Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-02 / 4. szám
»AGYAR FÖLDMIVELÖ 27 gedetlenséggel. Hiszen más országban is vannak ilyen bajok, még különbek is. De a magyarnak szokása, hogy vagy égig magasztal valamit vagy a sárga földig lehúzza. Várjuk be a gyors orvoslást, a mi biztosan bekövetkezik. Mert ’iszen maga kárán tanul a magyar. Fájdalom, de a vasúttal is igy jártunk. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Jubiláló szövetkezeti középpont. 1898. január 23-án alakult meg a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztó és Értékesítő Szövetkezete: a Hangya. Alapítója szintén a magyar gazdatársadalmi mozgalmak boldog emlekezetü vezére, gróf Károlyi Sándor volt, aki haláláig elnöke is volt az intézménynek. Megalakuláskor mindössze 50.0U0 korona alaptőkéje volt. Kezdetben a Hangya csak lassan fejlődhetett. Első év végén mindössze tizenhét szövetkezete volt csak s a középponti ügyvitelt alig 3 -4 ember bonyolította le, élén Balogh Elemérrel, aki máig is vezérigazgatója a Hangyának. Ma a Hangya alaptőkéje 1.300,000 koronára emelkedett. Az első csonka év forgalma mindössze 49.457 koronára rúgott, a másogik évben 402.838 korona, a mull évben azonban már 12 és fél millió korona volt a Hangya forgalma. A Hangya köré sorakozó szövetkezetek száma 1907. év végén közel kilencszáz volt. A Hangya jelenlegi elnöke őrgróf Pallavicini Ede. Az igazgatóság tizennégy, a felügyelő bizottság hat tagtagból áll. Alkalmazottainak száma közel százötven. A Hangyának Erdély részére Nagyenyeden külön fiókközéppontja van, hasonlót állítanak fel legközelebb Szombathelyen, valamint az ország más részein is. A Hangya kötelékébe tartozó összes szövetkezetek forgalma a múlt évben közel 20—25 millió korona értékű volt. BKi a legnehezebb ? — No barátom, azt mondjátok meg nekem, hogy mi a legnehezebb a világon ? — A gazdagság! — Ah, egy osztálysorsjáték — és meg van. — Tisztességes embernek miniszteri szék . . . — Nehéz, de nem a legnehezebb . . . — Hát mi a fészkes fülemile ? — Legnehezebb kibékíteni az ok nélkül duzzogó asszonyt. Katonák gazdasági képzése. A földmivelésügyi kormány egyik igen üdvös és fontos intézkedése, hogy újabban a katonák rendszeres gazdasági oktatását is fölvette az illetékes és erre hivatott tényezők munkaprogrammjába. Darányi Ignác földmivelési miniszter rendeletére ilyen gazdasági kiképzésben részesülnek a Csíkszeredái honvédzászlóalj katonái, az ottani magyar királyi föld- mives-iskola személyzete részéről, hol három hónapig tartó gazdasági iskolát szerveztek. Időszaki gazdasági irányú előadásokat az iskola személyzete már az elmúlt évben is tartott, de az eredményes oktatás és siker biztosítása érdekében újabban tűzték ki célul azt, hogy a katonai gazdasági oktatás rendszeres kurzus keretén belül szerveztessék, a mi sikerrel is járt. Hadfly Imre ezredes, a brassói 24-ik honvédezred parancsnoka minden lehetőt elkövet, hogy a katonai szolgálat a gazdasági oktatással ösz- szeegyeztethető és összekapcsolható legyen. A tanfolyamon különös súlyt vetnek a gyakorlati irnányu kiképzésre; erre szolgál a földmives- iskola jól fölszerelt gazdasága és kertészete. Ehhez később az egyes fontosabb tavaszi s nyári munkálatok végzésekor szemléltető bemutatás járul majd. Az iskola anyaga felöleli az általános és részletes növénytermelést, a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodással, a kisgazdaságok berendezését, az állat- tenyésztés minden ágát, az egészséges és beteg állatok gondozását: az állategészségügyi törvényes intézkedéseket, a kertészet körében a zöldségtermelést és fatenyészlést és végül a gazdát érdeklő fontosabb törvények ismertetését, az uj cselédtörvényt, a mezőrendőri intézkedéseket, a munkás- és cselédsegitő- pénztár ügyét. A kurzus végén vizsgálatot tartanak.---------------------------—---------- - - 1 = Mi nden községnek népkönyvtárt! Ne mondja egyetlen egy község sem, hogy itt vagy ott nem lehet népkönyvtárt szervezni. És ne álljanak elő olyan kifogásokkal, hogy szegények vagyunk, nincs módunk, nincs hova tegyük a könyveket, nincs a ki kezelje! Lári-fári az egész beszéd! Mai nap már éppen úgy lehet egy-egy szép könyvre, tehát egy kis népkönyvtárra szert tenni, akár fát ültetni... Jó és olcsó könyveket szerfölött olcsón lehet beszerezni. Aztán, ba élelmes a község bírája, jegyzője, tanítója még a földmivelésügyi miniszter ajtaján is kopogtathat. Mi hiszszük, hogy nem eredménytelenül. De nem is kell mindenben és mindig csak kizárólag a segedelemre, a pártfogásokra, az ingyen könyvekre gondolni. Ismertem községet, hol fillérenként adták ösz- sze a pénzt a lakosok és úgy kezdették ágyát vetni a népkönyvtárnak. Körül kell venni a tanító urat engedje meg, hogy a beszerzett könyveket az iskola valamelyik szekrényében tarthassák addig, mig egy kis szekrényre valót össze kovácsolhatnak. Vagy adjanak ezen könyveknek szállást a község házánál. Csak 10 —15 könyvet tudjanak első esztendőben öszeszerezni, már meg van a mag, az aratás sikerülni fog a másik esztendőben. Mert kedvet kap az urambátyám is, meg a néném asszony is. És ha az olvasási kedv egyszer megjő, úgy lesz vele az ember, mint az étellel. Evés közben jön meg aztán az étvágy. Ismerek egy falut, a hol a népkönyvtár javára csinos kis farsangi mulatságot rendeztek. A tiszta jövedelemből aztán jó könyveket hozattak. Kezdetben az iskolában tartogatták. Mikor aztán észrevették, hogy sokan gyertyát, fát hoznak, hogy ott az iskolában olvassanak, egyszerre csak kipattant a szikra: — Hohó, ha leszünk 40-en, ötvenen, egy kis
