Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-02-24 / 8. szám
62 MAGYAR FÖLDM1VELŐ kön ojtani. A cseresnye, kajszin, szilva, körle, alma- íeléket amúgy is hamar lehet ojtani, a jobb eredmény okából várjuk be a kellő időt. A megpárositott ojt- ványokat a műtét helyén ojtó viasszal kenjük be. Ojtóviasznak nagyon jó szernek bizonyult 20 deka viasz, 10 deka fehér szurok, 10 deka vastag terpentin, félfaggyu gyertyának összeolvasztásából keletkezett viasz. Hidegebb időben ezt a ragasztószert denaturált szesszel lehet higitani. A gyümölcsfa korán fakadásának megakadályozása. A korán fakadó gyümöicsfa rendesen többet szenved a tavaszi fagytól, mint a későn fakadó. Ezt tapasztaljuk különösen az igen korán fakadó kajszin-barack fánál, melynek termése bizony gyakran áldozatául esik a tavaszi fagynak. A gyümölcsfa akkor fakad, ha a talaj kezd fölmelegedni. Ezt tudván, a fakadást késleltethetjük, ha valami uton-módon késleltetjük a fa körül levő talaj fölmelegedését. Ezt pedig elérjük azáltal, ha télen a fa törzse körül a földet 25—30 cm. mélységben kiássuk, az igy keletkezeti gödröt jó keményen megrakjuk hóval és a hót jó vastagon beföldeljük. A beföldelt hó csak későn olvad el és addig hidegen tartván a talajt, a fa kifakadását késlelteti. A tehenész tízparancsolata egy francia állatfolyóirat szerint a következő: 1. fejjünk gyorsan, 2. fejjünk ki teljesen, 3. fejjünk mindig ugyanazokban az órákban, 4. fejjünk keresztben, 5. fejjünk szelíden, 6. használjuk mind az öt ujjúnkat, nem pedig a hüvelyk és mutató ujjat, 7. fejjünk háromszor napjában, frisborjas teheneket pedig négyszer, 8. a fejést ne szakítsuk félbe, 9. kezeinket és a tő- gyet tartsuk tisztán, 10. fejés alatt a tehén körül teljes csendet és nyugalmat tartsunk fenn. Koosikenőcs készítés. A fekete kocsikenőcs készítéséhez egy üstben gyenge tűz fölött felolvasztunk 5 font disznózsírt és ehhez 1 font nagyon finomra törött rajzónt keverünk. E kenőcs igen jó. Citromsárgakenőcshöz vörös átlátszó amerikai gyantát, föleresztett faggyút, natronlugot és lenolajat veszünk, mindegyik anyagból 5 fontot, s oly sárgakenőcsöt nyerünk, mely legkevésbbé sem karcol. Hogyan kezeljük a trágyalét ? A trágya és a trágyalé kezeléséről való nézetek természetesen igen különbözők. Azelőtt azt tartották, hogy legjobb, ha a trágyalé benne marad az istálló-ganajban ; felesleges azt attól elválasztani, inkább gondoskodjunk arról, hogy a darabos trágya azt egészen fölszivja. Újabb tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez az eljárás nem eppen a leghelyesebb. A trágyát tartsuk a pöcegödörben nedvesen,; de viszont nem szükséges, hogy meleg időben a nedvesítésre a trágyáiét használjuk. Vizet is használhatunk e célra, ez is megteszi a szolgálatot. Kétségtelen ugyan, hogy a trágya szükséges erjedése jobban történhetik meg ha közreműködik a trágyalé, de nincs bebizonyítva, hogy a trágya igy jobb volna, mint hogyha a trágyáiét egy külön gödörben tartjuk a mely istállóval egyenes összeköttetésben áll. Ott, a hol a trágyalét közvetlenül gyűjtik, tehát nem vezetik a pöcegödörbe, ott a trágyalégödör ne az istállóban, hanem az istálló előtt legyen. A gödör legyen mindig jól letakarva, ilyképpen elsőrangú trágyalé képződik. Hogy a trágyalét kényelmesen gyűjthessük, szükséges, hogy az istállónak olyan padlója legyen, a mely a lét semmi esetre sem bocsása keresztül. Sok gazda előnyben részesíti e célból a betont; de ha ez nem elsőrendű, nem ér semmit. Legjobb a keményre égetett tégla. Ha a tégla közé jó cement vakolat kerül: célunkat kitünően érjük el. A padlónak olyannak kell lennie, hogy a trágyalé gyorsan és biztosan gyűlhessen a csatornába s azon át a gödörbe folyhasson. — A padló felüleiének azonban nem szabad teljesen simának lenni, mert akkor úgy az ember, mint az állat könnyen elcsúszhat. — Igaz, hogy az ilyen kőpadló kissé hűvös; de jó alommal elejét vehetjük. Emlékeztető. Vásárok. 24-én: Bellatnic, Beszterce á., Borsa Pozsonyin., Cseszte, Csikkarcfalva á., Csokonya, Csongrád, Fegyvernek, Görcsöny Baranyam., Iharosberény, Izsák, Jászokszállás, Kiskőrös, Kiskuntacháza, Kislapolcsány, Nyárádszereda, Ny.-bajna, Radosic, Rajec, Szakcs, Szeged, Szerdahely Szebenm., Szék, Székelykeresztur, Szolnok, Sző- regh, Tarnóc, Temerin, Tisannána, Tűrje, Zalavár, Zemplén, Zólyom. 25-én: Avasujváros, Beszterce á.. Csákány Vasm., Csenelak Vasm., Csikbarcíálva, Fegyvernek, Gyergyóalfalu, Halászi, Izsák, Jászárok szállás, Kiskőrös, Kiskunlacháza, Léka, Merinye, N.-bobróc, Nagyszálló ni., Pecsenyéd, Radosna, Szobotiszt, Szolnok, Tamási, Turócszentmárton, Tüskevár, Vásárosnamény, Zboro. 26-án: Beél Biharra., Beszterce á., Deés. Dicsőszenfmárton á., Késmárk, Németpróna, Vásárut. 27-én : Bártfa, Beél Biharra., Daróc á., Deés, Dicsószentmár- ton á., Élesd, ürsekujvár, Késmárk, N.-salló, Pöstyén, Ka- dosna. 28-án: Bavaniste Temesm , Bodrogkeresztur, Daróc á., Élesd, Medgyes, Oriszentpéter, Pöstyén, Szentgyörgy Pozsonymegye. Hi az a statisztikai kimutatás ? Ez nagyon sokféle : valaminek a mennyisége, milyensége stb. van benne számokkal kimutatva. Pl. statisztikai kimutatást készit az állami anyakönyvvezető a községben születtek, házasságra lépők, elhaltak számáról, vagyis hogy hány gyermek született, hány ember lépett házasságra és hány ember halt. Statisztikai kimutatást készít pl. a tanító az iskolás gyermekekről, hogy hány fiú, hány lány jár az iskolába. Statisztikai kimutatást készítenek pl. a legelőre bocsátandó állatokról, hogy hány szarvasmarha, borjú, ló, seités stb. megy ki oda. Statisztikai kimutatást készítenek pl. a község lakosairól: hogy hányán laknak összesen a községben, hány azok közül a férfi és hány a nő, hány tartozik az egyik, hány a másik vallásfelekezethez, hány ember foglalkozik földmÍveléssel, hány iparral stb. Egy szóval valaminek a számszerinti kimutatását nevezzük statisztikai kimutatásnak. HÁZI-ASSZONY. A tyúkok táplálása. Ha erőteljes szép és egészséges tyúkokat akarunk felnevelni, gondot kell fordítanunk a táplálásra. Ha a csirkék egyszer jól tápláltatnak, máskor meg az éhségtől majd elhullanak : sem jó tojók, sem finom kappanok nem lesznek. Sok helyen még most is szokás a fiatal csibének a tojásból való kikelése után 8—10 órával bors-szemet adni. Ez nem helyes. A bors éppen nem emészthető. Fiatal csibék számára az első napokon mi sem jobb mint kenyérmorzsák, darabolt tojás, finoman elosztott fűvel keverve. Ha idősebbek lesznek, lehet már korpát vagy búzát és erre puha takarmányt adni. Ez utóbbira legjobban meleg vízben áztatott árpaliszt szolgál, melyet hideg időben, célszerű melegítve nyújtani. Az első hónapokban e táplálást 2—3 óránkint kell ismételni. Később
