Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-24 / 8. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

63

reggelinkint puha takarmányt, délben különféle konyhai hulladékokat lehet adni, délután szemes takarmány elegendő. Minnél korább adunk reggel takarmányt, annál jobb. Tiszta vizet kell tartani, még pedig mindig hozzá férhető helyen. Ha tejet adunk a csibéknek, vigyáznunk kell, hogy az ne legyen — savanyu. Tojóstyukoknak gabonát csak egyszer-kétszer szabad adni, mert különben nagyon elhíznak. A tyúkoknak zöld takarmány, saláta vagy káposzta-levél mindig kedvező, de ha gyepes helyen lehetnek, úgy ez magában elegendő. Vigyázzunk, hogy a tyúkól is mindig tiszta legyen.

Here a tyúkólban. Mindegyre több oldalról ajánlják a finomra szecskázott herét korpával vagy darával keverve s megsósva téli tyuktakarmányul. Ezt le kell forrázni forró vízzel és reggelig állani hagyni. Az efféle abálás kellemes étvágygerjesztő szagot fejt ki és ízlik is a tyúkoknak.

Régi tejfölből jó vajat készíteni. Kisebb

gazdaságban gyakran megesik, hogy csak néhány hét alatt gyüt össze annyi tejföl, a mennyi a köpüléshez szükséges, minek következtében a vaj kellemetlen kesernyés izü szokott lenni. Ennek teljes elejét lehet venni az által, hogy a tejfölbe időről-időre egy kevés sót teszünk. Ez által a vaj nemcsak kellemes izüvé, de tömörebbé is válik. A tejföl megsózása a köpülést is könnyebbé teszi

Tej poralakban. Egy francia orvos kitalálta annak a módját, hogy miként lehet a tejet poralakban előállítani. Az ilyen poralaku tej évekig eláll, akármilyen messzire lehet szállítani anélkül, hogy megromolnék. Ha ételnek akarják használni, bizonyos adagot forró vizbe tesznek belőle és kész a friss tej. Az eljérást a feltaláló titokban tartja és olyan helyeken, melyek távol vannak a piacoktól s ezért ott a tej olcsó, gyárakat akar felállítani találmányának értékesítésére.

Ismertessétek meg jó embereitekkel a „Magyar Földmivelő“-t!

MI ÚJSÁG?

— Székely gazdakörök. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium székelyföldi kirendeltsége Darányi földmivelésügyi miniszter intencióihoz híven tovább folytatja a székely falusi gazdakörök szervezését. Újabban Jobbágytelke, Erdöszentgyörgy, Szentháromság, Csikfalva, Nyá- rádgálfalva, Sedd, Nagyernye, Marostorda vármegyei községekben és Marosvásárhelyen, továbbá Dombó, Héderfája, Szászcsávás, Pócsfalva, Küküllőszéplak és Vámosgálfalva Kisküküllő vármegyei községekben alakítottak gazdaköröket. Legtöbb helyen a község papja vagy tanítója áll a gaz- j dakör élén, sőt igen sok helyen a legtekintélyesebb birtokos vállalja el az elnöki tisztet, a falujabeli földmives néppel és a székely akcióval karöltve igyekezvén a társadalmi és gazdasági viszonyait jobbra fordítani.

— Gazdakör Ujfehértón. Szunyoghy Bertalan elnöklete alatt Ujfehértón is megalakult a »Gazdakör.«

A kör célja, védekezni a munkások tálkapásai ellen, viszont, egyöntetűen, a méltányosság szem előtt tartásával esetról- esetre megállapítani a munkabéreket A kör feladata lesz az idei aratási szerződések elkészítése is, amelyet minden gazda kötelezőnek fogad el magára nézve. A környékbeli kis és nagy gazdák majdnem kivétel nélkül tagjai a körnek, melynek alapszabályait rövidesen felterjesztik a belügyminiszterhez jóváhagyás végett.

— Gazdák szervezkedése. Vállaj, Mérk. Csa- nálos és Börvely; Mezőterem, Kaplony, Kálmánd és Fény; Szentmiklós, Kismajtény, Genes és Esztró ; Érendréd, Den- geleg, Mezópetri, Iriny, Portelek, Vezend körzet községek

földbirtokosai legutóbb tartott gyűlésen megállapították a cseléd- és munkásbéreket.

— Hány negyvennyolcas honvéd él még?

A »Hadsereg« cimü lap hivatalos kimutatást közöl arról, hogy a múlt év végén hány negyvennyolcas honvéd volt még életben. Élt e kimutatás szerint: egy tábornok Görgey Arthur, 17 törzstiszt, 675 főtiszt, 8715 altiszt és közhonvéd. Az özvegyekkel együtt ma 10,802-en élveznek nyugdijat az egyre kevesbedő öreg hadfiak közül.

— A befagyott Duna. A szigorú hideg következtében a Duna Zimonynál befagyott és oly vastag jégréteg képződött rajta, hogy gyalogosok keresztüljárhatnak. Számosán a jégen át mennek Belgrádba.

— Debrecenben nem mérnek pálinkát

szombaton estétől vasárnap reggelig. Ilyen határozatot hozott a múlt hélen Debrecen város közgyűlése, nem csekély bosszúságára a szomjas közönségnek, mely botokkal föl- fegyverkezve a városház elé vonult és olcsó húst, fát és pálinkát követelt. Később a tömeg eloszlott.

— A pálinka ellen. Töltszék község lakosai közt nagyon elterjedt a folytonos korcsmázás és pálinka- ivás, annyira, hogy a lakosság jórésze már anyagilag és erkölcsileg is a tönk szélén állt. Erre a község öreg plébánosa a szószékről mondott beszédben kérte őket, mondjanak le a pálinkaivásról. A plébános szavaira a templomban tett fogadalmat az egész község, hogy ezentúl sohasem iszik szeszes italt.

— Megölte a pálinka. Gnánt János gazdálkodó fényi lakost a minap Nagykárolyban a ládáján ülve, meghalva találták. Az orvosrendőri szemle megállapította, hogy a hullán külerőszak nyomai nincsenek, valószínű, hegy Gnántot a nagy mérvű szeszfogyasztás következtében előállott szivszélhüdés ölte meg.

— Ossz eégett gyermek. Takács Károly mándi lakos 5 éves Etelka nevű leányát felügyelet nélkül a konyhában hagyta. A kis leány a kemence körül forgolódván, egy égó szikra abból kipattant és a ruháját meg- gyujtotta. Mire észrevették, a kis leány teljesen összeégett. A gondatlan szülök ellen a vizsgálat megindult.

— Meghalt vizsgálat közben. Mátészalkán

e hó 14.-én dr. Vida József városi orvoshoz egy asszony azzal a kéréssel állított be, hogy vizsgálja őt meg, mert rosszul érzi magát. Vida dr. ép a pulzusát kereste az ismeretlen beteg asszonynak, mire az élettelenül rogyott össze. A hirtelen halál valóságos zavart okozott az orvos várótermében időző betegek között, kik azonnal értesítették a hatóságot a szomorú eseményről. A halott személyazonosságát eddig nem sikerült kitudni.

— Agyonütötte a malomkő. Mari Pál, ma- gyarbánhegyesi lakos a minap őrletni vitt a malomba. Amint búzáját felöntötték a garatra, odaállt nézni a garatot. Egyszerre a garatmalomkő ismeretlen okból darabokra tört és a gyors forgás következtében nagy erővel hajította ki az egyes kődarabokat. Egy ilyen kődarab fején találta Mari Pált, aki nyomban meghalt.

— Varjú helyett magát lőtte meg. A múlt

héten a munkácsi Novák-féle tanyán Dajka János zempléni illetőségű kocsis a tanyagazda puskáját magához véve, elment a gyümölcsösbe varjut lőni. Amint a madár után leselkedett s a puskát maga után húzta, az elsült s a serét- töltés combjába hatolt. Súlyos sebével a kórházba szállították.

— Telepesfalu — mint tolvajbanda. A

Kecskemét mellett lévő Hetényegyháza telepesfalu lakosait ismeretlen egyén feljelentette a kecskeméti rendőrségen, hogy a közeli Nyiri-erdóből a város tulajdonát képező rengeteg mennyiségű kivágott fát ellopkodták. A kecskeméti rendőrség azonnal nyomozást indított és meglepő fölfedezésre jutott: harmincöt házat talált (nem sokkal több az egész falu), ahol a kerítések, ólak mind a Nyiri-erdő fáiból épültek. Udvarukban halommal volt a lopott szőlőkaró, amit éjjelenkint lopkodtak az erdőből. A kár sok ezer koronára rúg és meg sem becsülhető, mert ez a tolvaj kodás évek óta tart és a talált anyagon kívül is megbecsülhetet-