldött be neki, hogy közölje lapjában, a Pester Lloyd-ban, Fáik mosolyogva felelte a fiatal embernek:

— Mit akar Széchenyi programmjával *? Széchenyi ma már meghaladott ember. Vissza nem térünk hozzá !

S a Pester Lloyd szerkesztőjének öreg korára kellett átlátni, hogy annak a fiatal, próbálkozó Írónak volt igaza. Mert bizony a XX. század elején sem meghaladott ember Széchenyi, hanem aranybányája a mag3rar közgazdasági irodalomnak, akihez minden közgazdasági Írónk szívesen tér vissza.

— Az ellenőrző szemle. Az idén elmarad az évenként szokásos ellenőrző szemle. A hivatalos lap közli a honvédelmi miniszter erre vonatkozó rendeletét. E szerint a közös hadsereg nem tényleges állományú legénységének ellenőrző szemléit a közös hadügyminiszterrel egyetértóleg hozott határozat folytán, a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrző szemléit pedig e rendelet alapján a folyó évben nem tartják meg. A tartalékos (póttartalékos) hadapródok és hasonló állásúak, valamint a tartalékos (póttartalékos) hadapródjelöltek, akár közös hadsereg, akár a honvédség kötelékébe tartoznak, azonban kötelesek úgy az idén, mint ezentúl évenkint fő-, esetleg utóbemutatásra megjelenni, a mire nézve különben felsőbb parancsnokságaik is utasítják. A tiszti bemutatás az eddigi módon a folyó évben is meglesz. A népfölkelés időszaki jelentkezési kötelezettsége, piely a múlt években szünetelt, a folyó évben uira életbe lép; erre nézve azonban külön intézkedés történik.

— A hadsereg- és a Rákóczi Induló. Nem miden- napi látványnak volt szem és fültanuja a fővárosi közönség a napokban. Gyakorlatozó katonák, közös hadseregbeli ezred vonult végig a József-köruton. József királyi herceg vezette. Amint a Rákóczi-térre értek, a királyi herceg kiadta a parancsot, hogy a zenekar a Rákóczi indulót fújja és abban a pillanatban az ezernyi meg ezernyi közönség éljenrivalgása között harsant a Rákóczi-induló. Királyi látvány volt. A magyar főváros népe ünnepelte a királyi herceget, aki annyira megérti a nemzet kívánságait. A magyar hadsereg szelleme érintette meg a lelkeket s a közös hadsereg tisztjei ámulva látták, hogy még sem szabad oly nagy űrnek lenni, a hadsereg és a nemzet közt. íme, egy királyi herceg közeledik a nemzethez.

— Arató-ünnepély Perlaszon. A Délvidéki Földművelők Gazdasági Egyesülete Periasz községben vándorgyűléssel egj'bekötött aratőüunepélyt rendezett. Az ünnepélyt Blaskovich Ferenc apátkanonok elnök és Dőld István titkár vettek részt. Hozzájuk csatlakozott dr. Várady Imre orszggy. képv. és őket a perlaszi határban Lokajcsek Fülöp és Bencze László tanítók fogadta. A vendégek egy 30 főből álló bandérium kíséretében vonultak be Perlaszba, ahol Blaskovich Ferenc apátkanonok köszönte meg az ünnepélyes fogadtatást. Az ünnepélyt tábori sátorban mondott mise előzte meg, melyet Blaskovich Ferenc apátkanonok celebrált, utána pedig a tábori oltárt leszerelvén, helyébe szószéket emeltek és kezdetét vette a tulajdonképeni aratóünnepély a himnusz eléneklésével, mely után id. Decker Péter elnök nyitotta meg a vándorgyűlést, majd Várady Imre dr. tartott magyar nyelven hazafias beszédet. Metz Margit szavalata után Blaskovich Ferenc elnök német nyel