Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-02-24 / 8. szám
58 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Még nem késő. Ha csalódtunk, boldogtalanok vagyunk, ne csüggedjünk. Van még életünk fáján feslő bimbó, melyből a boldogság virága kinyilhatik. Hármas orvosság van fájó sebünkre. Higyjünk Istenben. Reméljünk 0 benne. Szeressünk mindeneket, még ellenségeinket is. S igy amiért mindnyájan epedünk: a boldogságot nem várjuk hiába, elérkezik. Úgy legyen! Való-e az iparos embernek a gazdálkodás? Hát bizony erre a kérdésre nem mindenki egyformán válaszolna. Vannak, kik úgy fogják fel a dolgot, hogy az iparos_ embernek minden eszközt meg kell ragadnia arra, hogy anyagilag gyarapodjék, erősödjék. így tehát jól teszi, ha a gazdálkodásnak is neki fekszik és mestersége után fenmaradt idejét értékesíti. Mások, kik talán élesebb belátással és tapasztalattal bírnak, nem helyeslik azt, ha az iparos ember neki adja magát a gazdálkodásnak. Bizony jó magunk is ez utóbbiak véleményén vagyunk. Megmondjuk mindjárt az okát is. Régen megmondotta az a példabeszéd, hogy aki sokba fog, keveset végez. És ebben igazsága van. Nem egy, különben derék iparosaink közül lett áldozata annak, hogy tulajdonképpeni hivatása teréről eltántorodott. Vett szőlőt a »Békásban«, vett földeket, kaszálókat a »Csüngőben«, stb. Mi következett ebből? Nap nap után jobban belemászott a gazdálkodási vágyba, még segédeit, meg inasait is a réteken, a szőliőben foglalta el, az üzlet pedig maradt. A viszonyok változtával ugyanis csakhamar érezhetővé vált az üzletből kivont tőkének hiánya, ezt kölcsönnel kellett jobb időkig pótolni. Az ám, de a jobb idők elől ezzel már rendesen elzártuk az ajtót, mert az iparos hivatásától eltérő mezei gazdaság, a befektetett tőkének kamatait nem igen hozzák meg. Hiszen a mester ur a gazdálkodásban évekig csak kísérleteket tesz. Azaz tapasztalgatja, hogy hogy kellene hát tulajdonképpen gazdálkodni. Amikor aztán megtanulja, már nincs miben gazdálkodni. Egy életnek elég tehát egy ügy. Maradjon az iparos ember műhelyében, éljen annak egészen, szentelje minden erejét szakmájában való tökéletesedésre és műhelyének emelésére. Az iparos tanulók, illetőleg szülei is jobban örülnek, ha olyan mesterhez kerülhetnek, ki szereti műhelyét és nem csatangol künn a réteken és szőlőkben. Okát mondanom sem kell. Hiszen mikép lehessen várni attól az inastól, hogy mesterségében teljesen jártas legyen, ha idejének jó részét széna- gyüjléssel töltötte. Tehát semmiféle gazdálkodást ne folytasson az iparos ember'? Ezt nem mondjuk. Sőt hangsúlyozzuk, hogy az úgynevezett belső gazdálkodásban serény és szorgalmas legyen a mester, de különösen a mester asszony. Egy jó tehén a háznál aranyat ér; kis gazdasági kert, apró marha stb. sok kiadástól megmenti a családot. Mi csak azt mondjuk, hogy a nagyban űzött külső gazdálkodás nem való az iparosnak, mert elvonja őt a műhelytől. Gazda. K Ö ZEGÉSZSÉG. A tüdővész ellen. Már sokszor adtunk a tüdővész elleni védekezés dolgában néhány jó tanácsot olvasóinknak. Szükségesnek látjuk közlésünket újabb pontokkal kiegészíteni. 1. A szobát megnedvesitett seprűvel kell kiseperni, a bútorzatot nedvesített rongvgyal lelörül- getni. A szobában bútort kiverni, porolni nem szabad; általában arra kell ügyelni, hogy a szobában por ne csinálódjon. 2. De ne csak a lakás, hanem az ember ruházata, különösen fehérneműje is tiszta legyen ám. Ha sok szappanra nem telik, hamu van mindenütt, forró lúgban kell kifőzni, kimosni, lehetőleg a napon jól kiszárítani és úgy elrakni, mert kellően ki nem száradt ruha hamar dohosodik, penészedik s melegágya lesz a fertőző anyagnak. 3. Rendes ember naponként legalább is kétszer mosakodjon. Reggel és este vizes ruhával dörzsölje meg egész testét, a mi nemcsak tisztasági szempontból szükséges, hanem ezáltal a testét edzi, erősiti, a szervezet ellenálló képességét fokozza. Kezét minden étkezés előtt mossa meg, száját étkezés után öblögesse ki, mert a legtisztábbnak látszó kézen is lehet ragályozó anyag, ami kézbe fogott ételhez tapadhat s a szájba kerülhet. 4. Egy tálból közösen étkezni, egy pohárból, avagy pláne egyazon bögréből, kancsóból inni igen veszélyes, mert egy ember az egész ház népet ra- gályozhatja. Lehetőleg minden embernek legyen külön evő- és ivóeszköze, s ha nem volna, a mást csakis akkor használja, ha azt jól megmosta és meglörülte. 5. Beteg ember evő- és ivóeszközét egészséges sohase használja. Beteg ember által ott hagyott ételt, amelyből az kanállal, villával evett, avagy a kezében fogott, meg ne egye senkise; mert ezáltal legkönnyebben ragályozódhatik. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő' Szövetkezetéhez, ........... BUDAPEST. ................ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel müködn ek.
