Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-03 / 9. szám
± 70 MAGYAR KIS GAZDA. A gazda márciushavi tennivalója. A gazdaságban. Ha a föld kellőleg megszikkadt, a tavaszi gabona vetését azonnal meg kell kezdeni. Ha ősszel földjeinket megszántottuk, akkor erősen megfogasolva, azokat szántás nélkül is bátran bevethetjük. Az őszi vetéseket az agyagos talajon megfo- gasoljuk, homokos talajokon pedig meghengerezzük. A dohánypalánták melegágyait el kell készíteni és ha a melegágy átmelegedett, a dohánymagot el kell vetni, hogy korai palántát neveljünk. A réten a hiányos részeket uj megvetéssel kipótoljuk és a rétet, valamint a lucernást és a herést jól megfogasoljuk. A kertben. Melegebb idő bekövetkeztekor mindenféle zöldségmag elvethető. A gyümölcsösben. A nyesést el kell végezni, az ojtásokat végre lehet hajtani, a hernyófészkek szedését be kell fejezni. A szőlőben. A vesszőket el kell ültetni s mihelyt a föld fagya fölengedett, a szőlőt ki kell nyitni; metszeni azonban igen korán nem szabad, mert hamar kihajt és a korai fagyok miatt tönkre mehet. Ebben a hóban a nyitás után az első kapálást meg kell adni a szőlőnek. A döntést trágyázással együtt be kell fejezni. A fásolást is folytatjuk. A pincében. A borok szorgalmas töltögetése és a tisztogatás egyedüli tennivalók. Az állatok körül. Az. igás jószágot jól kell tartani. hogy a tavaszi sok és erős munka nagyon el ne csígázza. A gulyabeli marhát már a legelőre lehet hajtani. A tyúkokat ültetni kell. A méhesben. Ebben a hóban a méhek a korai virágokból már mézelnek. Jó egy kis búzalisztet adni a méhe nek mert ez a tiasitás táplálására himpor helyett használják. A kaptárakat ki kell nyitni, hogy a méhek tisztulás végett kiröpülhessenek; ha a kaptárukban kifogyott a méz, a méheket mesterségesen kell etetni, hogy a szedés idejéig el ne pusztuljanak. A csirás burgonya etetése. Tavasz felé a burgonya erősen kicsirázik (kivált melegebb pincékben), de azért igen sokan minden aggodalom nélkül etetik azt állataikkal s az ennek következtéből származó betegségeket mindennek tulajdonítják, csak éppen a csiráknak nem. Pedig azok sokszor, igen veszedelmes betegségeket idéznek elő, melyeknek ismertető jelei a következők: az állat hirtelen elveszti étvágyát, lecsüggesztett fejjel áll a jászol előtt, lábait mereven szétfeszítve. Az érverése gyors és szemei mintha megvolnának kövülve. Ha kivezetjük az udvarra, jobbra-balra támolyog, meg-meg rogyik, majd össze is esik. Amint ezen tüneteket észrevesz- szük rögtön hagyjunk fel a burgonya etetéssel és adjunk a jószágnak egyéb jó takarmányt, melytől az egy hét alatt helyre áll. Hogy ezt a betegséget elkerüljük (ha csirás a burgonyánk;, etetés előtt tisztítsuk le azt és igy a burgonya veszelem nélkül etethető, mert a betegséget okozó mérges anyag csakis a csirában van. A csikók patáinak gondozása sokkal fontosabb, mint általában hiszik, mert igen sok ló azért veszíti el értékének nagy részét, mivelhogy csikó korában elhanyagolták a patáját. Szükséges tehát. FÖLDMIYE! Ő I hogy a csikók patáit miliden negyedévben egy hozzá értő kovács megtekintse és megfaragja. Fősulyt arra kell fektetni, hogy a paták a szükséges nedvességet megkapják és hogy azok fényezőiét meg ne sértsük. A hátsó paták azért jobbak mint az elsők, mert az ürülék nedvességével érintkeznek, holott az elsők mindig száraz helyen állanak, "túlságos sok nedvesség porhanyóvá teszi a palákat, azért olyan lovaknál, melyek vízben sokat dolgoznak, a patákat ki- vül-belül jól be kell zsírozni. Nedvesség és piszok i előidézi a nyír rothadását, melyet ha elhanyagolunk, | könnyen nyirákká fejlődhetik, miáltal a ló huzamosabb időre munkaképtelen lesz. Miután a vasalás a lovakra általában nem előnyös, a gazda csak azon lovait vasaltassa, melyeknek kövezett utón vagy kemény talajon kell munkát végezni. A vasalásnál ügyelni kell arra, hogy a kelleténél több szöget ne használjunk. A rendes vasalás öt és a nagyobb pa- táju (fuvaros) lovaknál hat szöggel történik. A paták faragásánál ügyelni kell arra. hogy a nvirt meg ne sértsük. Ezenkívül szem előtt kell tartanunk azt is, hogy az összeköttetést a szaruzsir és sarokvánkos . között keresztül ne vágjuk, mert akkor a nyír összezsugorodik és igy nem képes hivatásának megfelelni (t. i. a pata kibővítéséhez és ruganyosságához hozzájárulni), miáltal szükpata keletkezik, ami pedig a ló használhatóságának, munkaképességének nagy ártalmára van. Emlékeztető. Vásárok. 3.- án : Alsóvenice, Békéscsaba* Liptószentmiklós, Nagykomlós (Torontálmegye) Nagykörös, Óbéba, Szeghalom, Zalatna. 4.-én: Alamorja, Békéscsaba, Bonyhád, Borostyánkő (Vasm.) Dluha, Fadd, Hetes (Somogy- megye), Hosszupereszteg, Kaál (Hevesm.) Kiscell, Kismarton- váralja, Liptószentmiklós, Mezőcsát, Nagybajom (Biharm.), Nagyecsed, Nagykőrös, Osgyán, Ószöny, Sopron. Szeghalom, Szepetk, Tinnye, Ungvár 5.-én: Alamor, Beckó, Bonyhád, Csurog, Fehértemplom, Ruszkiu, Sopron, Szirák, Ungvár, Zalabér. 6.-án : Csurog, Fehértemplom, Ikevár, Lubina, Margita, Nagysomkut, Sárospatak, Sopron, Szirák. 7.-én: Dömsöd (Pestm.), Fehértemplom, Margita, Nagysomkut, Németi. 8.-án : Felsószivágy. Rabold, Margita, Németi, Petris, Szína. 9.-én: Darány, Felsószivágy, Harasztkerek, Kismarja, Kotor, Sándorház. 10.-én: Baán (Baranyam.) Báthé (Somogyin.) Csatád (Torontóim.), Cseszte, Dolbosec, Daruvár, Drávavásárhely (Zaiam.), Elek, Füzesabony, Galántha, Gyoma, Harasztkerek. HÁZI-ASSZONY. Avasodás ellen legjobban megóvhatjuk a zsírt, ha olvasztáskor körülbelül minden 50 liter zsírra egy liter forratlan édes tejet önlünk. Olvasztáskor a pörcöt nem kell megbarnitani és a hosz- szab ideig való eltartásra szánt zsírt a kissé kihűlni hagyott s leülepedett zsírnak a felületéről kell lementeni. Az ily módon kezelt zsir évekig eltartható. Ablaküveg; tisztítása. Az ablaküveg tábláit ragyogó tisztaságúvá lehetjük, ha előbb spirituszba áztatott szivaccsal (vagy ronggyal), majd pedig puha bőrdarabbal megdörzsöljük. Ezen egyszerű mód segélyével mindenféle folt és homályos pont eltűnik az üvegről; karcolások sem fognak rajta mutatkozni. Egyszerű tejpróba. Bizony bizony mai nap- ság százszor és százszor van alkalmunk tapasztalni ama régi közmondás helyességét, hogy: »Nem mind arany ami fénylik.* Ki tudná felsorolni, hány keres-
