Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-02-02 / 4. szám

26 MAGYAR FÖLDMIVELÖ vábbá amíg a nő nagykorú, a férje még kiskorú. Ilyen házasságnál nem látnak elég biztosítékot arra, hogy az erkölcsi és más szempontokból komoly há­zasság legyen. Megadandónak vélik feltétlenül a ki­vételes nősülést erkölcsi okokból, amint eddig is tették. Továbbá ki kell terjeszteni az engedély meg­adását a kivándorlás csökkentése céljából. KÜLFÖLDÖN. Portugáliában újra forradalmi törekvések észlelhetők. A dolog azonban úgy áll, hogy e moz­galmakat bőrzemanőver céljából szítják egyes ér­dekszövetkezetek. Lám az a börze. — Hozomány­adó. Amerikában adót akarnak kivetni a hozomány­vadászokra. Sok kitűnő találmányt kapott már a vén Európa Amerikától. Ez a hozomány-adó sem megvetendő eszme, elférne Magyarországon. Egy Sebat Adolf nevű amerikai tette meg az indítványt a washingtoni kongresszusban, hogy minden európai férjhez menő amerikai leány hozományából huszonöt százalék adót vonjanak le az állam javára. Az ame­rikai kiszámította, hogy háromezerhatszáz millió dollárt veszített már Amerika a leányainak tenge­rentúli házassága állal. — Hóvihar Amerikában. Newyorkból Írják: Erős északnyugati vihar hatal­mas hótömegeket zúdított a városra. Az óriási hi­degben egy járókelő az utcán megfagyott. Az utcai forgalom csaknem teljesen megakadt. Portlandban tűz támadt, mely az erős viharban gyorsan terjedt és többek közt egy hatalmas gyárépületet is elham­vasztott. Ennek az oltása közben az erős vihar öt tűzoltót lesodort a gyár tetejéről és az utcára do­bott, hol holtan terültek el. — Az oroszok uj időszámítása. Oroszország nagy újítás előtt áll. Megszűnik az orthodox időszámítás és ott is életbe lép a Gergely-féle naptár. Mint ugyanis Pétervárról Írják, a juliáni naptár megújítási munkálatainak elő­készítésére kiküldött és Konstantinovics Konstantin nagyherceg elnöklete alatt működő bizottság a na­pokban befejezte tanácskozásait és az újításra vo­natkozó javaslatait felülvizsgálat céljából a szent szinódus (tanács) elé terjesztette. Az újítási javaslat jelentősebb részében oda irányul, hogy a mostani 1908. évi február hónap 3 nappal megrövidittessék, hogy ilyen módon 1908. évi március hó 1-től kezdve az orthodox időszámítás a Gergely-naptár időszámí­tásával teljesen megegyezzék. Vasntaink forgalmi akadályainak igazi okai. ii. A vasút, hazánk ezen egyik legnagyobb és legfontosabb közgazdasága is úgy járt, mint az a nagy birtok, hol egyszerre, szinte hihetetlenül megszaporodott a termelés, a forgalom. És ez nem csuda. Fejlődött a gazdaság, a kereskedelem, ipar, óriási mértékben sza­porodott a személyforgalom, nőttek az igények. A vasút jövedelmezett is, de a jövede­lemre szükség volt, hogy e közgazdaságnak befektetett terheit apassza, meg mi tagadás, a jövedelemből fedeztünk más szükséglete­ket is. Hol jogosan, hol oktalanul — ez most nem tartozik ide. Mi csak egyszerűen azon okokat keressük, mik miatt az okozat elő állott .... Mert a helyzet, a szorongatott helyzet előállott, látszólag egyszerre, valójában foko­zatosan, de annál biztosabban Ahol ennek előtte elég volt 10 vonat­járás, hogy példával éljünk, ott most 20 sem tudja a forgalmat lebonyolítani. Ahol elég volt 100 vaggon, ott most egyszerre 1000 sem tudott boldogulni. Az ám, de ha 10 vonat helyett 20 is lett, ezzel nem segíthettek teljesen a bajon. v Mert ut csak annyi maradt, mint ennek előtte; a pályaudvarok is annyi tért nyúj­tanak, mint mikor 10 vonat járt. A vaggo- nokat is elkölcsönözték, mert pénz kellett, hogy ezt is a mérőre tegyük; miért, miért nem — azt sem firtatjuk most. Mi csak képet akarunk arra nézve nyúj­tani, hogy a laikus, nem szakértő emberek is egy kis jóakarattal beláthatják a követ­kezőket : Nincs itt holmi sztrájkról, amerikázás- ról vagy macerálásról szó. Hiszen a vasuta­soknak mégis csak az van érdekükben, hogy a szolgálat teljesítése alul rendes időben szabadulhassanak. Most pedig sokszor két annyi időn át is kénytelenek szolgálatban lenni, hogy a forgalmat lebonyolíthassák. Bizony ezt ők maguk nem igen csinálhat­ják tehát. Nyilvánvaló az is, hogy ez a kormány­zat nem lehet felelős azon okokért, melyek­ből a mostani akadályok származnak. Hiszen mindent el is követ, hogy az akadályokat elhárítsa. A kölcsönzött vaggonokat azonnal vissza vette. Újakat gyártatott, még pedig rohamosan. Bővitette az állomásokat, amint csak arra képes volt. Most pedig rengeteg befektetést akar eszközölni. Hát ime, gondolkozzunk egy kissé a magunk eszével is. És ne üljünk fel a má­sok oktalan és talán célzatos beszédeinek. Vagy talán a mindenből tőkét csináló újsá­gok nagyításainak és oktalan lármájának. A baj megvan. A mi hazánk, a mi anyánk baja. Tűrjünk és legyünk kímélete­sek. Ne lármázzuk tele a világot, ne vigyük a magunk gyengeségeit a világ piacára. A bajon nem segítünk a lármával, elé­

Next

/
Thumbnails
Contents