Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-10 / 10. szám
78 MAGYAR FÖLDMIVELO Legközönségesebb és mondhatjuk egyik leghatásosabb rét-ápolás a fogasolás. Egy jó tavaszi fogasolás után a rét bámulatosan felüdül és megjavul. Enpek a magyarázata az, hogy az évről-évre nem bolygatott fű gyökérhajtásai, mint valami áthatolhatatlan páncél befödi a talajt; igy aztán az éltető levegő nem hatolhat a fűvek gyökeréhez. Ugyancsak a nem fogasolt réten szokott a moha elhatalmasodni, mely azért káros, hogy elnyomja a takarmányt szolgáltató fűvet és elzárja a talajtól a levegőt. A fogasolás azonkívül, hogy a talajt porhanyitja, a mohát irtja, a fölösleges és kártékony gyomokat is kiszedi, pusztítja. Aki a gazdálkodás ábécéjét érti, az elgondolhatja, hogy miért kívánatos és jó a rétek fogasolása. A rét fogasolásának mellékesen meg van az a nem megvetendő haszna is, hogy a vakondtúrásokat, marhatiprásokat elsimítja, a jószág által itt-ott hullajtott ganajt egyenletesen elteregeti. Igen sok olyan rét van, melyet a moha tesz úgyszólván értéktelenné. Ahol ez az élősködő gyom elhatalmaskodik, kevés és silány minőségű fű terem. Megtörténik, hogy — főleg a nedves természetű réten — a moha annyira elhatalmaskodik, hogy fogassal nem segíthetünk a bajon. Ilyen esetben más irtási módhoz kell fordulnunk. Ez pedig a vasgálic oldattal való öntözés. A vasgálic oldatot újabban igen jó sikkerrel használják a moha irtására. Azt tapasztalták, hogy ha a rétet 10°/0-°s rézgálic oldattal megöntözik a moha kipusztul. Attól nem kell félni, hogy a fűvek is kipusztulnak, mert azoknak a vasgálic nem árt. Az ilyetén öntözéshez közönséges öntözőkanna használható. A rétet olyankor kell rézgálicoldattal öntözni, mikor le van kaszálva. Tehát vagy ősszel sarjuka- szálás után, vagy tavasszal, mielőtt a fű nőni kezd. Egy kát. holdra körülbelül hét hektoliter oldat szükséges. Minden hektó vízben 10 százalék vagyis 10 kiló vasgálic lévén, összesen 70 kiló kell egy holdra. Az öntözés után a moha megfeketedik, összeaszik és elhal. Ekkor, ha a rétet megfogasoljuk, a fogas az elpusztult mohát szépen kiszedi. A kifogásolt mohát a réten hagyhatjuk, hogy ott elkorhadjon. Tapasztalás szerint már egyszeri vasgálic öntözés is használ, ha azonban egyszeri nem használna, ismételjük meg és a siker nem marad el. Előfordul, hogy a moha annyira elnyomja a fűvet, hogy mohairtás után alig marad valami. Ilyen esetben irtás után alaposan fogasoljuk meg a rétet és aztán vessük be fűmaggal. Az igen nedves és e végett, elmohosodott réten magában a rézgálic sem segít. Az ilyen rétet, ha eredményt akarunk elérni, előbb le kell csapolni és aztán rézgálic oldattal megöntözni. O Emlékeztető. \ásárok. 10-én Hodos Vasm., Holils, Jászfényszaru, Kecskemét, Monor Pestm., Szemlak, 'Szerbcsa- nád. 11-én : Bács, Bezdán, Csákvár, Gsetnek, Csíz, Felvinc, Felsószentmiklós, Füzesabony, Gyoma, Harasztkerek, Huszt, Jászfényszaru, Kecskemét, Kéthely, Kismarton, Lövő Po- zsonym., Monor Pestm , Nagysánya, Nagydorog, Nagysink, Nagyszombat, Nyitra, Petrovác, Sajószentpéter, Ipolyszalka, Szemlak, Szécsény, Tárcái, Tótpelsüc, Vaiszló, Veszprém, Zayugróc. 12-én : Brockó, Csákvár, Csorna, Csögle, Derecske, Dunaszekcső, Gáboltó, Gálosfa, Hadad, Harasztkerek, Huszt, Jászó, Kapi, Kárád, Kékkő, Kolozsvár, Körmend, Liptótepla, Lövő Pozsonyin, Nagybánya, N.-sink, Nagyszombat, Námesztő, Ottóvölgy, Pruszka, Ráckozár, Répceszentgyörgy, Sóskút. Szenic, Szentesházaoláhfalu, Szentgróth, Szenttamás, Szécsény, Tótfelsóc, Tótpróna, Újbánya, Ujvároska, Veszprém. 13-án : Alsáverecke, Bártfa á., Érmihályfalva, Gálszécs, Kékkő, Lövő Pozsonym., Nagyszombat, Nyirbogdány, Sóskút, Tisza- polgár, Tiszaujlak, Ubrezs. 14-én: Alsóverecke, Csíkszereda á., Érmihályfalva, Gálszécs, Hajduhadház. Mezőlaborc, Nagysink, Nagyszombat, Sajtoskaál. Szilágycseh, Temesvár, Tiszaujlak, Tornaija. 15-én : Bolkács á., Csíkszereda á., Gyorok, Jablonka, Kiszombor, Szilágycseh, Temesvár, Tornaija, Ur- mény, Vasvár. 16-án : Bolkács á . Csíkszereda á., Detta, Eger- hegy Tordaaranyosm. m. A harcias asszony. Élt nem régen egy állatszeliditő. A vérszomjas tigrisekkel és oroszlánokkal megbirkózott; ezek féltek tóle és megalázódva lapultak lábai elé. De az állatszeliditő kikapós ember vala, szeretett elmaradozni, sőt kártyázni is. E miatt aztán asszony feleségétől volt mit hallani. Utóljára már reszketett a szegény állatszeliditó, ha esetleg egyszer elmaradt. Meg is Ígérte, hogy többé soha el nem marad. Hanem hát — hogy-hogy nem az állatszeliditő — ismét elmaradt. Remegve, félve osont aztán be a háza ajtaján, honnan már hallotta harcias felesége »fogadj Isten«-ét. A szegény állatszeliditó nem tudott hova bújni, kinyitotta az oroszlánok ketrecét és ott meghúzódott, magára zárván a ketrec ajtaját. Az asszony észrevette ezt, nyomban ott termett a ketrec előtt, csípőjére tette kezeit és igy kiáltott be a ketrecbe — Gyere ki te gyáva! HÁZI ASSZONY. Száritó kötelek tisztítása. A tisztára kimosott fehérneműn a rendes gazdaasszonyok nem kis bosszúságára a megszáradás után sárga vagy barna csikókat lehet észrevenni amelyek onnan erednek, hogy a kötelek, amelyekre a fehérneműt felteregették, piszkosak voltak. A száritó köteleket tehát időn- kint szintén meg kell tisztítani, még pedig a következő módon: Szappanból és némi szódából gyenge lúgot főzünk s a köteleket egy negyedóráig áztatjuk benne. Ekkor gyapjurongygyal a lúgban jól megdörzsöljük, ezután még egyszer tiszta szappanvizet öntünk rájuk s végre tiszta meleg vízben jól kiöblítjük. Ha nagy, pormentes helyiségünk van, kifeszit- jük köteleinket, hogy hamarabb megszáradjanak, ha nincs, tiszta deszkára csavarjuk és nyáron napon, télen pedig a kályhánál megszáritjuk. mi újság? Hogy olvas újságot a német, francia, meg az anglus és a hollandus ? — Enyje no?, hát ebből mán mi lesz, fogod kérdeni kedves olvasóm. Hát semmi egyéb, mint egy parányi kis összehasonlítás. Arra nézve, hogy hát a magyar meg mikép olvassa — már mint az újságot. De hát számoljunk be először csak a némettel, franciával, meg hollandussal. Azt olvastuk a napokban, hogy a német, francia, meg a hollandus, no meg az anglus is továbbá az amerikai is azt olvassa mindig elsőben és legnagyobb figyelemmel az újságban, ami neki hasznos, amiből ő tanul, ami neki szellemi vagy anyagi tőkéjét gyarapítja.
