Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-03 / 9. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 71 kedelmi cikket árulnak hangzatos címek mellett meghamisítva? így vagyunk a tejjel is, melyet egyes csalók vízzel elegyítve szoktak árulni. Igen könnyen felismerhetjük azonban a meghamisított tejet, ha azt pohárba töltve a gyertya lángja elé tartjuk. Ha a fényt a telt poháron át nem látjuk, a tej jó; ellen­kező esetben vízzel elegyített. Nagyon jó ragaszt a következő módon lehet készíteni: Arab mézga (12 gr.) erős oldatához adunk 2 gramm csekély mennyiségű vízben feloldott tim- sót. E folyadékkal fát lehet összeenyvezni, valamint összetörött porcellánt és üveget ragaztani. A tojás eltartására használt folyadékok kö­zül a leghasználatosabb a mészviz, amely igen ké­nyelmes, de igen rósz mód a tojás védésére ; a mész- vizben tartott tojás igen kellemetlen mészizt kap, úgy, hogy az, aki a friss vagy a jól védett tojáshoz szokott, alig tudja megenni a meszes tojást. A kelle­metlen iz úgy keletkezik, hogy a tojásban levő fo­lyadék és a mészoldat egyes részei a tojáshártyán keresztül kicserélődnak, miáltal a tojásba mész ha­tol be. Ennek elkerülésére ajánlották, hogy a mész- oldathoz annyi konyhasót tegyenek, hogy a mész- és sóoldatok keverékének fajsulya olyan nagy legyen mint a tojásban levő folyadéké. Jó folyadék még a glycerin, még pedig a kereskedésbeli glycerin egyenlő vízzel higitva, továbbá a vizüveg, mely utóbbinak hig oldata szintén behatol a tojás belsejébe, a tojás fehérjét és sárgáját zselatinossá és szaruszerüvé te­szi, anélkül, hogy a tojás élvezhetőségét megmásí­taná. Igen egyszerű eljárás a tojás elhelyezése por- szerü anyagba, minő például a korpa, só, tiszta szá­raz homok, hamu, fürészpor. Káros oldala, hogy sok helyet kíván s hogy a száraz anyagban elhelyezett tojás izének frissesége hosszabb fekvése után csök­ken, mivel a tojás nedvessége gyorsan a száraz védő anyagba hatol be. mi újság? — A háziipar fejlesztése. Darányi földmi- velésügyi miniszter az ugocsavármegyei iparfejlesztőbizott­ságnak 11.500 korona‘államsegitséget utalványozott, részben uj kurzusokra, részben a nép által készitett tárgyak be- beváltására forgó tókeként. A háziipari bizottság dicsére­tes tevékenységet indított a háziipar térfoglalása érdekében. A kosárkötés különösen a tiszamenti községekben, a hol a > füzfavesszőtelepek ingyen is nagy mennyiségben állanak rendelkezésére, szép fejlődésnek indult. A bizottság nyolc tiszamenti községben taníttatja a népet a kosárkötésre. Az ungvármegyei agyagipar pedig állami műhelyek fölállításá­val fejlődött és ma már jelentékeny kereseti ága a népnek. Újabban harisnya- és trikókötó-mühelyek fölállításával is foglalkozik a bizottság. — Állami faiskolák bővítése. Tekintettel az utóbbi években észlelt körülményre, hogy egyes vidé­kek gyűmőlcsfaszükségleteit az eddigi állami faiskolák nem voltak képesek fedezni, Darányi földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a szepsiszentgyörgyi állami faiskola 20 holdra, a kisszebeni szintén 20 holdra, a kisbéri 15 holddal kibővittessék. Tyesen pedig Hunyadvármegyében egy uj 26 holdas faiskola állíttassák föl. — Nagy idők tanúja. Csongrád-Mindszenten meghalt Bús István 48-as honvéd 79 éves korában. A meg­boldogult résztvett Szent-Tamás ostrománál, Budavár be­vételénél, a kátyi csatában s Világosnál tette le a fegyvert. Ezután az osztrákok besorozták és sokáig külföldön szol­gált. Temetése nagy részvét mellett ment végbe, üreg baj- lársai közül többen kikisérlék utolsó útjára. — Megjutalmazott • gazdasági cselédek. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Horváth Ferenc csengeri. Kozák Károly bodpaládi, Kis Sándor istvándi, Berindán Miklós kékésoroszfalui, Horváth Gábor gencsi, Szapoúár Tógyer nántüi gazdasági cselédeket, illetve mun­kásokat, akik egy helyben harminc éven keresztül szolgál­ták hűségesen gazdájukat, egyenként száz korona jutalom­ban részesítette és elismerő oklevéllel tüntette ki. — Havazás, Kaposvárott, a múlt hét egyik éjszakáján óriás havazás volt. A hó súlyától elszakadtak a villamos világításra szolgáló drótok, valamint a telefonve­zeték is. — A oukorkivitel 1906-ban. A múlt évben Magyarország és Ausztria cukorkivitele összesen 8'4 millió métermázsa volt, ami az előző évi kivitelhez képest 34 százalékos emelkedést jelent. A múlt évi többletkivitel fő­leg a finomított cukorra esik, a melynek főkiviteli piaca Hamburg, Anglia és Amerika. Jelentékenyen emelkedett a balkáni piacokra irányuló cukorkivitelünk. A finomított cukor összes kivitelének 83 százaléka osztrák és 17 száza­léka magyar eredetű volt. A termelés arányában Magyar- ország 5t és Ausztria 66 százalékkal vett részt a kivitelben. Ausztria Magyarországba még mindig száll it cukrot, ellen­ben a magyar gyárak kivitele Ausztriába már teljesen megszűnt A cukorkivitel meghaladja a 195 millió koronát. — Amerikai pénz a Felvidéken. A legtöbb kivándorló tudvalevőleg a Felvidék megyéiből kerül ki, a hová milliókra menő amerikai pénzküldemények érkeznek, így tavaly Szepesmegyébe 2,905.350, Árvavármegyébe 1,856.940 korona jött posta utján. A földéhes nép az ameri­kai pénzen földbirtokot vásárol és az eladósodott gazdasá­gokat visszaváltja. — Madarak a mozdonyban. Különös esetet jelentettek be a budapesti nyugati pályaudvar fűtőházi fő­nökségének azok a lokomotivvezetők, akik a budapest — lajosmizsei helyi érdekű vonaton járnak. Észrevették a derék masiniszták, hogy a vicinális vasút lokomotivjai egymásután mondják fel a szolgálatot, a legtöbb éppen út­közben ; mindig segitógépet kell kérni, hogy a forgalmat fönntarthassák. Minden lokomotivvezető gépének elromlá­sát abban a különös és felette érdekes okban találta, hogy a szerkocsi vize zsíros volt. Felbontották hát a szerkocsi­kat s nagy ámulattal látták, hogy száz és száz apró cinege­madár föloszlásnak induló holtteste úszkál a vízben ; ezek tették a gép táplálkozására szükséges vizet zsírossá. Hogyan kerültek a,kis állatok az erősen elzárt kocsikba? A nagy hideg okozta vesztüket, amely egyképpen sújt embert és állatot A zimankós téli napokra a kis cinegék a vizdaruk csövében húzták meg magukat; mikor aztán a lokomotivok megálltak a daru előtt, hogy vizet vegyenek, az erős vizsu- gár mind besöpörte az apró szárnyasokat a szerkocsi viz- tartójába. Az érdekes ésetet Darányi Ignác földművelés­ügyi miniszter tudomására hozták, aki elrendelte, hogy az állami csemetekerlek több ezer csőalaku cinegefészket osszanak szét az országban a nép között. — Agyonütötte a fa. Gáspár József keéri la­kos a szamosszegi erdőn fát vágott. A favágást azonban olyan vigyázatlanul végezte, hogy az aláhulló fa agyonütötte. — A csecsemő veszedelme. Brudi Lajos felsőbányái bányamunkás erősen beszeszelt állapotban összekülönbözött feleségével, s azt dühében — az ősi szo­káshoz híven — egy össze csavart törülközővel ütlegelni kezdte. Egy véletlen ütés azonban az asszony karján tartott kis 4 hónapos csecsemő gyerek fejét érte, ki ennek folytán rövidesen meghalt. Ezért került Brudi Lajos gondatlanság­ból eredő emberölés vádja miatt a bírák elé, kik miután az esküdtek a bűnösnek nem tartván a vádlottat felmentették. — Az iszákosság áldozata. Vágbeszterce és Milohó közt a napokban a vasúti sínek mentén egy szét­szaggatott emberi hullára akadtak. Kiderült, hogy az illető Zametál Antal vasúti segédór, aki ittas állapotban haladt este hazafelé — és a vonat elgázolta.

Next

/
Thumbnails
Contents