Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-07-12 / 27. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 213 nevű szivar, melynek darabja öt krajcárba került, a legolcsóbb pedig egy kék papirdobozba csomagolt Fiumei nevű szivar volt; ebből három darabot adtak egy krajcárért. A Regalia Media másfél krajcár volt, holott most nyolc krajcár az ára. A trabukkó csak félannyiba került s ilyen arányú volt a többi ár is. Ez volt a dohányosok aranjuezi korszaka ár dolgában, ha a pénz értéke akkor nagyobb volt is. Mindez persze varázsütésre megszűnt 1851-ben, mikor qsá- szári nyílt parancscsal behozták Magyarországra a monopóliumot. A negyvennyolcban gyártott szivarok, nagyon tetszetősek voltak. A Kossuth-szivar gyűrűjén Kossuth Lajos arcképe díszlet, nemzetiszinü szalaggal körül- rajzoíva. A gyűrűs szivarok általában mutatósak és jók voltak s jóságukat, kitűnő izüket az ügyesebb kereskedők hangzatos reklámmal iparkodtak földicsérni. így például a Kölcsey szivar dobozán ez a vers állott: Virraszt a bölcs s gondol sokat S itt s ott s mindenfelé, Eget, földet meghányogat S csak néz maga elé. Jámbor! Miért epedsz mindig? Jöjj, gyújts rá! lm vigan ég Kék füsttel a pipa. Derül előtted föld és ég S nem lesz sehol hiba! * A török engedelmei. A török hódoltság sok csodabogarat termelt. Nem volt olyan csitri kis ügy, a melyben a porta, vagy a budai basa engedelmét ki ne kellett volna kérni. Nagyon érdekes az a pár sor, a melyet egy-egy ilyen engedelem tartalmaz; jellemző arra a korra és a török gondolkozásra egyaránt. íme egynéhány példa: „Kecskemét városában lakó kálvinistáknak megengedtetik, hogy egyházuk egy kis harangja eltörvén, annak helyére másikat tehessenek. 1084. (1673.) Muszli budai defterdár.“ Az irat hátán: „Anno 1673. die 15. octobr. Kamorás Ambrus uram Feő Bíróságában az harang felkötéséről való cédula. (!„) Továbbá hasonlók: :„Az Harangláb építéséről való cédula: Miután a Kecskemét városabeli kálvinista egyház óráját s harangját fedező romladozott toronytető szükséges javítására engedélyt kértek: az ezennel megadatik. A megromlott helyeken kiigazíthatják, de magasabbra nem építhetik. Muszli effendi budai defterdár.“ „Az harangh feli kötéséről való cédula Szőke János adószedő bíróságában. Kecskeméten lakó keresztények haszontalan istentisztelete helyéül szolgáló két templom harangostul együtt leégett. — Minthogy ez alkalommal nincs mójukban az elébbi- hez hasonló templomot építeni, csak arra kértek engedélyt, hogy két oszlopra egy kis harangot helyezhessenek. Megengedtetett... Mehmed névjegye.“ „Az kü Rakós Bontásáról való Level. A budai kincstár alá eső Kecskemét városában néhány ház a templomokkal együtt leégett. Miután életveszedelemmel járna a templom és szomszédos házak újjáépítése, azért esedeznek, szabad legyen a templom belsejében egy már régi boltozat leszedniök. Megadatik.“ De érdekes még az a levél is, melyben ezeket Írják: „Kecskemét városbeli kálvinista felekezethez tartozó hitetlen jobbágyok temploma leégvén, falai is összeomlottak. Ezért most ugyanazon helyen kőfalakkal akarják templomukat felépíteni, a mi ezennel meg is adatik. A szubasik ebben őket ne gátolják! 1679. Muszli budai defterdár.“ Hunyadi János és a törökök. A hős Hunyadi rettegett ellenfél, de hős ellenfél képében élt a török táborban. Hogy menyire szerették volna elfogni vagy elpusztítani a magyar tábor éléről, igazolja a következő történeti esemény. — 1442-ben a török Szebent fogja ostrom alá. A török hallotta, hogy megérkezett Hunyadi is. E’ kellett neki. Jól kitudakolta a török vezér Hunyadi alakját, ruháját. Kiválasztotta tehát legvitézebb török katonáit és azt magyarázta nekik: — Hunyadinak ilyen a ruhája, ilyen a termete. Támadjátok meg a magyar sereget, de valójában ti csak Hunyadira vessétek magatokat. Hozzátok ide nekem azt a veszedelmes embert élve vagy halva. Nagy jutalmat kaptok. A magyar táborban erről nyomban értesültek a kémektől. Aggódás szállta meg a magyarok lelkét. Féltették Hunyadit. ...És ime e pillanatban elő áll Kemény Simon. Hunyadinak ruháját, lovát, fegyverzetét kéri. Hiába való minden szabadkozás. Kemény felöld Hunyadi ruháját és indulnak a csatába. Rendkívül heves harc volt. Mikor meglátták a törökök Kemény Simont, kit Hunyadinak tartottak, véltek: egész dühhel neki támadtak. Kemény hősiesen védte magát. Levágott néhány törököt, de végre ő is elesett. Hunyadi ekkor a török másik szárnyára csapott, mire a török futott. De a török vezér fiával együtt a csatatéren maradt. TANÁCSADÓ. Tegyük el a nyugtákat! Gyorgyevics Nan- csics Velimir verseci lakos Jorgovics Ljubica ellen 100 koronás pert indított s azt meg is nyerte, mire kielégítési végrehajtást foganatosított az alperes ellen. Jorgovics a végrehajtás megszüntetését kérte, mert az összeget dr. Hadzsi Szilárd verseci gyakorló ügyvéd utján két részletben kifizette. Az ügyvéd esküvel megerősített vallomásában állította, hogy a pénz átvételére nem emlékszik, s hogy könyveiben sincs annak semmi nyoma. A pert igy Jorgovics elvesztette. Később azonban megtalálta az ügyyéd által kiállított és aláirt nyugtákat s igy Hadzsi gondatlanságból tett hamis tanuzás miatt került vád alá. A fehértemplomi törvényszék és a temesvári tábla felmentette az ügyvédet, mert jóhiszeműsége megállapittatott, a kir. Curia azonban most a vádlott ügyvédet a BTK. 221. szakasza alapján gondatlanságból elkövetett hamis tanuzás miatt 200 korona pénzbüntetésre Ítélte. Egyúttal elrendelte a legfelsőbb bíróság, hogy ez Ítélet az illetékes ügyvédi kamarával közöltessék. Répabogárirtás. A m. kir. rovartani állomás jelentése és a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületének felterjesztése szerint az úgynevezett répabogár válfajai az utóbbi években mindjobban elszaporodván, a cukorrépában oly nagy pusztítást okoztak, hogy ennek folytán az ország némely vidékén a különben jól jövedelmező tenyésztéssel felhagytak.
