Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-02-24 / 8. szám
60 MAGYAR FÖLDMIVELÓ Vagy talán józan, egyszerű értelemmel is felfoghatjuk az ő miben létét? Megkíséreljük a nép nyelvén, a nép gondolkozásához mérve ezt a kérdést megbeszélni. És pedig saját tapasztalatunkból kiindulva. Azt tudjuk, hogy akár fát vágunk, tehát izom munkát végzünk, akár a szellemmel, lélekkel dolgozunk : elfáraszt. De mikép következik be a fáradság? Akkép, hogy a munkával erőt használunk fel. Az idegeket próbára tesszük az izommal egyetemben kifárasztjuk. Azért a fáradt embernek okvetlenül pihenésre van szüksége. Ezen pihenéssel az elhasznált erőt pótoljuk. A pihenésnek legjobb szere az alvás. Csudás dolgokat művel ám az alvás. Az egészséges ember alvása mind a testet, mind a lelket üdíti, felfrissíti, uj munkaerővel, kedvvel látja el. Mig az álmatlanság öl, pusztít, őröl, soványit, a munkátlanságba, életunlságba, sőt az őrületbe, a halálba vihet. Ezt bizonyítani nem kell. Hiszen mindennap ellőttünk vannak a szomorúbbnál szomorúbb bizonyítékok. * * * De hát éppen azt akarjuk megtudni, hogy miben áll tehát mégis az alvás. Mert azzal ugy-e bár nem elégszünk meg, hogy erőt kell pótolni, meg pihenni »muszáj.« Ennyit eddig is tudtunk. Egész nap dolgoztunk. Eljön az est. .. ásito- zunk és meglep az álmosság. Szemünk nem lát úgy, mint előbb. Gondolkodni se bírunk oty élénken. Fejünk lecsügg. Kezünket nem érezzük alkalmasnak a munkára. Hallani se hallunk oly élénken, mint máskor, mikor jól ébren vagyunk. Egyszóval általános bágyadság lep meg, mintha valami olyan nyomást éreznőnk, hogy dugna lefele — az ágyba. Ilyenkor már tudatunk elhomályosul. Az az már nem vagyunk úgyszólván tisztában azzal, hogy hol vagyunk, kik vagyunk, mi történik közöttünk. Lelki működésünk szünetelni kezd ... kinyutózko- dunk és alszunk. Ilyenkor még kisebb zajra is felébredhetünk. De nemsokára mély álomba merülünk. Némelyek oly mély álomba, hogy akár ágyút süthetnek füle mellett. Akár megvolnának halva. Pedig nem vagyunk meghalva. Ekkor izmaink, idegeink pihennek. De azért élünk. Az anyagcsere, az emésztés nem szünetel. A szivünk is dobog. A tüdőnk is működik. Lélegzetet is veszünk. Még lelki életünk sem szünetel. Csak elhomályosul. A gondolkozás nem a rendes, egyenesutu. Csapong összevissza. De még mily csudálatos szeszélyességgel. Tehát mondom, gondolkozásunk tovább folyik. De nincs ami ellenőrizze, szabályozza. Hiányzik a — kocsisa. így jön létre az álomkép. Hogy álmodunk. Az álomlátás, álomképek okát részben abban kell keresnünk, hogy mivel foglalkoztunk az alvás előtt. Mik hatottak érzékszerveinkre, lelkünkre, gondolkodásunkra. De nem mindig. Sokszor álmodunk olyanokról, mikre talán évekkel ezelőtt gondoltunk . . . vagy sohasem. Ennek oka az agy izgatott állapota. Tehát . . . belső ok. Egészséges ember, tágas, jó nagy szobában ritkán álmodik. Vagy semmi álomképet nem lát. Nem úgy a jóllakott ember, az idegesek és főleg, akik este vagy naponkint beszeszelnek. A pálinkától bódult fő iszonyúakat álmodik. Hogy például patkányok rágják a testét. Még kergetik is ágyuk alul ezeket a cudar jószágokat. Aztán, hogy bikák kergetik. Sokszor fel is ugranak, kiabálni akarnak segitségért, de nem bírnak. Gyermekek és izgatott emberek álmukban beszélni is szoktak. És az álom látás sokszor oly hű, hogy elhalt szerettelteinkkel beszélgetünk. Őket szin- ről-szinre úgy látjuk, mintha közvetlen közelünkben lennének. Sokszor azonban csak homályosan emlékszünk álmainkra. Rendszerint igyr van, mikor nagyon mélyen alszunk. Mikor nem mélyen alszunk, úgy fél álomban, akkor hivebben visszaludjuk idézni álmainkat. Jele, hogy lelki életünk összefüggése nem zavarodott még ilyenkor nagyon össze. Kellemetlen álmaink vannak, ha szivünkön fekszünk vagy rosszul fekszünk. Ha rémes dolgokat hallgattunk vagy valami megrázó eset történt velünk. Az alvabeszélő sokszor el is árulhatja magát. No de erről a következő alkalommal. * + * Annyit megállapítottak már a tudós emberek, hogy az alvás oly állapot, melyben az agy működése alábbszáll. Ez a körülmény az embert alvásra ösztönzi. A tudat elhomályosul és igy a gondolkodás összefüggése megszakad. Az álmok okáról különben B rtha György jeles tudósunk érdekes megfigyeléseket tett. E megfigyeléseket mi is közölni fogjuk legközelebb. Ezen előpostába küldött magyarázatok után reményünk van, hogy ami olvasóink is megfogják érteni. ISMERETES-TÁRA. Japánországból. Barátosi Balogh Benedek hazánkfia, budapesti tanár kint járt a messze Keleten: Nagy Japánországban. A tudós tanár ur két esztendeig volt a messze idegenben, ott érdekes kutatásokat és utazásokat tett, hol sok nagyértékü tárgyakat szerzett, amelyet hazajötlével a magyar tudomány szolgálatára a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Hazánkfia hosszú útjáról három kötetes munkát irt. A munkából lapunk olvasóit is érdeklő cikket közlünk. * Japán Isten kegyelméből a természet által kincsekkel és kincseket érő szépségekkel megáldott ország. A hegyek országa a hegyvidék minden szépségeivel. Az erdőt alkotó fák óriási változatosságot tüntetnek fel. Csak szálfa 150 fajon felül fordul elő. A liánfélék hozzájárulnak azon ma már tudatossá vált munkához, hogy a meredek hegyoldalok földjét megkössék. E dús erdőségek nélkül Japán a Karszt sorsára jutna pár esztendő alatt. A rettenetes sok eső, mely olykor hetekig felhőszakadás módjára
