Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-09-13 / 36. szám
282 MAGYAR FÖLDMIVELŐ (5.4%) szilvalekvár tették. Az egész kivitelből ötven- hét és egy negyed millió korona értékű cikk Magyar- országba jött. Röviden: mig az egész Szerbiából hozzánk irányuló behozatal a magyar mezőgazdasági termékek tömegét szaporította, tehát a magyar termékek versenyét nehezítette, addig a Szerbia által adott vám- kedvezményeknek túlnyomóan Ausztria vette hasznát a maga nagy kivitele utján. Ezentúl gyökeresen más lesz az állapot. A gabonanemüek csak olyan vámmal jöhetnek be hozzánk, mint amilyent általános vámtarifánknak mező- gazdaságunk hathatós védelmére megállapítottunk. Egyes cikkeknél, mint a szilvánál, lekvárnál, hüvelyeseknél csak annyit engedtünk az általános vámtarifa védő vámjaiból, amennyit Németország nekünk engedett az ő területére való bevitelnél. Általában az uj szerb szerződés nagy figyelemmel van arra, hogy Németországba való kivitelünk most drágább vámokkal van terhelve, mint előbb. Tehát csak olyan cikkeknél adhatunk Szerbiának vámkedvezéseket, amelyeknél Németország is adott nekünk. Ilyenek: a tojás, és érés idején az olcsóbb fajta alma, körte és szilva, amelyek vámmentesen jöhetnek be. Ezekből a cikkekből mi az eddiginél sokszorosan többet eladhatunk és Szerbiából nem jöhet be annyi, hogy nekünk versenyt okozhasson. Egyébként a jobbfajta gyümölcs elég drága vámmal van védve, valamint az aszalt szilva is, ami különben Szerbiának egyik fontosabb kiviteli cikke. Elő állat hozzánk Szerbiából egyáltalán nem jöhet be. Evenkint mindössze 35 ezer darab szarvas- marha és 70 ezer darab sertésnek a húsát lesz szabad a piacainkra behozni. A behozatal csakis 22 nagyobb város vágóhidjaira lehetséges. A Magyar- országba való behozatalra szánt állatokat és azok húsát, a szerb területen levő vágóhidakon magyar állatorvosok fogják megvizsgálni s csak akkor bocsájt- hatják be, ha Szerbiában kifogástalan állategészségügyi állapotok vannak. A szerb marhahúsért métermázsánkint 9 korona 40 fillér, a sertéshúsért pedig xo korona vámot fog kelleni fizetni. A friss hús vámja métermázsánként 30 korona, az elkészített húsé pedig 45 korona lesz. Ilyen módon Szerbia csak a minálunk évenkint levágásra kerülő marhának és sertésnek, illetve a belőlük nyert húsnak csak két-két és fél százalékát hozhatja be, de azt is olyan drága vámmal, hogy ami állataink árát le nem nyomhatja. Tehát évtizedek óta most éltük meg az első és igazi győzelmét a magyar föld érdekeinek a külfölddel kötött kereskedelmi szerződések terén. Nem fogunk többé piacainkon a szerb búza, árpa, tengeri, a szerb szarvasmarha és sertés éles versenyével találkozni. Most jutunk először abba a helyzetbe, hogy az osztrák fogyasztó az idegen verseny kizárásával fizesse meg a mi mezőgazdasági termékeinket. A magyar gazda tehát a szerb versenytől való minden aggodalom nélkül gyarapíthatja termelését, és teheti meg a termelés fejlesztése és javítása érdekében szükséges befektetéseket. A közös vámterület alapján — bátran mondhatjuk — ennél jobb kereskedelmi szerződést Szerbiával nem köthettünk volna. Tehát ebből a szempontból azt kell'feltételeznünk, a törvényhozás is el fogja fogadni a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződést. Az uj Törökország. Az úgynevezett uj törökök mozgalmának az eredménye, hogy Törökország, ázsiai módra kormányzott beteg ország, most alkotmányos ország lett, tehát olyan jogállam, mint Európa más szabad állama. E változás váratlanul és gyorsan ment végbe. Pár hónap előtt még az önkény uralom vezette a szultánt a kormányzásban, ma már az ország kormányzása Jelelős miniszterek kezei közé került. Magyar leányok. 1. (B. G.) Költő, iró-emberek régen megmondották, megirták: — Magyar leánynak születni — dicsőség ! És mikor igy s ezt dalolták: nem mesét mondottak, nem valótlant írtak. Mert igazán a magyar leányt oly sok szép testi és lelki tulajdonokkal áldotta meg az Isten, hogy a földön, a kerek világon ritkítja párját... Mindenek előtt azt kell elsőnek ide állítani, hogy a magyar leányt, a magyar asz- szonyt, a magyar anyát... a magyar nemzet mindig nagy tiszteletben, kiváló becsülésben részesítette. Már őseink, ami ősapáink ... igenis nagy tiszteletben részesítették a nőt. Különbül, mint akármelyik nemzet. És akik ma ami hazánkban, majmolván idegen nemzeteket, külföldi eszméket, azt kiabálják: — Jogot a nőnek! — Fel kell szabadítani a nőt a társadalomban !... — Szavazati jogot a nőnek!... Azaz máskép fiministáskodnak: azok bizony nem ismerik a magyar nemzet múltját. Azok nem tudják, hogy itt e hazában nincs arra szükség, hogy a magyar nőt, a magyar leányt, a magyar asszonyt, anyát felszabadítsák. Meg hogy uj jogokat adjanak nekik. Arra sincs szükség, hogy szavazatot adjanak. Cstk tartsuk meg a magyar erényt, virtust, őseink hagyományait és állítsuk vissza a nőtiszteletet úgy, amint az a nő megtisztelve volt a régi magyaroknál és tisztelve van ma is a leány, a nő az igaz magyar családokban. A magyar nőnek meg volt ám mindig a maga joga, fele volt ő mindig a jognak, kötelességnek. És ha nem is ment az urnákhoz, hogy voksoljon, szavazzon, volt neki akkora hatalma és szavazati joga a
