Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-07-12 / 27. szám
212 MAGYAR FÖLDMIVELÓ nép is, hogy a madarat mindenki védi, mindenki eteti s fészkelőhelyekről mindenki gondoskodik. A madárvédelem eszméjének terjesztése mégis Amerikából indult ki. Ott 13 évvel ezelőtt 1894-ben Bartock tanár belátta, hogy a madárnak nem a törvény szigora, hanem a közönség szeretete a legjobb védelme. Ezért javaslatára az É.-A.-E. államok kormánya elrendelte, hogy az összes iskolákban az év egy napját ünnepi módon szenteljék a madarak életének, hasznának, a természetben gyakorolt befolyásának, továbbá védelmük ösmertetésének. Ünnepi módon pedig azért, hogy e nap felejthetetlenül vésődjék az ifjúság lelkületébe. E napot elnevezték a „madarak napjának.14 És Bartock tanár helyesen gondolkodott. Életében egyszer mindenki jár iskolába s ha ott évente ösmerni tanulja a madarak becsét, önként megszereti a természet tollas munkásait s mindenütt védelmébe fogja őket venni. Ez tehát a „madarak napjának“ értelme, s célja, rendeltetése. A mai napon gr. Apponyi A. rendeletéből mi is megtartottuk a madarak napját. Öröm töltse el kedves hallgatóim, szivüket, midőn megmondom önöknek, hogy a madarak napjának megtartásában túlszárnyaltuk egész Európát. Magyarország egész Európában az első ország, amely a madárvédelmet annyira fejlesztette, hogy elfogadta ezt a különös amerikai intézményt is. Különben is örömmel mondhatom, hogy madarak védelmében Európa összes művelt államai közt az első sorban járunk. Jelen előadásomnak is az volt tehát a célja, hogy felébresszem önökben a madarak iránti szemetet, valamint kioktassam önöket a madárvédelemre. Beláthatják, hogy ki-ki megvédheti a madarakat, ha felfogadja, hogy: 1. Éneklőmadár tollával diszitett kalapot nem visel s másnak sem ajánlja. 2. Télen napraforgó segélyével eteti az udvarba sereglő madarakat. 3. Ha megakadályozza az éneklőknek hurokkal, lépvesszővel vagy bármi más módon való fogását. 4. Ha a verébirtást elősegíti, különösen, ha a verébirtás eszméjét terjeszti. 5. Ha H. O. munkája alapján a madárvédelem szükséges voltáról másokat is meggyőz. Felszólítom tehát önöket kedves hallgatóim arra, hogy az intézetünkben legelőször megtartott madárnap emlékére fogadják fel, hogy a madarakat szere- tetükbe veszik, hogy a madárvédelem eszméjét terjeszteni fogják, mert minden magyar honleány szent kötelessége, hogy szeretett hazánk jólétét nemcsak szóval, de tettel is előmozdítsa. Host pedig kérem önöket, hogy lelkes éljenzés közt kérjük az egek Urának áldását Apponyi Albert gr.-ra, aki lehetővé tette, hogy e nagy jelentőségű ünnepet széles e hazában megtarthassuk. Éljen Apponyi Albert gr. ! Ravasz galambok. Már régen figyelt dolog, hogy a négylábú háziállatok milyen ügyesek, ha arról van szó, hogy maguknak élelmet szerezzenek, de hogy még a madarak is föl tudnak mindenféle ravaszságot használni, hogy táplálékukat előteremtsék, arról tanúságot tesz a következő kis történet, a melyet egy szemtanú beszét el. Egy teherkocsi elé két ló volt befogva és a mikor a kocsis ellátta két lovát abrakkal, ő maga a közeli korcsmába ment egy itókára. A lovak köré csakhamar galambok telepedtek, a melyek az elhullatott zabszemeket ügyesen összeszedték és hazacipelték. Ez addig tartott, a mig a lovak ettek, de a lovak hamarabb jól laktak és a mikor csendesen álltak, nem hullott az áldás sem a galambok részére. Ekkor tanácstalanul állottak, de csak egy darabig. Nemsokára az egyik galamb a ló orra körül röpdösölt, de oly szemtelenül, hogy a szegény ló jobbra-balra forgatta fejét. A példát utánozták a többiek is és fölváltva majd az egyik, majd a másik ló abraktarisznyájából hullott a zabszem. A siker bátorította az alattomos madarakat és a mikor az egyik ló már nagyon megharagudott, hatalmasat rántott tarisznyáján és a tarisznya leesett, ekkor a kapzsi galambok elhordták egész tartalmát. Többet ésszel, mint erővel ! VASÁRNAP DÉLUTÁN Képek a múltból. A dohány magyarországi történetéböf. A krónika Apaffy Mihály erdélyi fejedelemre vezeti vissza Magyarországon a dohányzás kezdetét. A fejedelem a budai basától kapott dohányt először ajándékba s az udvari történetiró 1663-ik évből származó útikönyvében azt mondja, hogy a pasa ur nagy örömet okoza fejedelmünknek, hogy az tubákot neki ajándékozd. Ettől fogva a dohányzás hamarosan terjedni kezdett,, nemcsak a férfiak, de a nők között is. Kezdetben a dohánykészités szabad magánipar volt s a lehető legegyszerűbb eszközökkel otthon vágták föl a termelt dohányt s készítették a burnótot. Ez volt akkoriban a dohányzás egyedüli módja: pipázás és burnó- tozás. Szivart csak a múlt század elején kezdtek készíteni kisebb magángyárakban s az egyetlen osztrák kincstári dohánygyárban, melyet az osztrák dohányjövedék Temesváron állított föl. így jött lassan a szivarozás is divatba. A dohányt akkoriban a füszerkereskedő, vasárus, szatócs és más úgynevezett kurta kereskedő árulta levélben, csomóban, vagy kockára vágva, mint szűz dohányt. A heti és országos vásáron maga a termelő vagy pedig a vásáros kofák foglalkoztak szivar és pipadohány árusításával. De ezek is, mint a kereskedők, csak mellékes üzleti ágnak tekintették ezt a kereskedést. Az első pesti dohánynagykereskedők is tulajdonképpen vegyeskereskedők voltak mind s többek között viasszal, stearin-gyertyával, díszműáruval, vagy sétabot eladásával is foglalkoztak. Mások pipát faragtak és pezsgőt árultak, a hogy a divat s az üzlet érdeke megkívánta. Negyvennyolcban a dohángyártás már eléggé fejlett volt s az élelmes kereskedők a reklámnak egy különbözőbb alakját kezdték alkalmazni, hogy portékájukat kedvelné és kapóssá tegyék. Ha valami nagyobbszobásu terv merült föl az országban, vagy valaki híressé s közismertté vált, rögtön a nevére keresztelték el szivarjaikat. így született a Kossuth, Széchényi, Ipar, Király, Vasút, Pannónia, Honvéd, István nádor, Nemzeti, Jurista, Csárdás, Vadász, Kubinyi, Vigadó, Korona, Unió, Munkás, Zrínyi, Csillag, Árpád, Rákóci, Névtelen, Magyar Korona, Adó, Remény, Nagyságos, Gránátos, Nemzetőrségi, Lola Mentez, Honi, Trés Coronas, Manilla Pannónia, Non plus ultra, Marseillaise, Hortensia, Casualitad, Magyar Cabanos, Ambrosia, Trabuccos, Portoricco, Regalia Media, Lord Byron nevű magyar szivarok. Ezek között legdrágább volt a Casualitad
