Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-22 / 51. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 405 vájjon folyamodó a háztartást vezetni hivatott női munkaerő hiányát kellőleg beigazolta-e? A nősülési engedélyért folyamodók azonban rendszerint nem ebből indulnak ki. Falusi legényeink nem azért nősülnek oly tömegesen idő előtt, mert szükség volna munkaerőre, hanem mert idő előtt akarják magukat önállósítani és korán nősülnek, mert divattá lett. A női munkaerő hiányát, illetőleg az anya munkaképtelenségét igazolják, ha kell valótlan adatokat tartalmazó orvosi bizonyítványokkal is. Pénzért kaphatók orvosi bizonyítványok. Maga a m. kir. belügyminiszter is beismeri, válaszából kitűnik — hogy »az orvosi bizonyítványok túlnyomó része valótlan adatokat tartalmaz, az orvosok e bizonyítvány kiállítása körül hivatalos kötelességükkel ellentétben álló felületes eljárást követtek. c Ehhez nem kell komentár. Aki a falut és ennek lakosságát az életből ismeri, a nép között szerzett tapasztalatokról és nem a székesfővárosi füstös es egészséget rontó kávéházak ablakai mellett levő és szép kilátást biztositó kerek és márványfedelü asztalok mellett kieszelt és kiszínezett fanatikus eszmékről számol be, az tudja azt is, hogy felcsöpörödött falusi legényeink igen korán akarják magukat önállósítani és a vagyont átvenni. Addig nincs nyugtuk, mig a fiút meg nem nősitik és a vagyont át nem adják. A gyermek és szülők között már nincs meg a szereteten, tiszteleten és engedelmességen alapuló jó viszony. A szülők rendszerint mint egy hasznavehetetlen rokka, lombtárba kerülnek. Igen sok szülő kétségbeejtő és végtelenül elszomorító helyzetbe jut főleg azért, mert a fiút korán megnősilik és a vagyont idő előtt kiadják a kezükből. Egyszerű munkások és cselédek is idő előtt önállósítják magukat és nősülnek. A családot azonban legtöbbször eltartani nem tudják, Iparoslegények annak előtte vándoroltak, nyakukba vettek úgyszólván az egész világot, mentek tanulni és tapasztalatokat szerezni, hogy a mesteri levél elnyerése végett minél fényesebben remekelhessenek. Ma meg alig mozdulnak ki a faluból. Alig, hogy felszabadulnak, egy-két évig legénykednek és azután nősülnek. Az idő előtt való nősülés divattá is lett. Ha valamelyik legény nősül, pajtása már nem nyugszik, mig őt is meg nem nősitik. Sok faluban igen kevés az oly legény, ki védkötelezettségének teljesítése után, mint meglett férfi nősülne. A korai nősülés melleit a gyermekek mind inkább csenevészebbek lesznek, napról-napra sat- nyulnak. Sokszor meg arra is törekszenek a gyermekszülők, hogy házasságuk csak öt-hat év múlva, a katonaságtól való szabadulás után áldassék meg gyermekkel. A korai nősülés védői felhozzák még azt is, hogy gazdaságilag felette előnyös, ha legényeink idő előtt nősülnek. Ha az a parasztgazda fiait idő előtt megnősiti, birtokát rendszerint idő előtt drabolja fel. Végtelenül elhibázott intézkedés volt az, hogy egy és ugyanannak a családnak több fia is megkapta az engedélyt az idő előtt való nősülésre, csak a külön- lakást kellett igazolni, A hiányzó női munkaerőt pótolni lehetett volna az által is, hogyha csak egy fiú kapta volna meg a nősülési engedélyt, vagy a megnősült, illetőleg a szülei házban maradt volna az, aki már kiszolgált és nem szorult kivétéles nősülési engedélyre. De különben is falusi legényeinknek oly korán és oly nagy számban való nősülése maga után volna azt is, hogy a falusi leányok is igen korán, 14—15 korukban mennek férjhez. Testileg rendszerint fejletlenek, az életből vajmi keveset tudnak, mert a szülői házat korán elhagyják. Pedig az a falusi leány is kell, hogy legalább 17—18 éves koráig anyja keze alatt maradjon. Fejletlen anyák és korán vénülő nagymamák csak korai házasságok mellett vannak. A kivételes nősülési engedélyek megszorítása mellett emelkednék sokak nézete szerint a vadházasságok száma is. Oly nagy mértékben távolról sem emelkednék, hogy az némileg is ellensúlyozná azt a nagy erkölcsi nyereséget, mely az időelőtt való házasság megszorítása által bekövetkeznék. De különben is, mikor egy visszás és tarthatatlan helyzetet akarunk megszüntetni, akkor a minden újítás alapját képező erkölcsi erőket, a nevelés és tanítás kipróbált fegyvereit nemcsak a baj megszüntetésére, hanem a meglevő erkölcsi jó és érzés fentartására és ápolására is kell fordítani. Teremtsük meg évekig is eltartó nemes, önzetlen és ha kell, önfeláldozó munkával a boldog házasság legerősebb támaszát, az erkölcsi alapot, akkor nem kell félnünk, hogy a falu népe a kivételes nősülési engedélyek megszorítása után vadházasságra lép. Az igazi és mély erkölcsi erő megóv bennünket minden baj, de meg a kishitűség ellen is. Ez az erkölcsi erő, de népünk saját jól felfogott érdeke is vezeti bizonyára a m. kir. honvédelmi minisztert is, amikor a kivételes nősülési engedélyeket megszorítja és korlátozza. Töhötöm. A regény határa. Régi igazság, hogy a jó könyvnek nemesitő hatása van a lélekre a rossz pedig károsan befolyásolja az olvasót. Ha valaki a szentek életét olvasgatja, megerősödik hitében, mig a rablóromantika ponyvairodalma nagyon sok ifjúban keltette föl szunyadó ördögöt. A múltkoriban leírták az újságok egy esztergommegyei falusi korcs- máros furcsa esetét. Hogy a bora és pálinkája jobban fogyjon, megvásárolta Rinaldó Rinaldini százfüzetes históriáját s esténkint fölolvasott belőle vendégeinek, a kik mohó figyelemmel kisérték a talián rablóvezér kalandjait. A korcsmáros boldogan tapasztalta, hogy a mily mértékben fogynak a füzetek, olyan mértékben fogy a bora és pálinkája is. Egyik este a történetnek azt a részét olvasta föl, a mikor a banditák éjnek idején kiásták egy korcsma falát s a résen bejutva a házba, kifosztották. Az érdekfe- szitő fejezetnek nem várt hatása lett: az esztergommegyei korcsmáros reggelre kelve, szomorúan konstatálta, hogy házát kifosztották, szakasztott olyan módon, mint Rinaldó Rinaldini bandája. Az is csak a minap történt Budapesten, hogy inasgyerekekből rablóbanda verődött össze, a mely lopott pénzből fölfegyverkezett, hogy a budai hegyek közt utasokra lessen. A rendőrség összeszedte a kis suhancokat, mielőtt kárt tehettek volna valakiben; vallomásukból kiderült, hogy vezérük, a ki még csak tizenhá-