Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-03 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 67 támad, akkor ólemecetes faolajat vegyünk a patikában és az ebben áztatott ruhával borogassuk a sebet. A fagyolt lábak és fagyott testrészek kellemetlen viszketegségét, a petróleumba mártott tollal való kenegetés megszünteti. A fejbőr korpája ellen jó szer a következő: Egy citromot apróbb darabokra vágunk és azt egy és fél liter vízben megfőzzük. E főzettel aztán a fejünket olykor-olykor ha megmossuk fejkorpánk is elmúlik. Az állam és az asszonyok egészsége. Ami a régi görögöknél Spártában megszokott dolog volt, az asszonyok egészségére is mindenféle eszközökkel ügyelni, azt most a szabad Svájc akarja újra meghonosítani. Azt akarja a törvényhozás egyik tagja, hogy az állam a leányok testi nevelésével épp úgy foglalkozzék, mint a fiukéval, hiszen életerős és edzett nemzedék létrehozásában az asszonynak épp oly fontos szerep jut, mint a férfiúnak. Nem lehet szó az általános hadkötelezettségről, bár vannak, akik ezt tartanák egyedül helyesnek, hanem szakszerű és rendszeresen folytatott tornászat, úszás és minden sportnak hosszas gyakorlásával akarnak célt érni. Mindenesetre nem szabad ezt a túlzásba vinni és noha a görög asszony testi szépsége messze fölülmúlta az európai nő szépségét, mégis a viszonyok nagyon megváltoztak és ma már sok más dolgot követel a megváltozott élet a nőtől, úgy, hogy nem élhet csakis testi jóvoltának. A régi görög asszony nem dolgozott és nem volt kenyérkereső segítő társa férjének. De valami okos és célszerű intézkedéssel a nő testi fejlődésére nagyobb gondot kellene minden államnak saját érdekében fordítani. Már kezdünk lassan visszatérni Spárta erkölcseihez. A nyomorékok közötti házasságot meg kell akadályozni és törvénynek kell gondoskodni arról, hogy csak ép emberek köthessenek házasságot. Nietzsche még tovább megy és azt követeli, hogy a keserű és mérges embereknek se legyen szabad családot alapítani, hogy ezek is pusztuljanak el a föld színéről és olyan derűs életnézésü és jókedvű emberek legyenek újra a földön, mint a régi Görögországban. Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletekben a „Magyar Földmivelő“-t! Az időváltozás előhírnökei. Jól megkülönböztetendő az időjóslásnak két neme : t. i. a csízió, s a jelen tüneményekből vont következtetés holnapra, vagy a legközelebb beál- landó időváltozásra. Az előbbit a naptárak használják s nincs semmi észszerű alapja: mig az utóbbi a légkör páratartalmával, a légrétegek mozgásával és hőmérsékletével, feszítőerejével és nedvességével a legszorosabb ösz- szeköttetésben lévén; — mig egy részről nem szűkölködik a kellő természettani alap nélkül, másrészt igen kellemes szórakozást nyújthat a természet barátjának falusi magányában, sokszor pedig hasznára is válhatik gazdasági teendőiben. Ezen jeleket szándékozom tisztelt olvasóimmal röviden megismertetni, felölelve körébe a természet és magánélet legkiválóbb s legszembeötlőbb tüneményeit. Ha a fölkelő és lenyugvó nap sugarai vörösek és nem sárgák, vagy a derült és tiszta ég dacára megrövidülteknek látszanak s nem tündöklenek nyílt pompájukban: esőt, esetleg szelet is várhatunk. — A fölkelő nap előretörő sugarai esős szelet jelentenek. — Igen zord és szeles idők előhírnöke a sza- kálas nap is, vagyis midőn a felhő által elfödött nap helylyelközel sugarakat lövel ki a fellegek mögül. Ha a fölkelő nap fénykörrel van övezve, s eme fénykör egyoldaliból kezd elenyészni, azon tájról várhatunk szelet: mig ha az egész egyszerre oszlik el, tiszta és szépidőnk lesz. — A fehér körrel övezett nyugvó nap éjjelre enyhe, mig a fekete vagy sötétbarnával szegélyzett, zord szelet hoz a következő napra. A napfelkeltekor vörösre festett fellegek szelet, mig az estiek szép tiszta időt hoznak a következő napra. — Zord időt várhatunk azon napokon is, midőn a felkelő nappal szembe tornyosulnak a felhők és vagy északnak vagy délnek húzódnak; mig ha nyugat felé húzódnak, szép időnk lesz. — Ha a fellegek mintegy ránehezednek a napra, avagy sűrűén körülövezik: zofd napokat várhatunk. * * * Sokszor igen jó időjósunk lehet 1) a hold is: Az ujhold gyakran megváltoztatja az időjárást, sőt ha négy első napján nem látható, az egész hónapra rossz időt jósol. Mig az első negyed az időjárást megfordítja, addig a holdtöltének semmi különös befolyása nincs. Ha a születő hold alsó szarva tisztátalan, holdtölte előtt lesz zord időnk; ha közepe homályos, holdtölte körül; s ha végül a felső szarva barnás, holdtölte után lesz zord időnk. A negyedik negyed kezdetén, az égen tiszta hibátlan fényben átvonuló hold szép időket hoz. Az egyenesen álló hold, különösen ha még sarkai is tompultaknak s rövideknek látszanak esőt hoz, mig ha csak az egyik szarva tompult, azon irányból szelet. 2) Körök a hold körül mindig szelet jelentenek még pedig azon részről, a mely részen esetleg jobban fénylenek vagy megszakadnak. Kegyetlen rossz idők hírnöke, a hold körül látszó két vagy több udvar is, különösen ha eme körök szakadozottak voltak. Holdtölte körüli idők a legszebbek, de ugyanezek a leghidegebbek a télen. Ha a hold nyugvásakor nagyobbnak látszik, de mind e meilett szép és tiszta, több napi szép időt hoz. 3) Ha a csillagok rezegnek a rezgésök összevissza látszik kuszáivá, rögtöni szélre, esetleg erős viharra és záporra lehetünk elkészülve. Midőn a kisebb csillagok nem láthatók, nem pedig az egész ég boltozatján: zord időket várhatunk néhány nap múlva. Mig ha e kis csillagok az égnek csupán egy részén homályosulnak el: hamar bekövetkezendő szelekre lehetünk elkészülve.
