Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-10 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 77 A nappali aranysárga felhők, a felszálló köd, különösen ha ez gyorsan történik: esőt és néha szelet, mig a leszálló tiszta időt hoz. A terhes fehér felhőkből nyáron darát, télen havat kapunk. 6. Igen jó időjós néha a kandallóíüz is. A szokottnál halványabb tűz, morogva a kandallóban ; az erősebben világitó avagy szirporkázó izzó szén. rossz időt és szelet érez. — A tekeregve röpködő láng szelet, mig a hamu a gyertyában és dudorodások, esőt jelentenek. — Jó időt várhatunk akkor is, ha reggeli és esti órákban, a kéményekből szépen s egyenesen emelkedik magasba a füst. Zörej a hegyek felől, az ég dörgés nélküli moraja, sajátságos ropogás a mezőkön, a játszadozó pehely; mind a bekövetkezendő szél előjelei. 7. Rendkívüli érzékenységgel bírnak a bekövetkezendő időváltozás iránt, állati ösztönüknél fogva a szárnyasállatok. így a fákon fészkelő madarak, ha szorgalmasan futnak fészkeikre s étkezéseikből előbb térnek haza, vagy pedig viz fölé szállva azt szárnyaikkal csapkodják, fürdenek, lármáznak, — .különösen a varjú és galamb, — mind a bekövetkezendő rósz időt sejtetik. A csoportosuló vizi madarak, seregenkint röpködve — különösen a búvárok és szárcsák, — a tavakról a parthoz és szélekhez futva, lármázva és játszva a homokban, legkivált ha ezt reggel teszik: erős szeles időt éreznek. Némely madár éneke is időváltozást jelent: ha jó volt, rosszat, s ha rossz volt, jót. Téli éjen tiszta örömmel fütvölve igen szép időt érez. A búvárok és kacsák szél előtt tollúkat igazgatják, s a hollók csuklás között kárognak. — Mig a kellemetlenül gágogó ludak, nagyobb időközben károgó varjak, szomorúan lépdegélő tyúkok, s napnyugta után kukorikoló kakasok: esőt éreznek. A magasan repülő daru szelet, mig a kányák szép időt éreznek. A fövényben szomorúan álló daru és sétáló holló, szintén esőt érez. 8. Sokszor más állatok is megérzik az idő változását. Eső alatt sok hal a viz színén úszkál, olykor fölvetve magukat, a hangyák pedig tömegesen csoportosulnak nyílásuk előtt. Schl. KÖZEGÉSZSÉG, Az influenza. Eddig mindig csak úgy beszéltek erről a betegségről — mint úri finváskodásról. És ime mi lett belőle ! Most már az influenza felkeresi az urat, a szegényt, a gazdagot. Sőt mint ragadós, rémes betegség járja be pusztítva a világot. Különösen ez a rettenetes tél kedvez neki. Már azt hittük, hogy az enyhébb március beálltával nem lesz az influenzával sok bajunk, de a hideg és fagyos telet, még mindig nem akarja enyhébb fuvalom fölváltani. Ez lehet csak az egyedüli oka, hogy Angliából és Franciaországból is annak hire érkezik, hogy az influenza nagyon sűrűn szedi áldozatát. Nincs enyhe lefolyású influenza. Olyan, mint a borzasztó járvány, amit orosz grippe neve alatt ismer az orvosi világ és eddig ismeretlen pusztítást vitt véghez Európa lakói között. Angliában olyan nagy a betegek száma, hogy akár a tuberkulózis ellen, szanatóriumok fölállításáról kezdenek gondoskodni és a betegeket a családtól el akarják különíteni. Amelyik családban az influenza tanyát ütött, ott biztos, hogy három-négy áldozata lesz. Fülgyulladás, torokbaj jár a nyomában, Angliában azt tartják, hogy az alkoholfogyasztók között jobban pusztít a járvány, Franciaországban pedig alkokol- lal, erős itallal gyógyítják az influenzát. Melyiknek van igaza? Ma még erről sem adhatunk számot, de az az intézmény, hogy az influenzás beteg, akár a bárányhimlős, vagy kanyarós. két hétig külön éljen a családtól, nagyon helyes. Ez az egyetlen óvószer a nagy járvány ellen. A meleg öltözködés és nátha esetén az ágy, esetleg még a nagy bajt elkerülhetővé teszi, de még azt sem tudják az orvosok, hogy az influenzás beteget hideg, vagy meleg kezelésben részesitsék-e. Az egyik orvos hideg borogatást rendel, a másik izzasztó fürdőt. Nálunk is járványszerüen lépett fel az influenza. S ha nem is pusztít oly borzasztó módon, mint fentebb leírva van, bizony szomorú áldozatokat hagy maga után. Az influenzából sok tüdőgyuladás keletkezik. És más elszámlálhatlan betegségek. Mert az influenza furfangos, csavargós betegség. Majd az agyra, majd a szívre, majd a vesére, de különösen a tüdőre veszi magát. És ekkor könyen öl, pusztít. Bizony gyarló az ember, hogy annyi bajjal, betegséggel kell megküzdenie. De hát itt is áll a jó tanács — Segíts magadon, akkor az Isten is megsegít. KIS GAZBA. A rétekről. Nyilvánvaló, hogy a gazdálkodás különböző ágai közt mainapság az állattenyésztés az, mely legbiztosabb. legegyenletesebb és mondhatjuk legnagyobb jövedelmet nyújt. Ezt tudja mindenki, belátja mindenki, mégis ha végig tekintünk gazdálkodásunkon azt látjuk, hogy az állattenyésztés alapfeltételét: a takarmány termesztést és rétápolást hanyagolják el leginkább. A mesterséges takarmánytermesztés főleg az Alföld vidékein csak kegyes óhajtás; pedig hát éppen itt, ahol oly kevés a természetes rét, ahol egy- egy száraz esztendő takarmány dolgában valóságos ínséget okoz, nagyon szükséges volna, hogy arra a gazdáink több gondot fordítsanak. Szükséges volna már azért is, mert ha igy több állatot tarthatván, több trágyát állíthatnának elő és igy szántóföldjeiket jobb karban, nagyobb termő erőben tarthatnák. Az a kevés természetes rét, ami az alföldön egyáltalában található, nagyon siralmas. Rétápolásról, gondozásról szó sincs. Fogasolni az őszi szél szokta azokat, trágyázni pedig az ég madarai. Pedig hát, ha csak egy kissé gondoznák a réteket, sokkal jobb és több széna teremhetnék ott.
