Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-09-06 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 275 ban Shrubsole Vilmos, a magyat nemzet lelkes angol barátját. Ezután Blasek Jenő szövetségi titkár terjesztette elő jelentését a szövetség múlt évi működéséről. Az évi jelentésből közöljük itt a vármegyénket érdeklő következő adatokat: a szövetség kötelékében áll 76 szövetkezet, ebből 44 Szabolcsvármegyében, ahol a szövetkezeti ügy folytonos fejlődésben van. Nevezetesen 1899-ben volt Szabolcsvármegyében 15 szövetkezet. 1900-ban 23. 1901-ben 28, 1902-ben 32, 1903-ban 37, 1904-ben 38. 1905-ben 39, 1906 ban 41 s 1907-ben 44. Abauj vármegyeben mindössze 1 szövetkezet van a szövetség kötelékében. Szövetkezetek vannak Szabolcsvármegyében a következő községekben: Apagy, Balsa, Báj, Bércéi, Büköny, Búj, De.ne- cser, Döghe, Fényeslitke, Gávajj Hugyaj, Ibrány, Karász, Kemecse, Kótaj, Mándok, Máriapócs, Mihálydi, Nagybáka, Nagyhalász, Napkor, Nyirábrány, Nyjr- bakta, Nyirbéltek, Nyíregyháza, Ófehértó, Oros, Őr, Pap, Paszab, Pazony, Patroha, Pthrügy, Szalóka, Tas, T-már, Tiszabüd, Tiszadada, Tiszaeszlár, Tornyospálca. Túra, Ujfehértó, Vencsellő, Viss. A szabolcsvármegyei 44 szövetkezet tagjainak a száma 11097, 23112 üzletrészszel, 1.157,008 kor. értékben. AZI1907. ev végén a kölcsönök ekként állottak: váltó 1.270,706 kor. kötvény 2.191,750 kor., külön jelzálog 9347 kor., föld 729896 kor. A tisztajövedelem volt 58879 kor. Az összforgalom 4828,855 kor. A titkári és pénztárnoki jelentés tudomásul vétele után, Bernáth István orsz. képviselő, a magyar gazda- szövetség igazgatója tartott rendkívül érdekes szabad előadást a gabona védvámokról, az ezek folytán beállott áremelkedésekről s azoknak egész kulturális életünkre kiható persditó hatásáról. Szikszky András ibrányi ref. lelkész „A mi próbálkozásaink“ címmel az ibrányi parcellázások történetéről olvasott fel s a szövetkezetnek s a szövetkezeti eszmének ez ügy sikeres megoldására vezető befolyásáról. Lukács József r. k. segédlelkész „Az alkohol következménye-4 cim alatt a pálinkaivás romboló hatásáról tartott felolvasást. Korocz József berceli ref. lelkész tette meg ezután indítványát az iránt, hogy az érdekelt vármegyék törvényhatóságai kerestessenek meg, miszerint a köz- és árvapénzek 25°/#-át hitelszövetkezeteknél helyezzék el. A Lukács József felolvasása s Korocz József indítványával kapcsolatban Mikecz Dezső alispán tudatta először is a közgyűléssel, hogy Szabolcsvár- megye a korcsmák vasárnapi zárva tartása érdekében mar évekkel ezelőtt meghozta határozatát s megújítja azt csaknem évről-évre, de eredménytelenül, mert ez irányban alkotott szabályrendelét, két évi életbenlét után az akkori kormány hivatalból felülvizsgálta s azóta hiába sürgeti a vármegye annak újból való életbeléptetését. Ami a vármegyei közpénzek egy részének a központi hitelszövetkezetben való elhelyezését illeti, biztosította az alispán a közgyűlést, hogy — bár a dolog természete szerint praejudikáló Ígéretet nem tehet — az eszmét a maga részéről támogatásra érdemesnek tartja. Hasonló kijelentést tett Zemplén vármegye törvényhatóságának képviselője dr. Szirmay István főügyész. is, még Marton Ödön o. tanácsos a hegyvidéki kirendeltségnek a pálinka ivás pusztító eredményeivel szemben kifejelt akcióját s intézkedéseit ismertette. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimerítve lévén, Mailáth József gróf elnök a közgyűlést berekesztette, meghiva élőszóval is vendégéül a jelenvoltakat a fehér asztalhoz. Mielőtt azonban a mintegy 120 főből álló társaság a fehér asztalhoz ült volna, Mailáth József gróf s a közgyűlés nehány tagja Shrubsole Vilmos angol vendégünkkel a közeli szőlőtelep egyrész.ének megtekintésére indult. Innen visszatérve megkezdődött az ebéd, fűszerezve szép pohárköszöntőkkel. Az első felköszöntőt Mailáth József gróf mondotta, előbb magyarul, majd angol nyelven, éltetve angol vendégünket Shrubsole Vilmost, akinek ő is köszönheti, hogy egyik legelőkelőbb angol szemle közleményeinek helyt ad s aki minden alkalmat megragad arra, hogy Magyarország közéleti és közgazda- sági viszonyainkat az angol közvélemény előtt a maguk valóságában megismertesse. A felköszöntő végén Sáray Elemér zenekara az angol néphymnust játszotta. Ezután Shrubsole Vilmos szólalt fel, megköszönve az ovációt. Beszédét magyarul kezdte angolul folytatta. Sok szép felköszöntő és kedves emlékezet fejezte be — az összejövetelt. «-Ny. V.u Az „okos“ gyermek. Állandó alakjává lett már a világ minden étlapjának az okos gyermek, akinek a kérdésein vagy feleletein egész, környezete szinte megrökönyödik. Pedig az ilyen okos gyermek nem annyira vicclapba, mint inkább orvos-pedagógus keze alá való. A gyermek koraérettsége egyszerűen szülői hiúság következménye. Alig nyitja a csecsemő először kiáltásra a száját, azonnal elfogja a szülőket, de különösen az anyát az. a téves hiúság, hogy a gyermekének testi és szellemi tekintetben valamennyi vele egykorú társán túl kell tennie. Ebben a versenyben természetesen minden szülő a maga gyermekében látja a győztest. Pedig ez a gyermeknevelésnek igen elharapódzott és következményeiben sokszor igen súlyos hibája. ETelejti az ilyen szülő, hogy az ember testi és szellemi fejlődése a legegyénibb törvények szerint történik és hogy nem akad két olyan ember, akiben a fejlődés energiája egyazon módon nyilvánulna meg. Azon nem csodálkozik senki, hogy felnőtt emberek testi fejlettség és szellemi képesség dolgára mennyire különböznek egymástól, sőt inkább a feltűnő hasonlóság az, ami meglep: miért igazodnék a néhány hónapos vagy esztendős gyermek máskép? A testsúly, a növés, a fogzás terén a legnagyobb különbség lehet hasonlókorú gyermekek között, a nélkül, hogy ebből az egyiknek fejlettségére, vagy a másiknak elmaradottságára lehetne következtetni. A szülő azonban — a maga jószándéku, de eléggé nem kárhoztató hiúságában — gyermeke egyéni fejlődésének elébe vág és soksz.or mesterséges eszközökhöz is folyamodik, csakhogy a gyermekéhez fű-
