Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-17 / 11. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 87 pezik. E sejtekből kelnek ki, ez az ő élelemtáruk, s ezen pihenik ki magukat. Élelmi szerik közül mézet a dolgozó és heresejtekben egyaránt, virágport azonban csak a dolgozó-sejtekbe raknak. Szorgalmuk határtalan. A rend- és tisztaságszeretet, a pontosság és egymásközt való. békés egyetértés utolérhetetlen mintaképei. Munkásságuk oly nagy, hogy többnyire agyondolgozzák magukat, s ezért van, hogy a gyűjtés megkezdésétől számítva, némely méh alig él három hétig. Ha a megárvult családnak nincs módjában uj anyát nevelni, a dolgozók közül választanak ki, néha többet is, melyeket finomabban táplálnak, minek következtében azok petézni képesek; de mivel herével nem párosodnak, petéikből csakis herék lesznek, s a család elpusztul. Ez az álanyaság. A herék a család hímjei. Ezek nem dolgoznak, csak a készet fogyasztják, azért ha sok van, el kell belőlük pusztítani. A méhes számára jól védett helyet kell kiszemelni. Nem szabad a szélnek erősen érni és a délutáni órákban árnyékban legyen. Ha a kaptárakba befu a szél, nagyon gyötri a méheket. A délelőtti nap éltet, a délutáni lankaszt; ne engedjük hát méheinket a déli és délutáni nap melegétől szenvedni. A méhes elé ültessünk a kaptá- rakra árnyékot vető s egyszersmind mézelő fákat, vagy fölkuszó növényeket. Aki zárt méhesben akar méhészkedni, annak építésére nézve tapasztaltabb méhészek tanácsát kérje. A méheket legjobb kézben vinni egyik helyről a másikra. De mivel ez a szállítási mód nehéz, kocsin szállítjuk a méheket. Ha egy kas méhet vásároltunk, este felé, mikor már minden méh hazatakarodott, csúcsára állítjuk a kast, nyílását ritka szövetű lepedővel lekötjük és kocsiba, szalma közé, csúcsára állítva, úgy rakjuk föl, hogy a lépek élei a kocsioldal felé irányuljanak. Ekkor a kasokat ösz- szekötözzük, a kötést a kocsioldalhoz erősítjük és ! megindulva, lassan haladunk nehogy kár essék a lépekben. Még egyszer ajánljuk olvasóinknak a méhészet üzését, mert az biztos hasznot hoz és nem nagyon nehéz munka, csak egy kis tudás és türelem kell hozzá. A mézgafolyás, mely a keménymagvu gyümölcsfák sajátsága, nem ritkán tönkre teszi a fát. Ennek a betegségnek tulajdonképpeni okát vagy okozóját nem ismerjük. Gyógyítása abból áll, hogy a mézgát vizes ruha ráboritással meglágyítjuk, áfáról letisztogatjuk és helyét éles késsel az elevenig kivágjuk aztán ecettel bekenjük, a seb helyét pedig ojtóviasszal bemázoljuk. Emlékeztető. Vásárok: 17.-én: Ada (Bácsmegye), Battonya, Berzova (Aradra.), Bolkács (á), Bonchida (á), Budapest, Csíkszereda, Detta, Egerhegy (Tordaaranyosm.), Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kisújszállás, Móricföld, Nagyvárad, Temeskubin, Temesvár, Újvidék, Várna, Zsombolya. 18-án : Ada (Bácsin.), Adánd (Somogyin.), Apa, Avasfelsőfalu (Szatmárm.), Balassagyarmat, Bánréve (Gömörm.), Báttaszék. Bolkács, Bonchida, Bögöz (á), Brád, Breznóbánya, Budapest, Csikszentdomonkos (á), Egerhegy, Esztergom, Fekcte-Ardó, Gajár, Gács, Gnezda, Gödre, Hódmezővásárhely, Ipolyság, Isztimér, Kalocsa, Kis-Sink, Kis- Ujszállás, Kisvárda, Lelesz, Magyarfalva, Mátészalka, Mezőkövesd, Munkács, Nádasd (Bárányára.), N.-Bárod, Nagyoroszi, Nagyvárad, Ómoravica, Pruszka, Somlyóvásárhely, Szendrő, Mosonszantjános. Temesvár, Tokaj, Újvidék. Uzon. 19.-én: Adánd (Somogym.), Alhó (Vasm.), Alsódomborn, Apátfalva (Borsódm.), Babócsa (Somogyin.), Balassagyarmat, Becsehely, Böhönye (Somogyin.), Brád (á), Budapest, Cseszt- reg, Csikszentdomokos, Cifl'er, Dézna, Egerhegy (Tordaaranyosm.), Egerág, Erdőszenlgyörgy, Esztergom, Fekete- ardó, Galgóc, Garamszentbenedek, Gács, Görcsön (Szilágyra), Ipolyság, Jánosháza, Kanak, Károlyfalva, Képtalantóthi, Krasznahorkaváralja, Magasfalu (Pozsonyin.), Magyargy, Monostor, Mártontelke, Monyorókerék, Munkács. MI ÚJSÁG? Hosszú tél. Hosszú tél! Mondogatják az emberek. De még milyen! Öreg emberek sem emlékeznek ilyenre. Pedig dehogy nem! Volt is, lesz is... csak az emberek felejtenek nagyon hamar. De mi hamar. Más esztendőkben már ilyenkor vidult a határ, és... jött a gólyamadár. Most vastag jégpáncél veri béklyóba az öreg földet. Nagy hóbunda takarja sok vidéken a földeket. Mi lesz ? — Jó az Isten, nyugtatja az elégedetlenkedőket a hivő. Az Istenben bizó. És úgy is van! Akárhogyan is vergődik az ember, láthatja, hogy mily lehetetlen. Az Isten markában vagyunk, annyi bizonyos. Akár hiszed, akár nem hiszed — az barátom, úgy vagyon. A szegény ember bizony türelmetlenül várja a mezők és földek életét. Talán zúgolódik is. És nem is sejti vagy legalább sokan nem gondolják meg, hogy ez a hosszú tél, ez a lassú, nehéz tavaszosodás. talán éppen a munkás ember malmára hajtja a vizet. A föld egyszerre fog megmozdulni. Egy ébredés és — itt a tavasz. Jönnek, sebesen szárnyalnak felénk a vándor madarak. A mező zöld takarója egyszerre csak elibünk terül. — Hopp — munkára, kiáltja minden gazda, munkaadó. , Becses lesz ám a munkás kéz! Hiszen szaporán kell ám dolgozni. Minden percet felhasználni, hogy behozzuk az időt. Az idő ... az idő! Most lesz ám az anglusnak igazán igaza, hogy az idő pénz. De még miijen drága, becses pénz. Bizzunk tehát a jó Istenben, aki soha el nem hagyja az embert. Bizzunk. hogy a hosszú tél után annál édesebb és boldogabb lesz... az ébredő tavasz beköszöntése. — A király prágai utazása. A prágai utazás napja még nincs pontosan megállapítva, de mindenesetre április első napjaiban fog a király elutazni s tiz- tizenkét napig fog Prágában maradni. — Gróf Tisza István főgondnok. Minap bontották fel Komáromban a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoki állására kiirt választásra a beérkezett szavazatokat. Az Antal Gábor püspök, Konkoly-Thege Imre, Czike Lajos, Molnár Béla, Német István, Sárközy Aurél, Kiss József és Kováts Sebestyén Endréből álló szavazatbontó bizottság megállapította, hogy beadatott összesen 289 szavazat, ebből 235 esett gróf Tisza Istvánra, 3 Thaly Kálmánra, 1 Darányi Ignácra. 17 báró Wesseléuyi Miklósra, 1 Sárközy Aurélra, 1 Eötvös Károlyra és 1 Kenessey Miklósra. Ezek szerint a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnokává gróf Tisza Istvánt választották meg. — Csak tovább! A földmivelésügyi miniszter a csikszentmiklósi, ótordai, törökbálinti községi gazdakörök és a kétegyházai földmivelók gazdakörének az alapszabályait jóváhagyta. — A béresbiró érdemkeresztje. Küküllővár községben, Haller Jenó gróf uradalmában ölven esztendeig szolgált hűségesen Bléza Péter béresbiró. A király az ezüst