Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-08-30 / 34. szám

266

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

hogy vegyen már magához, de itt kell maradnom s nem tudok meghalni.“ Az orvos ez alkalommal egy német folyóiratban közli tapasztalatait nemcsak Apel- tet, de a többi hosszuéletü embert is illetőleg, kiket az utóbbi húsz év alatt tudományosan megvizsgált. E vizsgálatok eredménye következő: „Valamennyi öreg ember mérsékelt hegyi kiimában él s kivétel nélkül derült, nyugodi kedélyüek. Kolerikus, vagy lehangolt kedélyű egyetlenegy sincs köztük. Az sem véletlenség, hogy valamennyien erős csontszerkezettel rendelkeznek s túlnyomóan növényi eledellel táplálkoztak. Alkoholisták sincsenek köztük; a bort, sört, dohányt mindig nagyon mérsékelten élvezték.

Takarékos nemzet.

(B. G.) Kalapot emel az ember azon nemzet előtt, melyről az igaz és hamisitlan közvélemény azt az ítéletet hozza:

— Takarékos nemzet!

Fájdalom rólunk, magyarokról — legalább eddig nem mondhatták el, hogy takarékos nemzet vagyunk. Sőt talán éppen azok a külföldiek, kik vendégszeretetünket élvezték — azt a túlzott hirt vitték szét a világba, hogy pazarok, könnyelműek vagyunk.

Hát bizony, mi magunk is elismerhetjük, hogy könnyelműek vagyunk egyenkint, azért vagyunk könnyelműek, mint nemzet is.

Ámde azért még nem szabad kétségbeesnünk. Ez a könnyelműség nem oly baj, melyen a nemzet ne segíthetne. A sok egyes, a sok tapasztalat, a sok magakárán való tanulás már is kivezet minket a könyelmüség ösvényéről a takarékosság utján.

Ám, hogy az eredmény teljes legyen, hogy a jobb útra való térés biztosítva legyen és pedig mentői hamarább: arra nézve első sorban példát kell adni azoknak, kik az ország kormányzatát vezetik, a közvéleményt irányítják. Akik a megyék, a városok és községek élén állanak. És azoknak is, akik a családi élet fejei.

Mert tagadhatlan, hogy van bennünk jókora hiúság. Van nagyzási mánia. Azért sokat adunk a külső dekorációra, a külső cirádákra. A benső, igaz értéket, a benső, igaz haladást, az alapozó építkezéseket, alkotásokat, melyek hivatva lennének a jövő nemzedék munkáját összekötni a leáldozott, ösz- szeroppant, elmúlt nemzedék eszméjével és megkezdett munkájával, nem igen szeretjük.

Mindig élőiről, mindig újból, ez ami rögeszménk.

Mindig a parádé, mindig a külsőségek, mindig a luxus — ez ami bajunk.

Hát azért itt van már az ideje, hogy I

mi is törekedjünk oda, melyszerint kiérdemeljük az ítéletet: takarékos nemzet vagyunk.

Csak azt, ami szükséges! Csak azt, ami jövendő erősségünk alapjait veti meg. Hagyjuk már legalább jó időre a külső parádékat. díszt, ami oly sok pénzbe kerül országnak, városoknak — egyeseknek egyaránt....

Ne merjen itt senki és sehol könnyelműen kidobni pénzt addig például, mig közegészségügyi állapotainkat meg nem javítjuk. Mig kórházaink nem lesznek elegendő számmal. Mig orvosi kezelésben nem részesülhet a nép minden rétege. Mig jó ivó-vizet nem csiholunk áldott földünkből a nép, az ország lakosainak számára. Mig csatornákkal el nem látjuk büzhödt árkainkat és le nem vezetjük szenyvizeinket... Mig ... De mit folytassam ? Ezer és egy a bajunk. Tátongó szükségek kiáltanak a városok és falvakból felénk, hát legyünk már egyszer takarékos nemzet.

Milyen időnk lesz? Meteor, az ismert időjós a legközelebbi napok időjárását illetőleg a következőket jelenti: Erősebb csapadékot a szeptember 9. és II.-i csomópontok hatáskörében várhatunk csupán, a melyek közé a telt Hold napja kerül, a mi mérsékli ezek csapadékos jellegének tulerős kifelŐdését. Szeptember hava átlagban inkább melegnek és száraznak ígérkezik, mint tulcsapadékosnak, sőt ha a Napon előjöhető erőhatások kitöréses és nem cikionos jellegűek lesznek, akkor e hónap az idén is kelleténél szárazabban Jog lefolyni, mint a hogyan ez a mezőgazdákra kívánatos lenne, a miért is a gazdák jól teszik, ha az esős jellegűnek mondott csomópontok napjait tekintetbe veszik gazdasági teendőik körül. Szeptember hónap csomópontjai: 3—9—11 —13—17—21—22—23—24— 25 és 27 re esnek, a melyek közül legerősebb hatásúak 9—II—23 és 28-ikiak. A Napon jelenleg egy igen szétszórt folt látható, mely 17.-én keletkezett azon, Jupiternek a Nappal való együtállásakor. Ezzel egy időben még két tömörültebb kis csoport folt is keletkezett, a melyek 26—27.-én fordulnak át tőlünk, a midőn visszatérő foltok is jöhetnek, a melyek 13.-án hagytak itt minket s a melyek izgatott állapotaikkal 8—9.-én sok katasztrofális bajoknak is voltak okozói. Remélhetőleg most kevésbbé lesznek izgatottak, sőt lehet, hogy a Napnak túloldalán talán meg is semmisültek, a mely esetben nem térnek többé vissza hozzánk.

Az amerikai bölény pusztulása. Az American Bison Society utolsó, a newyorki természetrajzi múzeumban tartott gyűlésén az is szóba került, hogy mily módon lehetne a bölény rohamos pusztulását megakadályozni. A statisztika szerint ma Amerikában alig van több mint 2000 bölény, s közülük körülbelül 1400 az Egyesült-Államok területén elszórtan kóborol. A társaság elhatározta, hogy közadakozásból tekintélyes tókét gyűjt össze, melyen összegyűjti és összevásárolja az összes bölényeket s a kormány oltalmába adja őket. Remélik, hogy az állam nagyobb földterületet fog a társaság rendelkezésére bocsátani, s gondoskodni fog a hatalmas állatok pusztulásának megakadályozásáról.