Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-17 / 11. szám
MAGYAR FÖLDMIVKLŐ 86 méternyire úszni s mint tengerész minden bizonynyal meg tud különböztetni élettelen tárgyat élő állattól. A következő évben azonban furcsa felfedezés történt. Frederic Smith tengerész a »Peking« hajóról látta nem messze úszni a tengeri kígyót. De nemcsak ő, hanem a hajó egész személyzete látta, sőt távcsővel vizsgálta az állatot s úgy látták, hogy van feje, nyaka, sörénye. Leoldoltak egy csónakot s egy tiszt négy emberrel oda evezett a szörnyeteghez. Fél óra múlva a hajó fedélzetére emelték s kitűnt, hogy a szörny nem más, mint a moszalfélék egy óriási példánya, vagy száz láb hosszú alga, telve mindenféle élősdi álattal. A gyökere teljesen állati fejhez hasonlított. Ekkor kitűnt, hogy a nagy szörny voltaképen ártatlan vizi növény, úszó algatörzs, amely a hullámzás következtében kigyószerüen mozog s ezáltal a legélesebb szemű tengerészt is tévedésbe ejti. Azóta is minden évben jön jelentés a tengeri kígyóról, legutóbb Malta körül látták, de a kérdés még eddig nincs megoldva. Ha ugyanis egyszer- másszor algát nézhettek is kígyónak, a tévedés gyakorisága gondolkozóba ejt bennünket. Lehet, hogy valami Ichtyosaurus a legendás szörny megtestesítője vagy holmi cet, esetleg cápaféle, amely utóbbiak sorában említi Ham Edvard skót természetbúvár Squalus maximus névvel. Voltak sokan, akik másban látták a tengeri kígyót, a szép libasorban úszó Histioporusokban (kardorru halak). Hogy a szörny nem fantázia szülötte és hogy valaha létezhetett ilyenforma állat, az bizonyos. Hogy van-e most ilyen állat, arra a kérdésre a legkiválóbb természetbúvárokkal és tudósokkal együtt csak azt felelhetjük, amit a török biró szokott mondani az itéletmondáskor: »Isten jobban tudja!« B. J. KÖZEGÉSZSÉG. Mikor dohányozzunk? Evés után! Az evés előtt való dohányzás a gyomorra nézve határozottan káros. Azok a gázalaku termékek, amelyek a dohány égése alatt jönnek létre, és amelyeket a dohányzó egyén szervezete magába vesz, izgatólag hatnak az emésztő szervek — tehát a száj nyálmirigyeinek és a gyomor emésztőnedv-mirigyeinek — idegeire, miáltal bő váladék jő létre. Amint látjuk, a dohányzás, ha nem megy túlzásba, az emésztés föltételeit csak elősegíti, de hogy ez a kedvező hatása ne vesszen kárba, szükséges, hogy az az emésztés folyamán, tehát az evés után vétessék igénybe. Ilyenkor tehát a dohányzás nem ártalmas. Ha azonban evés előtt, éhgyomorra dohányozunk, akkor az emésztéshez szükséges nedvek elválasztása hiába történik, és ezek a nedvek étel hiányában közvetet- lenül a gyomor falát érvén, arra felette izgatólag hatnak, úgy, hogy a mirigyek idegei csakhamar kimerülnek, ami az étvágy eltompulását vonja maga után. Ha tehát nem akarjuk gyomrunk emésztőképességét lefokozni, ne dohányozzunk éhgyomorra, de legkivált ne reggel, ágyban fekve. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat! KI B_OA ZQ A. Méhészkedjünk! A méhek gondos ápolása egyik legszebb jövedelmező mellékfoglalkozása a mezőgazdának. Sok család a méhek tenyésztéséből él, sőt egy kis vagyont is szerez abból. Ami a tőke befektetését illeti, nem nagy és a méhekkel való foglalkozás nem nehéz, ezt a munkát bátran elvégezheti a családnak olyan tagja, aki a mezei munkára már gyenge. Sokan nagy garral fognak a méhészethez, persze, hogy akkor nagyobb összeg befektetésére van szükség. Az ilyen méhész sok hasznot vár és ha az első évben nem sikerül, természetes, hogy kárral dolgozik, elmegy a kedve a méhészettől, sőt másokat is elriaszt tőle. Azért ajánljuk kicsibe kezdeni és úgy évről-évre fejleszteni, szaporítani. Ha vásárlás utján szándékozik valaki méheket szerezni, kérje ki egy tapasztalt méhész tanácsát, hogy az válassza meg a tenyésztésre alkalmas méhcsaládot. Tavasszal, de a mézhordás megindulása előtt szerezze be a méheket. Ha helyben vásárolja a családokat, még tisztuló kiröpülés előtt vigye őket haza, mert ha később teszi ezt régi helyökre vissza mennek és lakásukat nem lelve már ott, elbódorognak. A megvásárolt méhcsalád kiszemelésénél arra kell ügyelni, hogy a törzs erős legyen, vagyis népes, anyja megfelelő, lépépitménye szép világos és méz bőségesen legyen. Ha a fiasitás tömör, zártsorú, akkor az anya életrevaló. A méhcsalád lakása se kerülje el figyelmünket, Repedéses, nyilásos, korhadt, hitvány kast ne vegyünk. A rendes állapotú családban ilyenkor néhány ezer dolgozó méh és egy anya van. Később, a rajzásra készülő családban herék is mutatkoznak. Az anya rendeltetése a petézés. Petéiből származnak a méhcsalád összes méhei. Ha tehát hiányoznék az anya, a család kiveszne. Az anya ugyanolyan petéből származik, mint a dolgozók, csakhogy a belőle kikelő kukacot finomabb és bővebb táplálékban részesítik a méhek, s a lépek széleire épített nagyobb sejtekben, az úgynevezett anyabölcsőkben nevelik, azért teljesen kifejlődnek, s petézésre képesek. A kikelés után pár nap múlva szép, derült csöndes időben kiröpül az anya, hogy a herék valamelyikével párosulva, megtermékenyüljön és rendeltetésének megfelelőleg him és női ivadékot adó petéket rakhasson. Az anya tehát fontos alakja a családnak, melyet népe féltékenyen őriz, ápol, etet. Ha elpusztul az anya, a nép nyugtalan, szomorú, siránkozik u'ána. De ha dolgozó pete, vagy födetlen fiasitás van a lé- peken, uj anyát nevel magának a nép. Ellenkező esetben álanyássá lenne és elpusztulna a család. A dolgozók is női ivadékok, csak hogy szükebb sejtekben, silányabb táplálékban nevelkedvén, a szaporításra tökéletlen fejlődésüek. ük a család munkásai; mézet, virágport gyűjtenek, vizet hordanak, gyantanemü ragasztóanyagot szednek, építik a lépe- ket, ápolják a fiasitást, védelmezik a lakást, szóval minden munkát végeznek. A lépet potrohúk gyűrűin kiizzadt finom viaszlemezekből összerakott szabályos hatszőgü sejtek ké
