Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-03 / 9. szám

72 MAGVAK FÖLDMIVELÓ — Zsidóleány és magyarlegény. A fejér­megyei Sóskuton nem mindennapi esemény lörlént. Weisz Ferenc odavaló zsidó vallásu vendéglős tizenhét esztendős szép leányába, Katicába beleszeretett a falu egyik módos gazdájának, Kuzsely Andrásnak legényfia, ifjabb Kuzsely András A fiatal leány viszonozta a legény szerelmét. A sze­relmesek csak titokban találkozhattak egymással. A leány kijelentette, hogy lehetetlennek tartja azt, hogy akár az ő szülei, akár Kuzsely szülei beleegyezésüket adnák házas­ságukba. A faluban széltében-hosszában beszéllek a zsidó­leány és magyarlegény szerelméről. Természetesen ez tu­domására jutóit a szülőknek is, akik mindent elkövetlek, hogy a fiatalok találkozásait meggátolják. A szülei tilalom azonban nem hogy elidegenítette volna, hanem inkább kö­zelebb hozta őket egymáshoz. A gyötrelmes állapoton a legény akként akart segíteni, hogy megkérte a leány ke­zét, de a szülők kereken elutasították őt. Az elutasító vá­lasz elkeserítette ifjabb Kuzsely Andrást s szomorúan járt­kelt a ház körül. Édesapja igyekezett a lelkére beszélni, de hiába, nem boldogult vele. Kedden hajnalban aztán bor­zalmas módon számolt le az elkeseredett legény az élettel: megölte kedvesét, azután önmagát. Hajnalban minden csen­des volt még Weisz Ferenc házában. A család valamennyi tagja nyugodtan aludt. Ifjabb Kuzsely András, aki tudta, hogy Katica melyik szobában alszik, belopódzott hozzá s az alvó leányt revolverrel szivén lőtte. A legény erre go­lyót röpített a saját szivébe is. Mire a megrémült házbe­liek berohantak a szobába, mát mind a ketten meghaltak. Ifj. Kuzsely András levelet hagyott hátra, melyben elbú­csúzik s bocsánatot kér szüleitől teltéért. Azt Írja, hogy ha az életben nem lehettek egymásé, a halálban egymásé lettek. — Nagy tűz. Nagyváradról írják, hogy Svarc Márton nagybánomi gazdaságában tűz keletkezett, amely a gazdatiszti lakást és a magtárt elpusztította. Húsz wagon búza, tengeri és sok gazdasági gép elveszett. A kár meg­haladja a százezer koronát. — A nagy vígból. “ t ják, hogy ott Lahováry Jakab tábornok, román külügymi­niszter, akin súlyos operációt hajtottak végre, meghalt. Lahováry tábornok hatvanegy évet élt. — Női kocsisok. Párisban a nagy körúton, nagy föltünést keltett az első két női bérkocsis megjelenése. A női kocsisok posztónadrágban és kerek viaszkos vászonnal takart kalapban tették meg első próbautjukat. A szokatlan látványosságra a nagy hidegben is oly óriás közönség se­reglet össze, hogy a kiváncsi párisi tömeget a rendőröknek kellett szétkergetniök. A bérkocsisok körében nagy az izgatottság az első két női kocsis miatt. — A befagyott Fekete-tenger. A Fekete tengeren napok óta borzasztó vihar tombol, az időjárás rendkívül hideg s a meddig Szulinából a szem lát, a tenger minde­nütt be van fagyva. A Steiermark osztrák Lloyd-gőzös, amely Konstantinápolyból Szulinába akart menni, útközben óriási jégtáblák közé került, amelyek közül nem bir kisza­badulni. A magyar-osztrák Duna-bizottság segítségére kül­dött egy hajót, amelyet most ugyanez a katasztrófa fenye­get. A vihar és a jég miatt a hajók most már egyáltalában nem hagyhatják el a kikötőket. — Elevenen fogott sas. Ritka dolog, hogy valaki a két kezével fogjon meg egy élő sast. Ez a csodálatos esett most megtörtént a Nápoly mellett fekvő San-Basilionban, ahol egy birkapásztor kora hajnalban észrevette, hogy a nyája nagyon nyugtalankodik. A reggeli ködben azután meglátott egy hatalmas madarat, amely egy bárányt a tehénistálló nyitott ajtaja felé vonszolt. A pásztor kutyája kíséretében közeledett a madárhoz, amelyről akkor még nem tudta, hogy miféle madár és megragadta az egyik szárnyát. A sas fenyegetően fordult feléje, mire a pásztor ráhajitotta a bundáját. Ugyanakkor a kutya beleharapott a sas lábába. A pásztor kiáltozására emberek jöttek elő és lefülelték az óriási madarat, amely most a leccei ter­mészetrajzi muzeum ékessége. — A világ leggazdagabb embere. Eddig általáno­san Rockefellert tartották a világ leggazdagabb emberének, akinek a vagyonát nem tudják ugyan pontosan, de az évi V • 'S***» ^ V '*-• '«rC v ' * ^- C**/ jövedelmét egy barátja háromszázmillió koronára becsüli. Egy iró most egy még gazdagabb embert fedezett föl Fre­derick Veyerhaeuser személyében, akinek a vagyona állí­tólag meghaladja a kétezermillió dollárt, vagyis tízezer- millió koronát. A világnak tehát ő a leggazdagabb embere: Vayerhaeuser Németországban született 1834-ben. Még egé­szen fiatal volt, amikor az Egyesült-Államokba kivándorolt. Előbb egy vasútépítésnél, majd egy fürészvállalatnál talált alkalmazást s nemsokára sikerült a vállalatot olcsón meg­vásárolnia. Ezentúl roppant erdőterületeket vásárolt meg és a faanyag feldolgozásával óriási vagyonra tett szert. Mindig nagyon egyszerűen, sőt fukar módon élt és ha igy folytatja s még van néhány éve hátra az életből, kiszámít­hatatlan, hogy mekkora vagyont halmoz össze. NEVESStBíK!!! A kisbiro tudománya. Szilágymegye egyik községében a kisbiró egyúttal kézbesítő is, hívják Sári Gáspárnak. A hatóságoktól érke­zendő kézbesítéseket az írástudatlan egyéneknek ekképen adja át kézvonás mellett: Kézbesítő, néviró, Sári Gáspár kisbiró. * Jól megfelelt. Tanítót keresett két fia melté a haszonbérlő. — Mennyi fizetést kér egy évre? kérdi a jelentkező fiatal embertől. — Négyszáz forintot. — Micsoda? ma már annyit nem fordíthatok fiaim nevelésére. Hiszen ennyi pénzért egy pár szép ökröt kap az ember. — Ha sokalja, akkor amúgy is meglesz a pár ökör ingyen — vágta vissza a tanító. * — Vallatás. — Biró : Hogy hívják ? —■ Vádlott: Engem? — Biró : Természetesen ? — Vádlgtt: Krach Tóbiás. — Biró : Hány éves ? — Vádlott. Én? — Biró: No,_de persze! — Vádlott: Ötvenhat éves. — Biró : Hol, született ? — Vádlott: Én ? — Biró (felháborodástól magánkívül): Nem ! Én ! — Vádlott (hidegvérrel): Hogy tudhatom én azt, hogy a nagyságos ur hol született ? ! * Björnson ur a rendőrségen. Szabadkán a rendőrségnél megjelent egy rőt sza- kállu, pápaszemes, komor arcú ur. Levette cilinderét és igy szólt a kapitányhoz : — Björnson professzor vagyok, — kezdé elbeszélését és nagyon nemes cél hozott ide. Ugyanis egy nyilvános felolvasást akarok tartani. — Tudományosat? kérdé a kapitány és derült arccal rendkívül szolgálatkészén mutatott helyet a pamlagon Björnson professzornak. — Igen. Ad ön rá engedélyt? — Hogyne ? sietett nyájas mosollyal megnyugtatni az idegent. — Ezer örömmel, végtelen örömmel... Miről tet­szik felolvasni ? — íme programmom, — és kezdte felsorolni a pro­fesszor: 1. Az alkohol veszedelme. 2. A bor rettentő káros hatása. 3. A bor mint gyilkos. 4. A bor egyszerűen öl. 5. A sör áldozata. 6. A pá . . . — Elég! — szakitá félbe sötét rideg tekintettel a kapitány, — ezt Bácskában nem engedhetem meg. És parancsoló mozdulattal intett rendőrnek: — János, vigye ki ezt az urat! A következő pillanatban Björnson ur künn s egy ne­gyedóra múlva benn egy kupéban volt, utazott Zombor felé. Ott valószínűleg az állomáson fölfegyverezett rend­őrök állták útját. ___ S' ^ ^ MO KYAI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁBO:

Next

/
Thumbnails
Contents