Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-02-24 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 59 6. A ruházat legyen könnyű, a túlságos meleg ruha nem egészséges. A túl meleg ruhába öltözött ember hamarább hül meg, mint az, aki könnyen öltözködik. Az embernek edzeni kell magát a hideg ellen, az edzett ember télen s nyáron ugyanazon ruhában járhat, melyre télen csakis egy felöltőt húz fel. 7. Mindenkinek külön fekhelye legyen. Beteg ember ágyába senki bele ne feküdjék, annak ágyneműjét ne használja. A beteg ágyneműjét az ■egészségeseké közé rakni nem szabad. Az anya beteg gyermekét ágyába ne vegye, mert maga is beteg lesz. Különösen óvakodni kell a tüdővészes betegtől akit, ha lehetséges, más szobába kell elkülöníteni, de mindenesetre külön ágya, ágyneműje legyen. A szappan története. Ámbár a szappan az újkor találmánya, ez a körülmény nem mutatja azt, mintha az 6- és középkor emberei elhanyagolták volna testüknek tisztántartását. sőt ellenkezőleg az egyiptomiak és görögök, de főleg a rómaiak fürdőberendezései a tisztaság iránt való rendkívül nagy érzékről tesznek tanúságot. Azonban az ókor népei a mi szappanunk helyett olajat és illatos kenőcsöket használtak. A szappanfőzés először a tizenhetedik században vált jelentős iparággá s azóta a szappan fogyasztása állandóan növekszik. Manapság a szappangyártás annyira fejlődött, hogy az arcbőrre nézve teljesen ártalmatlan szappanokat lehet előállítani. Angliában nemrégiben a szappangyártás monopolizálása alkalmából kimutatták, hogy a szappangyártásba belefektetett tőkék összege több millió márkái tesz ki. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Milyen kedvezményeket kaphat az, aki kopár területen erdőt ültet? Aki kopár területeket erdősit, az hozzá ingyen csemetét, adómentességet kap, sőt pénzsegélyre is számíthat. Hazánkban még most is igen sok kopár terület van. Az érdeklődők bővebb tudnivalókért az erdőhivatalokhoz forduljanak. Ingyen csemeték erdők ültetésére. Kopár területek beerdősitéséhez szükséges csemetékért december 15-ig kell folyamodni. A kérést a földmive- lésügyi miniszter úrhoz kell címezni, de nem kell felküldeni, hanem ahhoz az erdészeti felügyelőséghez, amely legközelebb van. A kérvényre koronás bélyeg kell. Erdőkben, vagy erdők közelében csak engedély mellett szabad tüzet rakni. Aki a tüzet, mikor odahagyja, el nem oltja, az gonosz, könnyelmű ember és szigorúan megbüntetik. A mezörendöri törvény (1894. XII. t.-c.) 111). §-a határozza meg a kárdijat a legelőkre vonatkozólag. amely szerint: A kárdij legelőkön: 1 darab lóért, öszvérért, szamárért, vagy szarvasmarháért 9gy korona, egy kecskéért hetven fillér, egy sertésért ötven fillér, egy juhért harminc fillér, egy lu- dért tiz fillér, egy darab más baromfiért öt fillér. Ha azonban a legeltetés bevetett, illetve beültetett földeken, réteken, árvédelmi, vagy csatornatöltéseken történt, a kárdij kétszeres, ha pedig a mezei termények érési idejében, avagy kertekben faiskolákban, vagy szőlőkben, avagy általában éjjel történt : a kárdij háromszoros összege állapítandó meg. Mintagazda az lehet, akit erre a vármegyei gazdasági egyesület kiszemel és az illetőt a földmi- velésügyi miniszter urnák ajánlja. Mintagazdának azt szemelik ki, aki értelmes, igyekvő, szorgalmas és legalább 8 s legfeljebb 30 kát. hold földje van. Jő tudni. Földmivelők Országos Egyesülete Muzeum-körut 7. Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete Béla-utca 5. Magyar Gazdászati Otthon Üllői-ut 65. Magyar Gazda- és Erdőtisztek Országos Egyesülete Üllői-ut 25. Nem oki. gazdatisztek orsz. szövetkezete Baross-tér 14. Országos Magyar Gazdasági Egyesület Köztelek-utca 8. stb. Köztelek, Közte- lek-uíca 8. Földmivelési Értesítő Egyetem-utca 4. Gazdasági Újság Rottenbiller-utca 30. Magyar Gazdák Lapja Béla-utca 5. Magyar Gazdák Szemléje Üllői-ut 21. Mezőgazdák Alkotmány-utca 31. stb. Halak vasúti szállítása. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazta a MÁV. igazgatóságát, hogy a halak vasúti szállítására vonatkozó, múlt év folyamán életbe lépett szabályzatot akként módosítsa, hogy jövőben elesik a pergamentpapir használatának szükségessége. A vasút jövőben beéri azzal, ha a szállításhoz használt kosárba vagy ládába a fenékre 14, az oldalfalakra pedig 10 cm. magasságban valamely víznyelő anyagot (szalma, fürészpor, tőzeg stb.) helyeznek, ugyanily anyag jön felülre is s csak ezután lehet elzárni a kosarat és ládát. TÉLI ESTÉK. Az alvás. Az emberi életnek sok-sok csudás jelensége van. Legtöbbje előtt tehetetlenül állunk meg. És hiába törik a fejüket tudósok és nem tudósok, hogy hát voltaképpen mi az oka? Honnan való eredete, származása. Nem tudják megfejteni. A tudomány azonban mindig előbbre és előbbre halad. Sok-sok dolgot, ami ennek előtte csak néhány évtizeddel titokként tűnt fel — már ma megfejtenek. Apáink talán nem is álmodtak róla, hogy valaha ennek vagy annak a jelenségnek nyitjára jöhessünk. ügy is van alkotva az emberi lélek, hogy szereti keresni: mi ennek vagy annak az oka? Az ember az igazság után sóvárog és nem nyugszik addig, mig fel nem találja. De fájdalom, nem fog sikerülni mindent kifürkészni, mindennek okát adni. Tele van a természet titokkal, az ember élete hasonlóképpen. Akár meddig fog haladni a tudomány, ilyen titkok még mindig maradnak az ember számára. Mert meg van jelölve a tudás határa. Eddig ember és ne tovább. * * * Az emberi életben nem utolsó helyen áll az a jelenség, melyet alvásnak, álmodásnak nevezünk. Napról-napra tapasztaljuk, hogy rendes élet és körülmények közt eljő az idő — rendszerint este — mikor, mint mondani szokás álmosokká leszünk. Aztán úgy félalvás állapotába jutunk. Majd bekövetkezik a mély álom. Hát honnan e jelenség? Tudós embernek kell lenni, hogy az alvás és álmodás titkához jussunk.
