Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-17 / 11. szám
82 MAGYAR FÖLDMIVELÓ határokat, emberi jogokat. Ma diktálni akar, ha zsarnokoskodik, ha törvénytelenségbe csap át. A belügyminiszter úr úgy találta, bogy a kőműves szakegyletek átlépték a törvényes határt. Szabálytalanságokat követtek el és a tagokat oly kényszer- helyzetbe hozták, hogy maguk a szakegyleti tagok kérelmezték az orvoslást, a segítséget. Azért a kő- mives szakegyleteket Andrássy gróf belügyminiszter bezáratta. Természetes, hogy e miatt nagy az elégületlenség. De i’szen a vizsgálat van hivatva kideríteni és nyilvánosságra hozni, hogy vájjon rászolgálnak e a szakegyletek arra, hogy a törvény őket az emberi jogok becsbentartására szorítsa. Kisbérietek vagy parcellázás? Szálló igévé lett már ma nálunk, hogy: földet a népnek. Mert a nép sóvárog a földért. Földért, ahol lábát megvethesse- Ahol verej- tékes munkájának csak egy csipetnyi gyümölcsét láthassa, élvezhesse. Hát aki ami újságunkat tiz esztendőn keresztül ismeri, olvasta, az tudni lógja, hogy mi is azon voltunk, vagyunk, sőt arra izgattunk, hogy igenis erős, életképes és boldogulni ludó földmivelő osztály, mondjuk ki parasztság csak akkor lesz és lehet Magyar- országban, ha ezt a népet újra odakötjük az ő életének természetes gyökeréhez .... a földhöz. Mert igen, a föld az ő élete, reménye és szenvedése. Szerelme, fentartója. Ami a madárnak a levegő, ami a halnak a viz: az a földmivelő népnek a föld. Ha elszakítjuk tőle ... sorvadni, pusztulni fog, mint a hattyú, melvet megfosztanak az éltető víztől. Es úgy történt... szomorú idők folyása alatt, hogy igenis ez a nép szakadozni kezdett a földtől. Elszakította őt száz és száz körülmény, mostoha sors és idő. Most ott állunk, hogy végre is fel kellett ébrednünk és csüggedő, soraiban megritkult népünket újra oda kell láncolni, újra oda kell fűzni a földhöz . . . mely után ő el- lenálhatlan ösztönnel sóvárog. De hogyan? Miképpen végezzük ezt a nagy, nemzetünkre élelkérdéses munkát? Parcellázzunk! — hangzik minden felől. És lázba jön erre nem csak a hivatott tényező, de fájdalom, a spekuláció is lesi, hajtja a parcellázást. Lesi és már űzi is — a nép boldogitása cége alatt — szabadon. Parcellázó bankok, vállalatok alakulnak, melyek kínálva kínálják a parasztnak a tőidet. Vájjon boldogulására vagy uj vesztére leszen-e népünknek ez a lázas parcellázási mánia ? Aggódva kérdezzük napról-napra ? Erre az aggó, tépelődő kérdésre hatalmas feleletet adott Mailáth József gróf legutóbb tartott hatalmas főrendiházi beszédben, mikor ezeket mondotta . . . — Nyílt titok, hogy a spekuláció a parcellázást lesi, hajtja, mert igen jó forrásnak tartja arra, hogy belőle bőven és szaporán meríthessen. A spekuláció csak azt lesi, hogy a parasztnak szabadon rendelkező földje legyen . . . Fölhasználja ami népünk számítani nem tudását, könyelmüségét . . . mindezt különösen nálunk a felvidéken észlelhetjük . .. hol amerikai pénzen képzelhetlen árakon veszi meg a paraszt a kavicsos, rossz földeket . . . Ott leszünk ... ha csak okos birtokpolitikát nem folytatunk, hogy még azok a földek is, melyek ma még a mieink és tehermentesek, bele fognak dőlni ama nagy tengerbe, melyben ma a hazai birtokok nagy része küzködik: a teher nagy tengerébe. Hogy ebből nem a magyaroknak lesz hasznuk, élénken mutatják az oláh pénzintézetek által vásárolt magyar birtokok. Lassan és okosan tehát azzal a parcellázással — íolytatta a szónok — inkább előnyös, apróbb bérleteket óhajtok egyelőre ami népünknek. Ha valaki csak felületesen olvassa e beszédet . . . talán első benyomásra azt fogja hinni, hogy a nemes gróf nem barátja annak, melyszerint a nép tulajdon földdel rendelkezzék. Pedig nem úgy van . .. Mert a szónok tovább igy folytatta: A bérletben szokjék a nép önállósághoz, tanuljon meg a maga lábán járni; azután, ha igy megtollasodik, akkor vegyen tulajdont. Akkor értékesebb is lesz előtte, mert küzdelmének értékét ismerni fogja. Úgy van! A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamlsitatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- —--------------------1---------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ------------------------------;— „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ..............BUDAPEST. ' -----7-----‘------r — (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.
